Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-10 / 7. szám

XVllL ÉVFOLYAM. 7. SZÁM. KtiETtajsm Graft Bethlen Gförg; pártelnök politikai pőrének megkezdődött a tárgyalása A Magyar Fárt válasietási sérelmei a kolozsvári törvény- szék előtt — A pártelnök bejelentette a tárgyaláson« bogy nem veszi Igénybe parlamenti mentelmi jogát és nem kér amnesztiát — Zágoni István, Gál József ár. és Hemer Béla vádlottakat hallgatták naég ki Nagyszabású sajtópört tárgyalt kedden a kolozsvári törvényszék IV. szekciójának Linz­mayer _Boca-tanácsa. A sajtópör vádlottjai a Magyar Párt vezetőségéből kikerülő politikusok és újságírók, élükön dr. gróf Bethlen György párt“ elnökkel. Bethlen György mellett dr. Oál József, dr. Zágoni István, dr. Fábián László és Hexner Béla ellen adott ki vádiratot az ügyészség, amely a Marzesetrtörvény alapján kéri mindannyivá: elitélését államellenes izgatás címén. A politikai jellegű per vádlottal által irt cikkek mind az 1932. év júliusában a Székelyföldön tartott sze­nátor-választásokkal foglalkoztak, az ott történt szabálytalanságokkal, törvénytelenségekkel és a csendőrség szerepével. A legutóbbi tárgyaláson a törvényszék ki­mondotta, hogy kérni fogja a Bethlen György parlamenti mentelmi jogának a felfüggesztését, hogy a tárgyalás megtartható legyen. A mentel­mi jog felfüggesztése nem történt meg. Bethlen György gróf ennek ellenére megjelent a bíróság előtt, kijelentve, hogy nem kívánja mentelmi jo­gát igénybe venni. Kérik a tárgyalás megtartását. A keddi tárgyaláson a vádlottak megjelen­tek, dr. Fábián László volt szenátor kivételével. Df. Fazakas János, Bethlen György pártelnök védője, a tárgyalás megtartását kérte. Rámuta­tott arra, hogy a dr. Fábián terhére irt cikkért a felelősséget __ dr. Zágoni István, mint politikai szerkesztő kész vállalni s igy semmi ok sincs arra, hogy Fábián miatt a tárgyalás újból elhalasztást szenvedjen. — Az ügy érdemi részét Illetőleg _ mon­dotta a_védőügyvéd — egyelőre nem kivánok nyi- latkozni, de mivel a vádirat bizonyos cikkekben, leközölt tényeket minősít izgatás! cselekménynek, már ezúttal bejelentem, hogy az érdemi résszel a mai tárgyaláson sem foglalkozhatunk, mivel a valódiság bizonyításának elrendelését fogjuk kérni. Dr. Péterffy Jenő, mint a dr. Zágoni Ist­ván, dr. Gál József és Hexner Béla védője, csat­lakozik az előterjesztéshez, kérve a tárgyalás meg­tartását. A törvényszék helyet ad a szétválasztási kérésnek s elrendeli a tárgyalás megtartását. A vádirat. Felolvassák a vádiratot, amely részletesen foglalkozik az inkriminált cikkekkel. A vádirat emellett több pontban összefoglalva sorakoztatja fel véleményét a magyar sajtóról, amelynek tény­kedését a múltba visszanyulónak, a régi állapotok felújítására ^törekvőnek és a külföld felé hangu­latot csinálónak állítja be. beszélve Trianonról, irredentizmusról. A kihallgatások. A vádirat felolvasása után elsőnek dr. Zá­goni Istvánt hallgatják ki. Ellene három cikk miatt inditott eljárást az ügyészség. „A csendőr- szenátor“, „Háromszor vezényeltek támadást a székely választók ellen“ és „A Magyar Párt az ország harmadik pártja“ cimü cikkekért, ame­lyeknek egy része vezércikk, többi része a” válasz­tások lefolyásáról szóló jelentés. —- Nem érzem bűnösnek magamat _mondta Zágoni dr. __ Közérdekből Írtam, amit Írtam s érte a felelősséget vállalom. Közérdek rámu­tatni, hogy a székelyföldi szenátorválasztásokon a választók akadályozva voltak állampoisári jogaik és kötelességeik teljesítésében. , — Nincs-e valamilyen tendenciája a cikkok­%ek? _ kérdezte az elnök. —. A vádiratnak ilyen irányú állításaira nem is kívánok reflektálni. _Itt pusztán a választási tényekről van sző, arról, hogy a megválasztott szenátorok nem a polgárság többségének akaratából kapták a man­dátumot. A cikkek tényeket és megtörtént esemé­nyeket foglalnak össze, amelyek a bimnyHA« *r trán beígazolást nyernek, Dr. Gál József a kővetkező vádlott, Lelkek i>Skéje cimü vezércikkéért és egy esikmegyei vá- íasztási jelentéséért került vád alá. Az elnök rá­mutat arra, hogy cikke a vádirat szerint a sorok mögött Trianont és revíziót értett. _Egyetlen egy szó nincsen felelte Gál dr. _azokban & sorokban, amit ilyesmire lehetne vonatkoztatni. _Hosszú ügyvédi gyakorlat után jól tudom, hogy mit lehet írni. Amit írtam, az csak a csik- megyei akkori választásokról és a nemzeti pa­rasztpárt ottani kormányzásáról szól. IIexner Béla következik, akiről a tárgyalá­son derült ki, hogy a terhére irt cikkről nincsen szó a vádiratban s amit a vádirat a terhére rótt, TUNGSRAM DUPLASPIRALLAMPA DEKALUMEN SOROZATBAN annak nem ő a szerzője. így nem is hallgatják ki. Ezután áll a törvényszék elé gróf Bethlen György. _Kiván-e élni mentelmi jogával, amire mint képviselő, igényt tarthat1? — tette fel a kér­dést Linzmayer elnök. _ Lemondok róla,_válaszolt a pártelnök, kijelentve, hogy inkább magyarul kíván beszélni. Bethlen Ciyörgy kéri a bizonyítást — Eléggé tud románul ahhoz, hogy meg ért­sük egymást* _ mondta az elnök. Majd Boca szavazóbirónak arra a kijelentésére, hogy ő nem érti meg, ha magyarul beszél, románul tette meg vallomását Bethlen György. _ A cikket én irtain s a felelősséget válla­lom érte. Mint pártelnök, kötelességemnek tartot­tam, hogy az 1932. évi választások alkalmával el­követett törvénytelenségek és szabálytalanságok fölött jogos, méltó és ngyo,nakkor mérsékeli­hangú, tárgyilagos kritikát gyakoroljak. _ Meg kell említenem, hogy bírálatom és megállapításaim, amelyek a választási sérelmeket tárgyalják, semmiesetre sem haladják meg az akkori- román ellenzéki lapoknak s a parlament­ben elhangzott nyilatkozatoknak sulyoshangnemü bírálatait. Kész vagyok minden állításom valódi­ságát bebizonyítani. A védők előterjesztései. A védelem részéről először Péterffy Jenő dr. íette meg előterjesztését. Azt fejtette ki, hogy ilyen sajtóügyre nem lehet alkalmazni a Mar- zescu-törvényt, mert a törvény meghozatalának a célja s a törvény paragrafusainak szelleme egé­szen más vádakra vonatkozik. Ismerteti a tör­vénynek azokat a paragrafusait, melyek ezt a megállapítást igazolják. Ha a Marzescurtörvény nem alkalmazható, akkor védenceire az amnesztia­rendelet alkalmazását kéri. Azután kitért külön Zágoni István dr. és a Gál József dr. ellen emelt vádak érdemi részeire, bejelentve, hogy a bizonyí­tási eljárás elrendelését kéri. Hexner Bélára néz­ve kéri annak a megáUapitását, hogy őt vád nem terheli. Bemutatta többek között egy bírósági eljá­rásnak az iratait, amely megjárta az ítélőtáblát is és amelyben bírói megállapítások történtek a választásokon elkövetett törvényellenes eljárá­sokról. A bizonyítási eljárás során bizonyítani kí­vánják, hogy a felhozott sérelmek csak a tények megállapításai. Választási sérelmek, amelyekhez semmi köze nincsen olyan tendenciáknak, amilye­neket, a vádirat a vádlottaknak tulajdonit. Bethlen György nem kíván amnesztiát. Dr. Fazakas János, a Bethlen György gróf védője szólal fel ezután. _Megbizóm, Bethlen György pártelnök ne­vében kijelentem, — mondta _ hogy mi az am­nesztia. törvény kedvezményeit még abban az eset­ben sem óhajtjuk igénybevenni, ba az tényleg al­kalmazható volna jelen esetre. Ebben az esetben is leérjük az ügy letárgyalását és a bizo­nyítási eljárás elrendelését. Az inkrimi­nált cikk tényekről beszél, eseményeken alapul, ezeket be akarjuk és be is fog­juk igazolni. Bethlen György elnök azt irta cikkében, hogy sokan voltak magyarok, akiknek a választások al­kalmával szenvedéseket kellett kiállniok, fogságba hurcolták őket, csendőrfegyverek, hatósági erő­szak áldozatai voltak. Azt óhajtjuk bizonyítani, hogy ezek mind megtörtént események. A tör­vényszék el kell rendelje a bizonyítást. ' A bíróság ezután határozathozatalra vonult vissza. Nem tudtak határozni, mivel az ügy átta­nulmányozása hosszabb időt igényelt. Ezért a tárgyalást január 15-ére. a jövő hét keddjére halasztották, amikor a védelem előterjesztéseiről döntenek. Kill ill it A ül iftdti fr-fr-A ri* A magánvállalatoktól Titeanu államtitkár munka­nélküli szellemi munkások alkalmazását kéri {Bukarest, január 8.) Titeanu belügyi állam­titkár, akinek hatáskörébe a rendészeti ügyek tartoznak, most a munkanélküliek elhelyezésé­vel foglalkozik, ügy tartozik ez az ügy hozzá, hogy az országban tartózkodó külföldi állam­polgárok fölös számának a kiutasításával kivan helyet juttatni magánvállatoknál munkanél­küliek számára. Ezenfelül azonban — az egyik bukaresti lap híradása szerint —- meg akarja Keresni a magánvállalatokat olyan irányban, hogy szellemi munkásokat, ákiknek jelenleg nincsen foglalkozásuk, vegyenek fel alkalma• sottaik közé, azokat, akiknek az elhelyezését névszerint ő kéri. A belügyi államtitkár a munkaügyi minisztérium kimutatásaiban sze­replő munkanélkülieket, illetőleg azoknak bizonyos kategóriáit akarja behelyezni magán- vállalatokhoz, Vart 9izt0lTior>sje||fe 1 Még mindig vásárolhat! Keresse fel a Banca Iliescu S.A. Ciui ____________-.......-..-...-_____________ Diszkrét kiszolgálás!!:

Next

/
Oldalképek
Tartalom