Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-24 / 19. szám
XVIII. tVTOlVAM SZA3Í Knmajsm Midet hozott o törvenpzeh a Magyar Párt választási pürlbcn ßeitsless György gróf felmeralése «î^n tias-osas tanács* été lse* fiJek az Lzgratási vádak —- Hossz» Sárgyaias •>Ián Ziagoasi István «ír,felmcnteíiéit, Grill József «ir,»t eyjySsőjnsagM áüamfogliáira itéílék (Kolozsvár, január 22.) A kolozsvári törvényszék kedden fejezte be annak az iz- gatási pörnek a tárgyalását, amit a Magyar Párt 1932. évi választási sérelmeinek és súlyos panaszainak a Keleti Újságban történt nyilvánosságra hozásáért az ügyészség indított. Amint emlékezetes, az előbbi tárgyalási napon a törvényszék már felmentette Bethlen György gróf pártelnököt és a pör két másik vádlottját, mig Zágoni István dr. és Gall József dr. vádlottak ügyében a bíróság tagjai között felmerült véleményeltérés miatt Ítéletet nem hoztak. A tanácsot harmadik taggal egészítették ki s a keddi tárgyaláson Tenciu dr. vette áí az elnöklést Linz- mayer bíró eddigi elnök volt az egyik és Bocu biró a másik szavazóbiró. A tárgyalást egészen újból kezdették. Az ügyészség részéről a vádat dr. Lant ügyész képviselte, mig a védelmet dr, Péteri fy Jénő ügyvéd látta el. A vádak. : lenem dr. elnök a tárgyalás megnyitása után újból ismertette a tényállást, a vádat és a vádlottakat az inkriminált cikkekre vonatkozó- lég újból kihallgatta. Zágoni István dr. újból leszögezte, hogy amit irt, közérdekből irta, semmiféle allum- éllenes izgatás nincsen abban, ha a vála>z ási küzdelem közben az egyik párt élesen kik >1 a másik pártnak megengedhetetlen eljárásai ellen ha mindjárt kormánypártról is van szó- A* inkriminált vezércikkben a vádirat súlyosan kifogásolja a demokráciám való hivatkozást A cikk azt akarja bebizonyítani, hogy azok, akik demokratikus jelszavakkal indították el a választást, a választási eljárással éppen a demokrácia megtagadását bizonyították be. Az a másik erősen inkriminált kifejezés, hogy nekünk leszámolni valónk van olyan jelöltek kel, akik kormánytámogatással mandátumhoz jutottak, szintén nem jelenthet államellem-s izgatást Mi egyes jelöltekkel akartunk leszó mólul, Ez a leszámolás egy következő választás alkalmával teljes mértékben meg is történt, uaéiktil, hogy az államnak a legkisebb kára :is volna benne. Gál József dr- szintén közérdekből ir*a a terhére rótt cikkeket s éppen az ellentétek kiegyenlítését akarta elérni. A csikmegyei választásokról szóló tudósításban mindenben a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta a lapnak. E cikk egyes kifejezéseiért a felelősség nem őt terheli, mert a kifejezések a szerkesztőségben átformálódtak. Zágoni István dr. kijelenti erre, hogy szavakra nem emlékszik, amiért vádíottársa nem vállalja a felelősséget, azt Ö vállalja. Lani dr. ügyész erre kiterjeszti a vádat Zágoni István ellen ennek az újabb cikknek a szerzősége címén isBizonyítást kérnek. A tényállás e fenti tisztázása után dr fenciu elnök kérdésére az ügyész a bizonyítás eljárás befejezését kéri, majd dr. Pcterffy Jenő védő terjeszti elő a bizonyítás elrendelésének kérését. Szerinte feltétlenül elrendelendő a bízóI • I Rágalom!T | Véterffy Jeno dr. védőbeszéde elején kijelenti, hogy a való tényeknek ismertetésével csak szigorúan a jogi álláspontra helyezkedik és minden politikai megjegyzéstől függetlenül jogilag akarja kifejteni a vád tarthatatlanságát, Az ügyészség a Marzescu-törvény 7., 8. és 11-ik szakasz, valamint az erdélyi Büntető Törvénykönyv 171. és 172. szakaszai alapján emelt vádat a vádlottak ellen, mert az ügyészség vádirata szerint a vádlottak tényei veszélyt jelentenek az állam biztonságára nézve, a gyűlöletet, a megvetést és a román állammal való szembeheiyezkedést célozzák és megakadályozzák a magyar lakosságot abban, hogy a román állam békés fejlődésébe beilleszkedjék és igy aláássák ez állam békés fejlődésének alapját és a lázadásra, anarchiára izgatnak De a cikkekben semmiféle kifejezés nem fedezhető fel, mely az ügyészség vádiratának alapjául szolgálhatna. Semmivel sem nyert bebizonyítást az a körülmény, hogy a vádlottak „idegen hatalmak és érdekek szolgála' tában" e lázitást elkövették volna és igy az idézett törvények rendelkezéseinek vizsgálatán át kell néznünk azt, hogy a vád képviselője által felhozott törvényszakaszok alkalmazhatók-e? A „közcsend ellen elkövetett egyes bűncselekmények megtorlásáról“ szóló Marzescu-törvény azok ellen a kriminális jellegű tüntetések és erőszakos bűncselekmények ellen szavaztatott meg, melyek távol állanak egy nép békés leikétől, azok ellen a bűntettesek ellen, kik terrorista eszközökkel dolgoznak a társadalom megbontása érdekében. A ll-.ik szak. II- bekezdésében inkriminált bűncselekményt csak a törvény 7. és 8-ik szakaszában jelzett módon lehet elkövetni és akkor vizsgálnunk kell azt, vájjon az inkriminált cikkek tartalmaznak-e egyenes felhívást bűncselekmények elkövetésére és ennek következtében fordultak-e elő a cikkekben meghatározott bűncselekmények, mert ha valamelyik bűncselekménynek valamelyik alkotórésze hiányzik, a vádlottat büntetni nem lehet Mivel nem állapítható meg az. hogy az inkriminált cikkek egyenes felhívást tartalmaznának meghatározott bűncselekmények elkövetésére, igy a bűncselekmények e fő alkotóelemei hiányoznak és a vád ez alapjának helye nincs. 5 Megmozdul a világ Milliók filmje ! Ilin n; ■ ■ III HIT || is. ahol megállapítást nyert az, hogy a békás! ;ománok botokkal felfegyverkezve verték szét minden akadály nélkül a székely választókat: Nem adnak helyet a bizonyításnak. A tanács ezután visszavonult, majd dr, Jenciu elnök kihirdette a törvényszék döntését, mely nem ad helyet a bizonyítási kérésnek és elrendeli az érdemi tárgyalást. E döntés ellen ár. Péter ff y a védelem részéről semmiségi felfolyamodást jelent be, amit a törvényszék tudomásul veszSúlyos ítéletet kért az ügyészA perbeSződekre került rá a sor és dr. Lant ügyész mindenben fenntartja az ügyészség vádiratát. A vádlottak nyilvánvalóan áí- lamellenés izgatást követtek el, amikor a választások alkalmával a tényeket a valóságnak meg nem felelően írták meg és bírálták, mert ezáltal gyűlölködést szítottak az államhatalommal szemben. Főleg súlyos ítéletet kér dr. Zágoni István ellen, ki három cikkért van vádolva és ezek között a „Csendőr szenátor” cimü vezércikkben a demokrácia jelszavával a helyzetet elferdítve tárja elő és a? erdélyi msh gyarság elnyomásáról ír. — Ami pedig a 11-ik szakasz második bekezdésének azon kivételét illeti, hogy bármi módon lehet izgatni az állata biztonsága ellen, e szakasz sem alkalmazható jelen esetben, mert egyrészt direkt és kifejezett izgatást meg: állapítani nem lehet és másrészt a Marzescu- törvény sajtóügyekben nem alkalmazható- E szakasz különben ma életben sincs, amint ezt később bátor leszek kifejteni. A törvény 17-ik szakaszának utolsó bekezdéséből, a parlamenti tárgyalásokból és az előadó kijélentéséből is az következik, hogy a Marzescu-törvény célja, azoknak a terrorista és anarchista eszközökkel elkövetett, vagy előkészített bűncselekményeknek a megtorlása, melyek az állam, vagy a je lenlegi társadalmi szervezet şîapjai ellen törnek- És e törvény sajtóvétségek esetében csak akkor volna alkalmazható, ha az inkriminált cikkek egyenes felhívást intéznének a bűncselekmények elkövetésére, mint egyenes felhívás gyilkosságra, vagy lázadásra. De az 1927. évi hozzátoldott szakaszok ma érvényben sincsenek, amint az az 1927. évi törvény indokolásából és az előadó magyarázataiból következik Az 1927. évi törvény indokolása újból leszögezi, hogy 1924, évi törvényt a kommunisták és az anarchisták ellen szavazták meg, tehát csakis azon bűncselekmények eseteiben alkalmazható, amelyek az állam biztonságát veszélyeztetik és melyek terrorista eszközök kel akarják az állam alkotmányformáját meg változtatni. Az előadó azt is kijelentette, hogy az 1927. évi törvény a király személyének sérthetetlenségét, a törvényes örökösödés rendjét és az alkotmányos kormány formát védi Alkotmányunk 85-ik szakaszára támaszkodik, mely a király kiskorúsága ideje alatt, a ré- genstanács kormányzása alatt nem engedte meg az akotmánymódositást. Tehát a törvégy azok ellen hozatott, kik a király kiskorúsága alatt törvényesnek látszó, vagy terroreszközökkel a régenstanács elmozdításával, vagy a kormáuyforma bármilyen megváltoztatásává1 I • {I Rágalom!? | \ Is a főz*?:*. Is afő»© «e Ma răresc«* lörsréo y nyitás azoknak a tényeknek az igazolására, melyeket ez inkriminált cikkek előtárnak, mert ha bebizonyosodik, hogy a valóságnak megfelelnek, ezeknek a bírálata és előtárása nem képezhetnek államellenes bűncselekményt. Akkor igazolást nyert a vádlottaknak az az állítása is, hogy e cikkeket közédekből és azzal a szándékkal írták, hogy a kormány a jövőben akadályozza meg az alantasabb hatóságok hatalmi kilengéseit. A bizonyítás annál inkább elrendelhető, mert a Monitorul Oficialnak a bírósághoz beterjesztett példányával igazoljuk azt, hogy az akkor ellenzékben volt liberális párt képviselői a parlamentben is szóvá tették a választások alkalmával elkövetett jogsértéseket és jogfosztásokat. Főleg ez áll a Székelyföldre, ahol e választási kampány hatósági támogatással, teljes súlyával ránehezedett a székely választókra. Ezt igazoljuk a Csíkszeredái törvényszék 1371/1932. számú Ítéletével
