Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-21 / 17. szám

ß XVIII. ÉVFOLYAM. 17. SZÁM. A kereskedők soromfos sérelmeit fárgyalla f<e a Kereskedő Tanács M'aridenlci pwraasalcoíí'S*: <a Icon9iv?{f?nláí*ás és a hehovafml reniissere eil«*« — í\ -«na időszerűi a szakmai kamarák eijjyöég esátése (Kolozsvár, január 19.) A kolozsvári Keres­kedő Tanács választmányi ülésén a fontos kér­dések sorozatát tárgyalták le. Az ülésen Comsa Ionel szenátor elnökölt, aki elparentalta a ke­reskedelem két nagy halottját, Jean L. P. Niru- iefcut és dr. Fried Jánost. Nieulesci egyik leg­régibb és legnagyobb kereskédőháztiák tulajdono­sa, voit kereskedelmi miniszter és a.Sfatul Ne­gustoresc bukaresti központjának töoo mint egy .évi..:i*-oeo át volt elnöke. Dr. Fried 'Táros, a j.agy- yáratli Kereskedelmi Csarnok és az Erdélyi i\e ic.fkcdö Testületek Szövetségének főtitkára a ke­reskedelem érdekében fejtett ki len- ismeretes, fá radhatatlan munkásságot és eredményes szervező ş unkát. A választmány érdemeiket jegyzőkönyvi határozatban örökitette meg. A kontiugentálás ellen. A választmány a kontingemálá’ kérdéséről' megállapította, hogy senki sem tudhatja, hogy milyen módon, milyen hivatalos eljárás utján le­het ma importálni. Mindenki a ^gnagvobb elé­gedetlenség hangján beszélt az uj rendszerről. A választmány elhatározta, felhívási.d fordul az ösezes importőrökhöz, hogy jelentsék, be írásban az egyesülethez mindennemű panaszaikat, kifogá­saikat és közöljék eszméiket, elgondolásaikat, ame ij-ek mellett ez a súlyos, a kereskedelmet és jórtszt az ipart is tönkretevéssel fenyegető kérdés meg­fej» lő módon volna rendezhető, szabályozható. Az adatok alapján Comsa Ionel szenátor a parla­mentben fogja előterjeszteni interpellációját és a kormánynál is interveniálni. Tiltakozás az értókvám ellen. A községi adókkal kapcsolóiban a választ­mány ismételten állást foglalt az év,ék-vám (taxi ad valorem) létesítése ellen, amely a városnak sem hozná meg a várt jövedelemtöbbletet, az árakat drágítaná és megnyitná a lehetőségét a kereskedők zaklatásának és a visszaéléseknek. Erdély és Bánát kereskedőinek speciális sé­relme, hogy csak itt követelik még most is, hogy a cégbejegyzés mellett a kereskedő iparengedélyt is váltson. Ez ellen a szenátus már egy évvel ez­előtt egyszakaszos törvényt szavazott meg, amely az ülésszaknak közben történt bezárása miatt már aern kerülhetett a képviselőház elé is. A választ­mány felkérte Comsa Ionel szenátort, hogy jár­jon közbe hegy a törvényjavaslat, amely megszün­teti az ország többi részében nem ismert kettős kötelezettséget és amely jelentékeny költségtöbb­letet is jelent, a képviselőház elé kerüljön mi­előbb. Az -italmérési engedélyek évi illetéke ügyé­ben, az érdekeltek az illetékek a termelés helyén beszedendő, literenkénti illetékkel váló helyettesí­tését kérték és amely megszüntetné a mai arány­talan, a helyiség bérértéke utáni adózást. A vá­lasztmány felkérte elnökét, Comsa szenátort, hogy a parlamentben interpelláljon és a minisztérium ban is járjon közben. Súlyos terhet jelent a kereskedelemre és iparra, hogy akár uj helyiség nyitásáról, akár a réginek átalakításáról, a cégben való bármilyen változásról van szó, az egészségügyi hatóságok, az egészségügyi törvényre való hivatkozással mind­annyiszor uj egészségügyi autorizáeió beszerzését követelik meg. Az autorizáeió illetéke 100 lej .öl In.GOO lejig terjedhet, de a bélyege, bármilyen kis üzletről, vagy helyiségről legyen is szó, 660 lej. Romániában nem alkalmazható az olasz rendszer, A választmány a kormánynak a professzioná­lis kamarák egyesítésére vonatkozó tervével is foglalkozott. A tervhez az eszmét az olasz korpo­rativ rendszer rm taré Itatt a, de az összes gazdasági tényezők ellenzésével találkozott. Románia mai gazdasági helyzete és berendezése nem olyan, mint a nagy átalakulásokon átment Olaszországé, úgy. hogy ma még ez az egyesítés egyáltalán nem időszerű és nem célszerű. A Sfatul vezetősége úgy határozott, hogy összeköttetésbe hozza az összes. a kereskedelemmel és iparral kapcsolatban álló képviselőket és szenátorokat, hogy ez ellen a terv ellen országos tiltakozás szerveztessék meg az összes kereskedelmi szervezetekkel együttesen, hogy a mai önálló kereskedelmi kamarák ha­gyassanak meg. (Páris. január 19.) Francia politikai körök úgy tudják, hogy Flandin miniszterelnök hely­zete megrendült. Az ellenzéki pártok heves támadásokba kezdtek Flandin ellen, a legéleseb­ben a radikálisok támadnak, akik nem értenek egyet a miniszterelnök gazdasági terveivel. (Nagyvárad, január 19.) Szini-Sebő Zoltán neves nagyváradi szobrászművész hagy mun kára vállalkozott. Nemrégiben elhatározta, hogy húsz esztendő távlatából, fényképek és. kortársak útmutatásai nyomán kifaragja Ady szobrát. A művész szép és lelkes vállalkozása sikeri’el járt, mert a szobor kitünően sikerült. A szobrot — művészi szépségén és értékén kí­vül — az is rendkívül érdekessé teszi, hogy az Ady Endréről eddig készült összes szobrok kö­zül ez a legélethübb. Ady 77 éves édesanyja, mikor megpillantotta Szini-Sebő müvét, köny- nyekkel szemében kiáltott fel: — így még senki sem adta vissza szegény fiam vonásait! Mintha csak élve látnám magam előtt!... BSIDA JENŐ 1Éne&efc me.y a Salamoné Végy engem, végy a karodra, rajta pecsét legyek én! Tégy engem, tégy a szivedre, rajta pecsét legyek én! Mert szörnyű a nagy szerelem, mint méreggel teli korsó, erős az igaz szerelem, mint a halál s a koporsó. Lángja, miképpen a tüzláng s az Urnák lángja, olyan: nagy záporok el nem emésztik, nem oltja ki semmi folyam.' Nélküle koldus a dús, háza, megannyi cseléde mind semmi a nagy szerelemhez, hiába kinálja cserebe. Végül a választmány a kolozsvári kereske­delmi és iparkamara helyzetéről örömmel állapí­totta meg, hogy sikerült a kamarát a fojtogató csődtől, szerencsés tranzakcióval megmenteni. A Comsa Ionel, dr. Borbély István és Romnnovici Gr. által felvetett tervet, dr. Gh. Leon keresk. ál iamtitkár, Comsa Ionel szenátor és dr. Dan Parten kamarai ideiglenes bizottsági elnök hathatós se­gítségével dr. Borbély alelnök és Gr. Iiomanovici biz tag keresztülhajtották és a kamara me desült a sok-sok milliós tartozásától, visszakapta munka- képességét, amelyben addigi helyzetében akadá­lyozva volt. A választmány, az összkereskedelem nevében jegyzőkönyvi köszönetét és elismerését fejezte ki az ebben a munkában oroszlánrészt vett vezetői­nek, Comsa Ioneí elnöknek, dr. Borbély István választmányi tagjának és Gr. Romanovici főtitká­rának, akik a kamarai körletbe tartozó kereske­dőknek és iparosoknak tettek óriási szolgálatot. Külön elismerését fejezte ki a választmány Rózsa Mór alelnökéuek, aki mint a kamara vezetőségi tagja r. bizottsággal az összes felmerült kereske­delmi sérelmeket, panaszokat orvosaltatta. Februárban minden valószínűség ezerint bot kerül a Flandin-kormány bukására. Az átala­kított kormány elnöke valószínűleg Laval lesz. aki azonban miniszterelnöksége mellett a kül­ügyminiszteri tárcát is megtartja- A kormány­ban állítólag Herriotnak is fontos szerep jut. Az. uj, értékes szobormű minden valószínű­ség szerint Ér mindszenten. Ady Endre szülő­háza előtt fog állani. Ady érmindszenti szülő­házát már tiz évvel ezelőtt emléktáblával akarta megjelölni az erdélyi magyar kegyelet. <1 l ak­kor ennek különös akadálya volt. Ady szü'ő háza ugyanis olyan diiledező, elhanyagolt álla­potban volt, hogy még az emléktáblát sem'birln volna meg. Akkor úgy határoztak, hogy Ady néhány méterrel odébb álló lakóházát ja! j.ifc meg s az emléktáblát nagy ünnepség keretéh- n le is leplezték. Időközben azonban a szülőházat is ren-lhphozták, kissé kijavították és meg- erősítették, úgyhogy most már semmi akadálya sem volna, hogv Szini-Sebő Zoltán szobormű vével ezt a házat különböztessék meg a többi falusi házacskától. Január 27-én lesz 16 éve annak, hogy Ady Endre eltávozott az élők sorából- Tizenhat év nagy idő, ennyi idő alatt egész városrészek épülnek újjá egész generációk tűnnek el rendre s az emlékek egész sora fakul meg csendesen. Ady szülőházának megjelölése fontos dolog, mert — ha emlékmű nem jelzi a házat, — ki tudja, egy évtized, vagy néhány esztendő múlva lesz-e, aki emlékezik reá. Nem tünik-e el a romlatag kis. falusi ház a föld színéről, vagy nem bu.vik-e meg örökre kikutatliatatla- nuí a többi jeltelen házacska között? A szobor!tleplezési ünneséget ez év nyarára tervezik. Minden bizonnyal az erdélyi és egye­temes magyarság lélekemelő szép ünnepsége lesz majd, amikor a nagy költő meghatott tisz­telői elzarándokolnak az egyszerű házikó elé, ahonnan a magyar irodalom uj korszaka indult el egy gyermek születésével De ezenkívül az is különös érdekességet ad majd a szoborleleple­zési ünnepségnek, hogy kisebbségi életünk más­fél évtizedének ez lesz első esete, amikor Erdély­ben magyar híresség, magyar köllő szobrát állítják fel. Szini-Sebő Zoltán szobormüve mindenesetre méltó Ady emlékéhez s a hálás magyarság ünneplő, kegyelete« érzései he*. GYÁSZEtUHAKAT Ä ehsm^rt Ct'u't er», C ui Parisban számolnak Flandin közeli bukásával „Ai"** '/*-* C*w ’• éh)» hrífn-'-ns f , , /• Nagyváradi szobrászművész készítette Ally Endre legélelhiibb szobrát Az uţ Adi;-szobrot ÎSrtnînd-szenîen forjfáJe felállítani

Next

/
Oldalképek
Tartalom