Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-21 / 17. szám
Tu« poetaiA pl&tltA Id eam«íi: No. 84.556—1927. selöház BUDAPEST V BéttÚ. 1991. fmnn** 21. — Arm 4 î0/ Előfizetési árak keli oldom Egész évre 809. félévre 490. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban, ORSZÁGOS MAUYARI'aUU XVIII. ÉVFOLYAM. - 17. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Caron L. Fop-ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Ezer idegen Véölctf ellntlzettnek teklnfliefö o ntagpr-jngosz áv viszá.Q nie Iden angol iOmeg&ízo t hidegvérrel óvta meg a magáimat — Az angol saj.ó meg Htflp fásai Amilyen rendelettel a bánsági ezer postást ki akarják tenni állásaikból, az már alkalmas arra, hogy tetemrehivással lehessen számonkérést intézni a kormányhoz és mindenkihez, aki a tör- vény szavának végrehajtásáért felelős. Mert most kell megkérdezni: mik vagyunk a törvényparagrafusok érinmezései szerint, mi kisebbségiek? Ha ez a rendelet megállja a helyét, akkor nincsen hely ebben az országban kisebbségi polgárnak a számára. A törvényt azért hozták és úgy hozták, hogy eltávolithatók legyenek azok, akik nem számíthatók a román állampolgárok közé. A valóban idegenek elled, akik külföldiek. Még azokból is megtűrt állapotot témát ez a törvényhozási rendelkezés húsz százaléknyi arányban. Aki a román államnak kisebbségi lakosát számítja bele az el- távolitandók közé, az nem ismeri el, hogy mi állampolgárok vagyunk. A nemzeti munkavédelmi törvényre hivatk izássai nem görbülhet meg egyetlen állampolgárnak a Lajaszála sem. De amikor erre hivatkozással az egz'sztenciáinkat kezdik letörni, akkgy^a törvényes állapotnak olyan udUMM idézik io'rm minden egyes kisebbségi polgárra a kiközösítés veszedelmét jelenti s ami a törvényes biztonságot kiforgatja a maga helyéből. A kegyetlen hidegben még ijesztőbb annak a könyörtelenségnek a listása, amivel újabb és újabb kisebbségi embercsoportok életegzisztenciáit törik össze. Egyetlen temesvári rendelet ezer postást dob ki az állásaikból, a becsülettel végzett közszolgálatból, a hivatalokból. Azzal a szigorúan megfogalmazott nyomatékkai dobja ki. hogy a postai szolgálat semmilyen ágában sem lehet alkalmazni többé ezeket. Nehogy a koldusbotra kerülők iránti szánalomból valaki kegyelem kenyeret merjen nyújtani nekik. Nehogy az állásaikból kidobottak szaktudását és munkaértékét az elbocsátás után valahol igénybe vegyék. Miről lehet itt szó ? Arról, hogy az elűzött hivatalnok nehogy beállhasson levélhordónak, vagy a levélhordó hivatalseprő szolgának. Kemény, csikorgó hidegben, amikor a farkasok is csordástul ereszkednek le a havasi hegyekből, a falvak közelében keresni betevő falatot, ezer értékes postást indítanak neki a koldulás hóval befutt országutjainak. Ha nem volna törvény, akkor is lehetne az emberség lelkiismereti vétóját kérni. Ha van törvény, akkor vetessük le a polcról, üssük fel és kérdezzük meg, hogy mi van a paragrafusok szavaiban. Az alkotmánytörvény, amit nem lehet csak olyan egyszerűen megváltoztatni s amit nem volna lehetséges megmásítani, „román“ -nak mond valamennyiünket annak a régi nemzetállami elméletnek az alapján, amelynek értelmében állam- polgárságot jelent ez a szó. Ehhez az elmélethez ragaszkodtak a nemzeti munkavédelmi törvény megszövegezésénél s a párthagyománytó! nem akart eltérni a kormány. De megadta a világos, félreérthetetlen törvénymagyarázatot, aminek betartásához becsületszó erejű kötelezettséget vállalt. Most felvetődik a becsületet jelentő kötelezeti: égvállalás értékének a kérdése, Milyen állampolgárok vagyunk, ha a külföldiekre vonatkozó paragrafusokat reánk húzhatják? A temesvári rerdelet olyan tisztázást kivan, bogy minden további hasonló kísérletnek elejét ye*ye. (Budapest, január 19.) Magyar kormánykörök kedvezőnek tartják azt, ami a marseil- lei királygyilkosság ügyében beterjesztett magyar emlékirattal kapcsolatban történt. A megoldás Magyarországra nézve kielégítő, igaz, hogy csak kompromisszumos megoldás jött létre, de ennél kedvezőbbet a mostani viszonyok mellett nem lehetett elérni. Magyar- országot az az őszinte szendék vezette, amikor elfogadta ezt a m^acldá|t, hogy y. ,Vi*L Á bop:i iaratáMayyted» európai légkör Eden főpecsétőr még nem terjesztette be for.Londonból jelentik: Az angol lapok nagy megnyugvással Írnak arról, hogy a Népszövetség tanácsa vita nélkül vette tudomásul a magyar kormány emlékiratát. A „Times“ szerint Magyarország teljesen világosan bebizonyította, hogy semmi köze nem Volt a marseillei királygyilkossághoz és ártatlan azokban, amikkel Jugoszlávia megvádolta. A magyar kormánynak ez az intézkedése, hogy a mulasztásban bűnösnek talált tisztviselőket megbüntette, általános megelégedést keltett a Genfben jelen volt összes delegátusok között. A „Daily Mail“ azt írja, hogy Magyarország alapos lelkiismeretességgel és cáfolhatatlan logikával elkészített jegyzékirata mindenkit meggyőzött arról, hogs'- a Magyarországot ért vádak teljességgel tarthatatlanok. A nép- szövetségi tanács bölcs döntésével ezt az ügyet végleg eltemették s egyszersmindenkorra véget vetettek a Magyarország ellen való vádaskodásoknak. Mindkél fél meg lehel elégedve A „New Cronicle“ véleménye szerint a nép szövetségi tanács döntése csak halasztás, de jóindulatú halasztás. Ha Jugoszlávia kifogásolni akarta volna az emlékirat tartalmát, akkor már eddig megtehette volna. Remélhető, hogy ezzel vége van a Magyarország és Jugoszlávia között támadt viszályuak. Az ügy soha sem nyerhetett volna ilyen békés megoldást, ha Eden föpecsétőr egy pillanatra is elveszítette volna jó humorát és türelmét a tárgyalások folyamán. A határozatta! mindenki meg lehet elégedve. Magyarország számár» csak kellemes, hogy » kérdés megoldásmális előadói bejelentését, igy a végleges formai elintézés minden bizonnyal a legközelebbi tanácsülésre marad. Ennek ellenére az ügy lezártnak tekinthető. amennyiben a másik oldalon is ugyanolyan megértést tanúsítanak, mint Magyarország és az üggyel foglalkozó nagyhatalmak. A Népszövetség legközelebbi ülésszaka májusban lesz, de az is lehet, hogy a Saar- vidék ügyeinek rendezésével esetleg felmerülő ellentétek miatt februárban rendkívüli ülést tartanak Ez esetben Eden főpocsétőr, még februáriján. beterjeszti előadói javaslatát hoz jutott, Jugoszlávia vszont annak örülhet, hogy nem került szóba a népszövetségi tanács előtt a jugoszláviai magyarok tömeges kiűzése. Ac Oro*rok brvotrjl« sa miall A népszövetségi tanács szombaton kor« délután zárt ülést tartott, melyen a tanács újjászervezésének kérdéseit vitatták meg. A pénz ügyi bizottság tárgyalásán nagy feltűnést keltett Rosenberg párisi szovjet követnek, Litvinov helyettesének az a kívánsága, hogy Oroszországot is vonják be a pénzügyi bizottságba. A javaslat kinos hatást keltett, mert a pénzügyi bizottságban az európai államok bizalmas ügyeit tárgyalják meg s azáltal. ha Oroszország is bekerülne a bizottságba, az európai államok összes pénzügyi titkaiba bepillantást nyerne A bizottság tagjai közül sokan szólaltak fel s jelentették be. hogy Oroszország bevonását mindaddig, amig Oroszországban a mai politikai és társadalmi rendszer van érvényben, nem tartják kívánatosnak. A vitát követő titkos szavazás eredménye azonban mégis az lett, hogy Szovjet-Oroszországot beválasztották a népszövetségi pénzügyi bizottságba. Nem lehetetlen, hogy a bizottság munkája emiatt most megakad. Laval külügyminiszter pénteken este vacsorára látta vendégül Maximos, Titulescu. Litvinov, Beck, Trivfik Aras és Jeftics külügyminisztereket. A vacsora utáni megbeszélések tárgya a balkánpaktum kérdései voltak. A megbeszélés után Titulescu és Maximos külön tárgyalást folytattak, Franciaország közvetíteni igyekszik a kisantant és a kisantanthoz nem tartozó balkánszövetségí államok között. Szombaton az összes államok képviselői eltávoztak GenfbőL Eltemették az figyel
