Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-21 / 17. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. 17. SZÁM. 2 KeietiUis&g Ezer kisebbségi postást tett ki állásaikból egy alkotmányellenes uj rendelet A iemesviri postai^azgafó a kisebbségekre alkalmazta a kOJalűi id gen&kre vonatkozó paragrafus] — VjEs- mennyien Jó éredmennyéi ki also «iá a a nyelvvizsgát (Temesvár, január 19 Saját tud.) A mult évi december elsejével — mint ismeretes, — az összes kisebbségi postamestereket elbocsátották állásukból A rendelkezés úgy szólt, bogy a kisebbségi postamesterek még mint alkalmazottak sem működhetnek postahivataloknál A cél nyilvánvaló: azt akarják elérni, hogy az államinál összeköttetésben levő hivatalok egyáltalában ne alkalmazhassanak kisebbségi alkalmazottat. A kisebbségi postamesterek tömeges elbocsátása után most az összes kisebbségi postaalkalmazottakat menesztik állásukból Golum- bovici temesvári kerületi postaigazgató 38865— 1934. szám alatt távirati rendeletet intézett az összes postamesterekhez, akiknek szigorúan meghagyta, hogy az összes kisebbségi postaaVkalmazoíta- _ kát. úgymint postakiadókat, levélhor- dőkat, kézbesítőket, csomagszétosztó- kai, kisegítőket, gyakornokokat és egyéb segédszemélyzetet, legkésőbb a f. évi április 3ö-ig el kell bocsátani a szolgálatból és eddig a határidőig román származású alkalmazottakkal kell felváltani őket. As elbocsátásokat azzal indokolják, hogy a nemzeti munkavédelmi törvény alapján hajtják végre. Az elbocsátandó kisebbségiek mind legalább 10—20 éve teljesítenek szolgálatot, a román nyelvből sikeresen vizsgáztak, kifogástalanul bírják a hivatalos nyelvet, ami ről a fellebbvalók számtalan hivatalvizsgálat alkalmával meggyőződtek és erről a felvett jegyzőkönyvek is bizonyságot tesznek. Azoknak a kisebbségi postaalkaimazottaknak, akiknek elbocsátását most minden nyug díj és végkielégítés nélkül elrendelték, a száma meghaladja az ezret. Olyan embereket taszítanak a kenyértelen- ségbe, akiknek más pályán való elhelyezkedése még más viszonyít között is a legnagyobb nehézségekbe ütköznék. A kétségbeesett emberek azt sem tudják, hova, kihez forduljanak vigasztalan helyzetükben. A Magyar Párt bánsági tagozata azonnal megtett mindent a végzetes rendelettel lesújtott egzisztenciák megmentése érdekében.. A rendelet ugyanis, amely az elbocsátás alapjául a nemzeti munkavédelmi törvényt említi, teljesen félremagyarázza ezt a tör« • vényt, alkotmányellenes és a békeszerződések rendelkezéseibe is ütközik. Alkotmányellenes, mert a nemzeti munkavédelmi törvényt nem az alkotmány szellemében alkalmazzák, magyarázzák és hajtják yégre. A törvény parlamenti vitájánál a Ma gyár Párt képviselői tiltakoztak az ellen, hogy a törvényjavaslatban a „román" szó és nem a »román állampolgár" kifejezés szerepel, mert esetleg rosszindulatú végrehajtó közegek félremagyarázhatják. A kormány kőtelező parlamenti nyilatkozatban jelentette ki akkor, hogy a „román“ kifejezés alatt nem etnikai származást, hanem az összes állampolgárokat — nemzetiségre való tekintet nélkül — kell érteni, amint az alkotmánytörvény is ezt a kifejezést használja az állampolgárokra. Golumbovici temesvári postaigazgató rendelete azonban kimondottan idegen etnikai eredetüekről (de origine etnică străină) beszél. E rendslette] hivatalosan megpecsételték a kisebbségek alkotmányban biztosított jogainak megfosztását. A kisebbség polgári jogainak tel jességét megcsonkítják azzal, hogy a köztisztviselői állásokból kizárják a kisebbségeket. Azt a paragrafust alkalmazzák rájuk, amit a külföldi állampolgárok eltávolítására hoztak. (Kolozsvár, jan. 19.) A Keleti Újság közölte, hogy a bukaresti egyetem jogi karának hallgatói felszólították a kolozsvári egyetem jogászait is. csatlakozzanak sztrájkjukhoz. A kolozsvári jogászok a csatlakozást hosszas vita után mondták ki. íizzel egyidejűleg emlékiratot terjesztettek a jogi fakultás dékánjához. Ugyanekkor az ügyvédi kamarák bukaresti központi szervezete távirati utasítást adott az összes kamaráknak, bogy foglaljanak állást a joghallgatók kivár sága ellen. A iaşii kamara már meg is hozta elítélő határozatát. Dr. Boila Iiomnlus, a kolozsvári egyetem jogi karának dékánja a tanári nevében a sztrájk kimon(Csikszereda, január 19.) TÖbbizben szóvá- tettük már Csedő Imre csiktapolcai gazdálkodó korcsmáros, mészáros és örökös kormánypárti kortes hőstetteit, aki időnként egy-egy magyar emberre veti magát és alaptalan vádjaival igyekszik befeketíteni a hatóságok riőtt. Tgy történt ez most is. Amikor elesett a községi bíróságtól, ók bamellenes izgatást ás lázitási vádakat koholt Miklós Árpád községi bíró és Holló János ellen. A Csíkszeredái törvényszék, többszöri elhalasztás után végre mégis ítéletet hozott az ügyben. A vádirat szerint Holló János és Miklós Árpád Erdély és Magyarország elkövetkezendő sorsáról beszéltek s ezenkívül izgattak az állami iskola ellen. Sok esetben megtagadták az állami iskola részére költségvetésileg előirányzott összegek kiutalását s tgy ízben a „Hamburgi menyasszony" ennii ope. *11001 elénekelték a „Szép vagy, gyönyörű vagy .Magyarország“ kezdetű dalt. Miklós Árpád és Holló János természetesen visszautasították a vádakat. A tanuk legnagyobb része zavaros vallomásokat adott. Legnagyobb részük ehenseges viszonyban él Miklós Árpáddal és Holló Jánossal. Érdekes, hogy Bernád János, aki a tárgyalás tisó napján kijelentette az elnöknek, hogy semmit sem mondhat az üggyel kapcsolatban, par nap múlva mégis jelentkezett és a következőket mondta: _ Egy alkalommal találkoztam Miklós Árpáddal az Udvarhely felé vezető utón s ezer lejt adott ál nekent, hogy kedvező tanúvallomást tegyek. Elnös: Mit csinált a pénzzel* Bírnád: itt van nálam. Azzal kivett zsebéből két. darab 500 lejtőt és A Magyar Párt bánsági tagozata megkeresi a párt parlamenti csoportját, bogy az alkotmányellen s és törvénytelen rendelet hatálytalanításain azonnal tegyen meg minden lehetőt. Egyúttal intézkedett, hogy a rendeet ellen, alkotmányellenes jellege miatt, a legfőbb Semmi tűszéknél adjanak be keresetet- A bánsági tagozat megkereste a pártközpontot az egész ország területére szóló egységes űrlapok elkészítése érdekében, hogy az érdekelt kisebbségi pcntualkalmazottak a törvénytelen határozatot harminc napon belül az illetéke* törvényszékuél, közigazgatási utón megfellebbezhessék. A Magyar Párt bánsági tagozata elhatározta azt is, hogy ha a kormány nem ad utasítást azonnal a törvényellenes és alkotmány- ellenes rendelet visszavonására és ha a belföldön megkísérelt jogorvoslat eredménytelen maradna, a kisebbségi postaalkalmazottak szádása után hirdetményt tett közzé, amely figyelmezteti a joghallgatókat, hogy sem a felsőhb oktatás szervezeti törvénye, sem annak végrehajtási utasítása nem ismeri el a sztrájkot olyan eszköznek, amellyel a hallgatók valamely kívánságukat nyilváníthatják, vagy pedig valamely céljuk eléréséért küzdhetnek. A diákok nem ítélhetik meg a birói és ügyvédi nevelés 1 érdeseinek helyességét. Felhívja a diákságot, hogy jelenjenek meg az előadásokon, mere ellenkező esetben kénytelen lesz a kar olyan eljárást alkalmazni, amely fontosabb érdekeket érint, mint az, amit most hibás utakon követnek. letette ez elnök elé, amit az ügyész azonnal lefoglaltatott. Kiderült, hogy Bernád hamis tanúvallomást tett, mert azon a napon, amikor a kérdése? találkozás lejátszódott volna, Miklós Árpád nem is mozdult ki házából. Márkus Endre plébános úgy vallott, hogy Bernád Lajos hazudozó, megbízhatatlan, mig Miklós Árpádot törekvő. beszületes embernek ismeri. A perbeszédek során Lascu főügyész kijelentette, hogy nem érdeke Csedő Tmrét védenie, de Darvas István állami tanító, valamint felesége Bartha Anna tanítónő vallomásaiból is megállapítható, hogy Miklós agitált és dolgozott az állami oktatás ellen. A főügyész csak keveset foglalkozott az államellenes izgatás vádjávaL Utána dr. Abrahám József védőügyvéd beszélt, aki azt bizonyitotta, hogy Darvas István állami igazgató és Bartha Anna tanítónő tanúvallomása ellenségeskedésből fakad. A Hamburgi menyasszony"-bői elénekelt dal nem képezheti bűncselekmény tárgyát, mert az csak egy szom- szedő1 ország termeti éti szépségeit dicséri. Dob- rescu bukaresti főpolgármester is megállapította, mikor Budapesten járt, hogy Magyarország szép, mégsem jutott senkinek észébe, hogy állameib ies izgatásért feljelentse. Fábris elnök visszavonult a bírókkal, mij l ítéletében felmentette Miklós Árpádot a Marzesca törvényben foglalt bűncselekmények vádja alól. Csak az állami iskola elleni tevékenységéért ítélte ei két hónapi fogházra és 5000 lej pénzbüntetése i. holló János községi pénztárnokot minden vái utói felmentették. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, Miklós Árpád "felmentésért fellebbezett mára a Népszövetség védelmét kén. »fr»»»»»»» »♦<»»•»»»»-»»»MIMtmt»■»»»§ Az ország összes ügyvédi kamarái tiltakoznak a sztrájkoló joghallgatók kívánságainak teljesilése ellen A „Hairsilsca,r<îff menyasszony*4 a Csíkszereda« I örvény szék eSdlf A cssíísfegsolcaj I»©*«-!?© Ssoc*«*!**'©*! bosszul «isnrl »Ural. «miért ©’esel! a községi ísiroság ól
