Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-24 / 296. szám
24 ________ ___________ Knmajsm XVII ÉVFOLYAM. 296. SZÁM. mmmmmmmmmBmmmmmammmmmmmmamtmmmammmmmmmBmmmmmma wiwiiiiiwmiwiiiiiwwiiiiiiii»*11 'i.iiw ■w—hh im '-mii»..« ....««.mi Mohácsi Jenő Madách német fordítója rehabilitálni aUarja Fráter Erzsébetet Nagyváradon tartózkodott, hogy kikutassa a szerencsétlen asszony szomorú életénük titkait — „Mégis ö adta Madách Imre kezébe a tollat!“ (Nagyvárad, december 23.) A nagyváradi írók és újságírók körében pár héttel ezelőtt egy öszhaju, monoklis ur bukkant föl. Ez az ur reggeltől estig titokzatos dolgokat müveit. Könyvtárakat, régiségtárakat keresett föl s az avult- kötésű, széthullófélben levő sárga oldalas könyvekben lapozgatott a biharmegyei nemesi családok élete és története után. A titokzatos idegen dr. Mohácsi Jenő volt. Magyar iró, a „Neues Wiener Journal“ budapesti munkatársa, a magyar Pan-klub titkára. Neve, legalább is a német nyelvterületeken világ- hirnévvó vált, amióta lefordította az „Ember tragédia já“-t német nyelvre s az ö kitűnő fordításának köszönhető, hogy jó pár évtizeddel Madách halála után a mű meghódította a németek közönségét. Mohácsi Jenőt Fráter Erzsiké, Madách Imre szerencsétlen és bukott életű felesége tragikus életének titka hozta Nagyváradra. Itt nyomoz beporosodott, évek ixjrán elsimult és az időbe beleveszett emlékek után. Fráter Erzsiké nyomában Feltesszük a kérdést Mohácsi Jenőnek: — Vájjon mi lett volna az „Ember tragédiájáéból. hogyha Fráter Erzsiké becsülettel, asszonyi hivatással, megértéssel és szeretettel marad élete végéig Madách oldalán V Befolyásolta volna-e Madách grandiózus müvét, hogyha éle téré nem zudul rá a szörnyű törés’/ Az iró elgondolkozik. Látszik, hogy vajúdik mondanivalójával s minden szót jól megfontol, mielőtt kimondaná. __Hogyha Fráter Erzsiké életútjának furcsa j és szinte megmagyarázhatatlan elfordulása nem 1 következik be, talán nem is született volna meg : az „Ember tragédiájavagy talán néhány jele- j nettel szegényebb maradt volna. Mindenesetre ' hézagosabb, hiányosabb és életszerütlenebb lenne, j mint igy, amikor az élet kérlelhetetlensége és kö- ; nyörtelensége sietett szomorúságaival tolla alá. Ezután Mohácsi Jenő Madách Imrére fordítja a szót. __Alsősztregováról, Nógrádmegyéből jött ide a biharmegyei Cséhtelekre az „oroszláncimeres. ' vöröstetejü“ Fráter-kúriába, hogy megkérje Frá- . tér Erzsiké kezét. Ezt a kúriát Erzsiké és b.átyja, Béla örökölték a Fráter-kézben levő négyezer holddal együtt. Ez az óriási birtok először Iíö- nigswarter Hermann báró kezébe, majd a Wer- themstein-család birtokába csúszott át. Ma Pólyák István intéző lakik a kúriában. — Ebben a kicsi oszlopos kastélyban történt meg az eljegyzés. Ebben a kastélyban gondolta 1 egykor Madách megkapni mindazt Fráter Erzsikében, amit az élettől várt. A szobákban még ma is a Fráter-család bútorai állanak. A családnak azonban se hire, se hamva a környéken, szétszóródtak a szélrózsa minden irányában. Fráter Erzsikéről nem be- szélnek írott szavak ] _Most már azt sem lehet teljes bizonyosság- . gal megáliapitani, hogy Fráter Erzsiké hol született. Cséhtelke lakossága nagyrétben román • a reformátusok anyakönyvét a közeli Tóti községben vezették. A paróehiát, a kilencvenes ével; közepén tűzvész hamvasztotta el és minden feljegyzés elveszett. Mégis több adat szól amellett, hogy Fráter Erzsiké itt született ebben a biharmegyei kisközségben és nem a nógrádmegyei Csé- cse faluban. Ezt bizonyítja Fráter Erzsiké beteg- felvételi lapja a nagyváradi közkórházban, amely végeredményben egyetlen Írott bizonyítók arra, hogy Madáchné Cséhtelkcn született. i,— Felesleges részletezni, hogy milyen mondhatatlan boldogság fogta el Madáehot, amikor hazavitte fiatal és szép feleségét alsósztregovai Egyre lejebb a züllés utján birtokára. Felesleges azt a kiábrándulást, fájdalmat is ecsetelni, amely akkor zudult a költőre, amikor a családi életet nem kedvelő és élni nem tudó asszony a házon kivül kezdte keresni apró és utszéli örömökben a maga boldogulását. Fráter Erzsiké ei-eltünedezett férje házából, hol környékbeli földbirtokosok, hol útjába akadó férfiak prédája volt. Nem nagyon válogatott. Egy szép napon aztán, amikor Madách hazatért sétako- csizásáből, üresen találta a házát. Fráter Erzsiké elment és vele együtt elment Madách életkedve, hite és akarata is, amely élete végéig nem kopogtatott vissza hozzá. _ Fráter Erzsiké a szégyen és gyalázat elő! a biharmegyei Tóti községbe menekült, ahol a Poroszlayak házában húzta meg magát. Hazamenni nincs bátorsága, hiszen otthon a család jó hírnevére féltékeny Béla bátyjának haragja várta, férje pedig nem nyomozott utána. Madách később mégis megtudja feleségének rejtekhelyét, de édesanyja, Majthényi Anna rábeszélése lelkét annyira megkeménviti, hogy Mztrcgováról züllött feleségének ilyen leveleket ir: „Csak légy olyan, mint egy virágszál, a házamnál többé ne is lássalak, neveld csendben a művéhez, de a tizenhárom hónap, amig az „Ember tragédiája“-n dolgozott, megenyhitette haragját. A Kepler-jeíenetben Évát meggyalázza, de a londoni jelenetben már glóriát fon feje köré, amikor a sirgödör szélén állva, e szavak kíséretében veti el fátylát: „... mit tátongsz szörnyű mélység lábaimnál, En glóriámmal átallépem azt...“ Fráter Erzsikét, mint valami kérlelhetetlen szél, erre-arra dobálja sorsa. Hol Tótiban, hol Cséhteleken, hol Micske községben bukkan föl. Télen egy-egy családnál huzza meg magát, nyáron ismét nyakába szedi az országutakat. Napról- napra csúszik mind lejjebb és lejjebb a lejtőn. Az emberekben már nincs könyörület. Inkább még taszítottak egyet-egyet rajta, ahelyett, hogy magukhoz emelnék és meggyógyítanák. Odáig jut, hogy nem nyílnak meg előtte az ajtók és árkok szélén, kertek alján kell meghúznia magát. Végül Margittán bukkan föl, ahol a Margit- szálloda előtt lévő hid alól halálosan betegen szedik fel a járókelők a szerencsétlen asszonyt. Viszik Nagyváradra, ahol a közkórház 17-es számú kórtermében veszik ápolás alá. A kór ellen azonban hiába minden küzdelem s a tragikus sorsú, szerencsétlen asszony hányatott élete befejeződik. Rokonsága nem akar tudni róla. Fráter Erzsiké, Madách felesége az olaszii szegények te* metőjébe kerül, hogy kipihenje zaklatott életének fáradalmait. Éra rs csimhebnkar alatt _ Fráter Erzsiké sírhelyét mindössze egy csipkebokor jelöli. A hatalmas mű múzsája, Éva, aki jelenetről-jelenetre Adám oldalán tűnik fel, elfeledetten, jeltelen sírban fekszik. Bárhogy is volt, bármilyen is volt Fráter Erzsiké élete, <5 adta Madách kezébe a tollat s az embereknek nem a züllött, kivetett és gyűlöletes asszonyt kellene benne látniok, hanem a költő ideálját, akit olyan grandiózus mű megírására ösztönzött, mint amilyen az „Ember tragédiája“. gyermekeket.“ _ Madách gyűlölettel átitatott lélekkel ül Bakos Aladár. Arjts w jvajl cö> «Clown sr eianeie ce«n«un
