Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-01 / 276. szám
6 KntnUjsKo XVII ÉVFOLYAM. 276. SZÁM. Egyre több gyámtársaság a tehetséges szegény fiuk taníttatására Hat budai kisasszony t unit tál ja egy székely falu zseniális tanulóját — Beszélgetés a kömiiveslegénybói lett matematikussal, akiben a Bolyaink lángelméje éledt fel (Budapest, nov. 29.) A Keleti Újság több ízben beszámolt már arról, hogy a Bolyalak matematikai lángelméje éledt fel egy kolozsvári kömüveslegényben, a hat elemit végzett Kun Kuti Mártonban, aki miközben az épülő házakat körülvevő állványokon dolgozott, súlyos matematikai és csillagászati problémákon törte a fejét. Az egyszerű kömüveslegényt Kolozsvárról fel- küldték Budapestre s itt egy lelkes magyar ember, Barabás Endre nyugalmazott tankerületi főigazgató 45 embert toborzott össze, akik megalakították a Kun Kutl Márton Gyámszülö Társaságot, amely elhatározta, hogy kitanittatja a zseniális kömüveslegényt. És megtörtént a csoda. Kun Kutl Márton Szlly államtitkár engedélyével tizennégy hónap alatt levizsgázott a reálgimnázium nyolc osztályából, tizennégy hónap elteltével kezében volt az érettségi bizonyítvány, beiratkozhatott az egyetemre matematika- és fizika tanárjelöltnek. Most 26 éves Kun Kuti Márton, aki ezelőtt három évvel jutott 45 szülőhöz, akik most is gondját viselik cs lehetővé teszik, hogy tanulmányait folytathassa. Azóta megalakult több gyámszülő-társaság, Barabás Endre toborzott gyámszülőket Adler Ernő borbélysegédnek is, aki két év alatt végezte el a középiskolát és aztán jeles eredménnyel vizsgázott az egyet««- men matematikából és fizikából. A harmadik gyámszülő-társaság lehetővé tette Kun István kifutófiunak, hogy a Képzőművészeti Főiskolán tanuljon, ami olyan eredménnyel sikerült, hogy képei feltűnést keltettek a Szlnnyei-Merse Társaság kiállításán. A másik gyámfiu Gyepesi György, aki szolga volt vidéken, de most a gyámszülök jóvoltából szorgalmasan tanul. Aki csak pénzt ad, keveset ad. Egyik Vilmos császár-uti bérháznak az első emeletén gyűlnek össze a gyámszülők és gyámfiuk. Most nagy elevenség van Barabás Endre főigazgató szobájában. Uj gyámsziilő társaságok alakulnak, hogy megmentsék a magyar tehetségeket. Melegszemü, mosoly- gósarcu emberekkel telik meg a szoba, a gyámszülök- kel, akik állandóan érdeklődnek gyámfiuk iránt. Barabás főigazgató ezt mondja: — Vidéken is sok helyen próbálkoznak gyámszülö- társaságok alakításával, de egy dologról megfeledkez-' nek. Nem elég az, hogy pénzt adnak össze egy fiatalember tanítására, aztán azt hisszük, hogy ezzel eleget tettük. Aki csak a pénzét adja oda, az keveset ad. Lelket kell adni, szeretetet, törődést, mert a mi gyámszts- leink, amikor pénzt adnak, szülői kötelességeket vásárolnak. Vékonyarcu, elevenszemü fiatalember lép be a szobába. Meghajtja magát, halkan köszön. Kun Kuti Márton másodéves bölcsészettanhallgató, az első gyámfiu, az egykori kolozsvári kömüveslegény. Sorra üdvözn „szüleit", akikből neki Magyarországon negyvenötöt adott az Isten ... tam Beke Manó, Kövesligethy professzoroknál, Tas» Antalnál, a svábhegyi csillagvizsgáló igazgatójánál, akik írásban adtak rólam véleményt. Hasonlatos Bolyai Farkashoz. Kun Kuti Márton megmutatja Beke Manó írásbeli véleményét, amelyben a többi között ez áll: „Az elemi matematikán messze túlmenő ismeretei vannak. Kiszámította a gömb köbtartalmát Integrálással. Az N-ed fokú egyenlet közelitö megoldására kieszelt eljárása olyan integrációs módsze-, mely hasonlatos a Bolyay Farkaséhoz. A szög tri- szekciójára itt, Budapesten, kitalált eljárása rendkívül érdekes és meglepő, ahogyan rájutott. Ez az ut és általában matematikai gondolatmenete, a sajátmaga által felvetett problémák, valamint a nagy érdeklődés és szakadatlan matematikai foglalkozása meggyőztek arról, hogy egy eredeti, öserejü matematikai tehetség rejlik a fiatalemberben.“ Majd folytatja: — Aztán megvizsgált Fejér Lipőt, Tangl Károly Is, majd magához hívatott Szily Kálmán müegyeteipi professzor, kultuszállamtitkár, aki lehetővé tette nekem, hogy kivételesen rövid idő alatt vizsgázhassam le a nyolc középiskolából. Magánúton tanultam és tizennégy hónap után megkaptam az érettségi bizonyítványt. Hogy lesz valaki gyámszülő? Az egyik gyámszülö, ősz, kedves modorú úriember, igy mondja el gyámszülöségének történetét: — Erdélyből repatriáltunk. Siralmas állapotban, vagonban laktunk a Nyugati pályaudvaron. Rossz sorunk volt, pénzünk se akadt sok, mire azt mondtam egy nap elkeseredésemben a feleségemnek: „Csináljunk már végre valamit, hogy jobb legyen a sorsunk. Úgy okoskodom, hogy keresünk egy arra rászorulót, akit mi, ha szerényen is, de támogatunk. Ha mi segítünk máson, az Isten is segit rajtunk. így is történt. Felkerestük Barabás igazgató urat s addig segélyeztük a gyámfiunkat, amig — mi is rendbejöttünk. Az Isten segített...“ A budai kisasszonyok. Kedves eseményről számol be Barabás főigazgató. — Megható dolog történt. Hire jött, hogy székely földön kis faluban nagyon tehetséges, eszes gyermeket fedeztek fel a tanítók, de a gyerek szegény, az elemi iskolánál nem tud tovább jutni. Megtudta ezt Budán hat kedves kisasszony, összeálltak s elhatározták, hogy a távoli székely kis faluban lévő gyerekről ők gondoskodnak. Minden elsején küldenek annyi pénzt, hogy a kis fiú tanulmányait folytathassa. Soha nem látták a gyereket, akinek gyámszülei lettek. — Minden gyámfiunak egy kötelessége van, — mondja Barabás főigazgató, — ha majd kint az életben megállnak a maguk lábán, akkor kötelességük les« hogy ők is gondoskodjanak egy olyan fiatal leiekről, aki megérdemli a szerető kezet, a támogatást. Boldogan újságolják a gyámszülök, hogy a budapesti példa után Kolozsváron is megalakult két gyám- szülő-társaság. Gyönyörű rajzokat mutogatnak, szép magyar fejekről készült portrékat. Egy 14 éves kolozs- megyei parasztgyerek, Balázs Péter rajzolta a magyar fejeket. A határozottan tehetséges gyerek sorsát a kolozsvári gyámszülök vették kezükbe: a másik kolozsvári gyámolt szintén földmives gyereke, Kiss István, aki matematikusnak készül, akárcsak Kun Kutl Márton. Szeretettel beszélnek egy erdélyi székely művészről, Jakab Andrásról, aki a Képzőművészeti Főiskolán tanult s művészetét ma Európaszerte elismerik. Beszélgetnek a gyámszülők: — Mi lesz, ha Isten ments valamelyik gyámfiu megbetegszik. Ha operációt kell rajta végrehajtani. Honnan vesszük a pénzt? — Gyűjtünk részére adományt, — mondja halkan valaki. — Szó sem lehet róla, — feleli Barabás főigazgató — egy szülő nem kérhet a fia részére adományt. Nekünk úgy kell viselkednünk, mint az igazi szülőnek. Ha valamelyik fiú megbetegszik, mi viseljük a költséget. És húsz ember bólint helyeselve a szobában. Mint az igazi szülök.«.. Diószeghy Miklós. W«e^AÍVVVWVVVVWVWVV«íV»VW^VU 1 — A szármiszegetuzai kiásott síremlék. Dévai tudósítónk jelenti: Megírta a Keleti Újság, hogy a szármiszegetuzai ásatások alkal* mával egy teljesen felbontatlan síremléket ástak ki, amelyben a sírban megmaradt jelek szerint egy gazdag római patrícius leánya volt eltemetve Az ujabbi kutatások során sikerült megállapítani, hogy Q. Aurelius Tertius patríciusunk a leánya feküdt a sírban. Az egyik kövön ugyanis ez a név vau bevésve. Beszélgetünk a fiatal bölcsészhallgatóval az útról, amelyet a kolozsvári kőmüvesáilványtól a budapesti egyetem padjáig megtett. Meggondoltan szól: — Nem szívesen beszélek magamról, mert még félreértik és azt hiszik, hogy szerénytelen vagyok. E?«- talán azért helyes mégis, ha újságba kerül, ami a gyámszülők társaságában történik, mert ez Útmutatást jelent mások számára. Visszaemlékezik arra az időre, amikor kőműves- legény volt: — Magyarfenesi kis református iskolának hat osztályát végeztem, aztán bementem a' faluból Kolozsvárra kőmüvesinasnak. Mondanom se kell, hogy csak a matematika érdekelt. Kettős életem volt. A kömu- vesmesterség, a pénzszerző foglalkozásom, nem érdekelt, gépiesen végeztem a munkát, a fejemben matematikai kérdések kavarogtak akkor is. Ebédközben, amikor a többiek pihentek, én matematikai képletek», irtani fel az állványokra. Minden felesleges pénzemből számtankönyvet vettem. Egy napon délben, éppen matematikai képleteket írtam a falra, amikor arra jött egy kolozsvári újságíró és a barátja, akik érdeklődéssel nézték, hogy mit csinálok. Azt mondták, menjek fel a „Keleti Újság” szerkesztőségébe. Onnan elküldték Antal Márk tanárhoz, aki nem akarta elhinni, hogy csak hat elemit végeztem. Fe’küldtek Pestre Barabás főigazgató úrhoz, aki bizonyítékokat akart sze rezni arról, hogy csakugyan tehetséges vagyok-e. Vol1934. évi november 30 -dn lezárni az Országfejlesztési Kölcsön Jegszése. IRég ma keressenek fel egg jegyzési helyet!!
