Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-01 / 276. szám

I TV 11. ÉVFOLYAM. 276. SZ'ÂM. KELETI UJSM 7 EGY FÉRFIAS NŐ lehet néha vonzó és érdekes. Egy férfi azonban, aki elve, sziti a maga férfias megjelenését és nőiessé válik — ez már legtöbbször nevetséges! Napjainkban, amikor mindenkit meghódít a sport s amikor olyan nagy jelentősége van az igazi elevenségnek és élet­erőnek : a FÉRFI legyen — férfi. A férfias eleganciának megvan a maga sajátossága. Ezért készült hosszas tanulmá­nyozások alapján a VIEUX-TEMPS kölnivíz. Nőies parföm nélkül, egészen sajátságos, természetes, férfias illatával, kivételes helyen áll ez a kölnivíz: az egyetlen, amely speciálisan férfiak számára készül. v m I ii>:« 14 z I« FÉRFIAK KÖLNIVIZE. Gyártja: NO&TIE& A kolozsvári pénzügyi inspektor felhívása a közönséghez Minden felszólalást közvetlenül hozzá kell címezni, hogy azonnal eljárhasson és közölte az eredményt Kétféle mérték r£ Curentul „a képesítetlen tanárok’* cimü cikkében 6zóvá teszi, hogy az állami gimnáziu­mokban még ma is sok képesítetlen tanár mü- ; ködik. így például hivatkozva Jón Zamfirescu professzorra, rámutat arra, hogy a fiugimná- ziumokban a filozófiai tanárok negyvennégy százalékának, a leánygimnáziumokban pedig ötven százalékának nincs meg a kellő képesi- i tése. Ezt annál is inkább hibának találja, mert ! nagyon eok filozófiai tanár állás nélkül j tengődik. v - j Valóban időszerű ez a cikk a mai nyelv- ! vizsgás időkben. A magyar iskolákból negyven, ötven, hatvanéves családos embereket tiltanak i ki azon a címen, hogy nem beszélik az állam nyelvét Eminescuhoz, vagy Sadoveanuhoz j méltó tisztasággal. Ezeknek az embereknek meg- 1 van a képesítésük, régi, sok éves gyakorlatuk van s kétségtelenül legalább annyira hasznára vannak az oktatásügynek, mint azok, akiknek nincs meg a kellő képesítésük. Ezeknek leg­többje nem is tanítja a román nyelvet, tehát alkalmazásuk nem okoz kárt sem az államnak, sem az iskolásoknak, akiknek elsőrendű érdeke az államnyelv megtanulása. A román nyelv tanítását cseppet sem segíti elő az, ha a rajztanárt, tornatanárt, vagy számtan tanárt az uccára dobják. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy e tanerők legnagyobb része már többször sikeresen letette a román nyelvvizsgát. Ennek a kétféle mértékkel való mérésnek egy másik megnyilatkozása az, hogy diplomá­val rendelkező fiatal tanárokat tiltanak el a felekezeti iskolákban való tanítástól azért, mert az egyetem mellett működő gyakorló líceum­ban a túlzsúfoltság miatt még nem tudták tel­jesen elvégezni a kötelező gyakorló előadásokat. Olyanokat is eltiltottak, akiknek mindössze két- három próbaleckéjük hiányzik. Ismételjük, román egyetemet végzett diplomás tanárokról van szó, akiknek legtöbbje a középiskolát is már az Anghelescu-rezsim alatt végezte s igy semmiféle cimen sem lehetne kifogást emelni ellenük. Éppen ilyen nehézséggörditést jelent a ma­gyar iskolákkal szemben az a rendelkezés, hogy a felekezeti iskolák tanárait capacitate vizsgára rendelik. Ezt a vizsgát, mint versenyvizsgát vezették be a diplomás tanárok számára az állami katedrák elnyerésénél. A vizsgán csak annyi embert enegdnek át, ahányra az állami líceumoknak szüksége van s miután ez a krité­rium teljesen valószínűtlen, kizárt dolog, hogy kisebbségi ember is sikerrel menjen át ezen a versenyvizsgán- Aki pedig nem teszi le, az nem lehet végleges tanár. Ez már csak azért is jogtalanságot jelent, mert az állam egyetlen lejjel sem járul hozzá a felekezeti iskolák fenn­tartásához. Süntesse meg Anghelescu miniszter ezt a kétféle mértékkel való mérést, mert hiszen le­hetetlen, hogy az állami iskolákban kellő képe­sítés nélkül taníthassanak a tanárok és ugyan­akkor a kisebbségi iskolákban a tanítást ilyen formai okokkal nehezítsék meg. Román*maí)yar bliring-Iórgyaiások indulnak (Budapest, november 29.) A román kormány az uj külkereskedelmi rendszer bevezetésével kap­csolatban felmondotta a magyar kormánnyal ez év május 22-én kötött kliringegyezményt, továbbá a két állam jegybankja által kötött fizetési egyez­ményt. A két ország között fennálló kereskedelmi szciződés továbbra is érvényben marad. A felmon­dott egyezmények helyett rövidesen uj egyez­ményt, kötnek s e célból a napokban tárgyalások indulnak meg Budapesten, mert mindkét fél azt óhajtja, hogy az uj egyezményt december 31-ig tető alá hozzák. Nincs rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirdet (Kolozsvár, november 29.) Ilié Petrescu pénz­ügyi inspektor a következő felhívással fordult a közönséghez: A kolozsvári XXII. pénzügyi főfelügyelőség kéri a kolozsmegyei és városi adófizetőket, hogy amennyiben különféle kérésekkel fordultak a ko­lozsvári pénzügyigazgatósághoz, vagy valamilyen városi, vagy megyei adómegállapitó, vagy adóbe­hajtó bizottsághoz, a kirovásokkal, adóleszállitá- aokkal, törvénytelen behajtásokkal stb. kapcsolat­ban és ezekre a mai napig semmiféle választ nem kaptak, vagy nem szereztek tudomást az elintézés­ről, hozzák ezt az inspektor tudomására írásban, levelezőlapon, levélben stb. feltüntetve az iktatás napját és számát, azt a hivatalt, ahova a kérést (Gyulafehérvár, november 29.) Vakmerő tolvajok egy, a, zalatnai állomáson veszteglő podgyászkocsit éjnek idején feltörtek és ki­emelték onnan u vasúti mozgóposta pénzszek­rényét. A rablók kényelmesen elcipelték a nehéz vasszekrényt az állomástól nem messze folyó Oinpoly partjához, ahol aztán dinamittal fel­robbantották. Volt bennük annyi vakmerőség. beiktatták, valamint a jelenlegi lakhelyét a pana­szosnak a helység, ucca és házszám pontos megje­lölésével. Ezt azért kéri az inspektor, hogy intézkedhes- sék az ilyen panaszok gyors elintézése érdekében és az eredményt a panaszosokkal közölhesse. Ezt az intézkedést csak helyeselhetjük. Végre egy vezető állásban lévő ember, aki nagy gondot fordít a közönség éidekeire és tisztában van azzal, hogy nem a közönség van a tisztviselőért, hanem a tisztviselő a közönségért, örömmel üdvözöljük te­hát az inspektor urat, hogy végre rendet teremt az elintézetlen kérések dzsungeljében. Jó volna, ha más hatóságok élére is és más városokban is ke­rülőé tgy-egy ilyen ember. hogy még azzal sem törődtek’, hogy a rettene­tes detonáció felriasztja a környék lakosságát. A tolvajok munkáját azonban balszerencse ki­sérte, mert a nagy fáradság után feltört pénz- szekrényben egy bánit sem találtak. A többszáz­ezer lejes várt pénzküldeménynek csak másnap kellett megérkeznie. Széleskörű nyomozást in­dították a dinamitos rablók kézrekentésére. Ä zalatnai állomáson vakmerő rablók ellopták a mozgóposta pénzszekrényét Dlnam'ttal felrobbantották, de egy bánit sem találtak benne

Next

/
Oldalképek
Tartalom