Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-05 / 279. szám
ipvigelőház BUDAPEST V. Taxa postait pULütt In amsen.: Na 2L358—1927. Szerda, i934. december 5. - ii«2s 3 Saerkeüis tőség, kjadólxivafcaJ és ayomds: Cloj Baron t, Pop ucca S. szám. Telefon: 50S. — Lenéi elms Cluj, postaitok 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem U őriz meg a szerkesztőség. Előfizetési árak belföldönfélévre 40U, negyédévro 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVII ÉVFOLYAM. - 279. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Az igazság nevében Leningrádban agyonlőtték Chirov szovjetvezért, Stalin bizalmasát Nyolc lövéssel végzett Casravral a merénylő — Síalin maga utazott Löcíagrádba a vizsgálat megejié éra Tíz szovjet lisztet kivégeztek az össze- és Mívesben való részvételért Talán esetlen évben sem követtek e! Európában annyi merényletet államférfiak ellen, mint 1334-bjyt^ A gyilkos merényletek sorozatát most egy újabb szaporítja, amely azt bizonyítja, hogy nemcsak a kapitalista államokban, hanem.» kommunista. t> 'S'jznrszághan is súlyos belső és külső válság van. Nagyon jellemző, hogy a hivatalos orosz körök is első pillanat- ban azt hitték, hogy a gyilkosság belső forradalomnak a jeladása s ezzel magyarázható az, hogy még Stalin is a helyszínére utazott, jóllehet, amióta a Szovjet-Unió diktátora, épp olyan elzárkőzottan él a Kremlben, mint a pápa a Vatikánban. Tekintve az oroszországi viszonyokat, részletes híradásokat nagyon nehezen lehet kapni onnan, már csak azért is, mert az ilyen megmozdulásokat a szovjet hivatalos körei szeretnék titokban tartani, lévén az ilyesmi a belső gyengeségnek a jele s élénken cáfolja azt a híresztelést, mintha Oroszországban minden rendben volna. A gyilkos revolverét éppen Stalin helyettesére, Chirovra irányította s elszántságára jellemző, hogy nyolc lövéssel sebezte halálra a nagyhatalmú diktátor legbelső bizalmasát. Pánik a merérylet nyomán Londonból érkezett jelentések szerint Chirov meggyilkolása óriási pánikot keltett a szovjet vezérek között, mert mindenki az első percben egy nagyobb forradalom jeladásának tekintette. Hivatalos körök már rég tudnak arról, hogy egy földalatti szervezet forradalmat akar előkészíteni, amelyre a jeladás egy szovjetvezér meggyilkolása lesz. A gyilkosság Leningrádban történt s mikor Staliimak tudomására hozták, elsápadt és percekig szótlan maradt. Stalin Voroszilovval, a szovjet hadsereg fővezérével azonnal Leningrádba utazott. A diktátort már csak azért is melyen érintette a gyilkosság, mert Chirov annyira meghitt embere volt, hogy nélküle semmiféle határozatot fiem hozott, sőt amóta Chirov Leningrádban tartózkodott. Stalin minden nevezetesebb határozat- hozatalnál telefonon kérte ki véleményét. Stali- nékkal együtt utazott Leningrádba a belügyi népbiztosság több vezetője is. A pályaudvaron a hadsereg és haditengerészet képviselői fogadták a Moszkvából érkezőket. Újabb jelentések szerint Stal mákkal utazott a kommunista A merénylő nyele lövést adott 1c A Daily Express részleteket is közöl a gyilkosságról. A gyilkost Nieolaevics Vasili Leómnak hívják, 1904-ben született s a leningrádi munkás- és parasztfelügyelőség alkalmazottja volt, Szombaton történt a merénylet, a gyilkos 8 lövést adott le. de Chirovnak még volt annyi ideje. hogy revolverét előrántsa s a merénylőt térdén megsebesítse. A Cseka 36 órán keresztül vallatta a merénylőt és a hivatalos Nyilatkozat azt Ígéri, hogy közelebbről kideríti a gyilkosság okát is végrehajtóbizottság több vezetője is. köztük Sdanov, a központi vegrehajtóbizottság egyik vezéralakja is. Stalinékat rendkívüli mértékben felháborította, hogy még abban az aeél- gyürüben sem érezhetik magukat biztonságban, amellyel a szovjet biztonsági szervei körülveszik őket s éppen ezért Rudovot, a leningrádi Cseka parancsnokát azonnal felfüggesztették. Nagy vizsgálat a Cseka különböző szervezeteinél is. A merénylet úgy a Szovjet-unióban, mint külföldön, nagy feltűnést és izgalmat keltett. A román nemzet szombati ünnepén a méltató és emlékező Írások sokaságában találtunk egy-két olyat is, mely a nemzetiségek kérdésével foglalkozik. A legmegértőbb hang, melynél szelidebbre nem akadtunk, körülbelül ezeket mondja: „A határozottság, mellyel jogainkhoz ragaszkodunk, nem lehet forrása a magyarok « a többi kisebbség gyülölésének, kiket a 16 év előtti átalakulások államunkba illesztettek. A romániai kisebbségek autokton népek, melyeknek e földön történelem-szentelte életjogaik vannak. Ezeket mi nemzetközi szerződésekkel önként elismertük. Ha olykor egyik vagy másik oldalon jelentkeztek is elégedetlenségek, mindenkinek meg kell értenie, hogy azok együtt járnak az uj alakulatokkal. A keveset, ami eddig megvalósult, nem szabad ama normák tagadásának tekinteni, melyek fennállnak és alkalmaztatni fognak ... Természetes azonban — se szavainkat különösen a magyar kisebbségekhez intézzük — a kölcsönösségnek nem szabad hiányoznia. Nem igénylünk rajongói szeretetet az erdélyi magyar néptől, melyet kultúrája, nyelve, hagyományai a határokon tuli nagy nemzettesthez kötnek. Ez abszurdum volna részünkről. Azoknak a hibáknak ismétlését jelentené, melyeket a magyar állam 1914- ig az erdélyi románokkal s a hajdani monarchia többi kisebbségeivel szemben elkövetett*... Azt azonban kérhetjük a magyar kisebbségtől, hogy adja meg nekünk komoly közreműködését az állam rendje s boldogulása érdekében..." Azokkal a hangokkal, melyek egyáltalán el sem hangzanak a mi nagy problémánkról, nem foglalkozunk s még kevésbbé azokkal, melyek a gyűlöletnek és tudatlanságnak torkából süvítenek felénk. Ez a megértést mutató néhány sor sem azért érdekel bennünket, mintha a legkisebb politikai jelentőséget lehetne tulajdonítani ez efféle elszórt, hatástalanul elhangzó megszólalásoknak- Alkalmat kipál azonban bizonyos megállapításokra, melyeket nehéz ilyenkor elhallgatni. E jóakaratéinak szánt írásban bár illedelmes csomagolásban, de éppen olyan világosan benn foglaltatik, ugyanaz, mit a legfogultabb s leggonoszabb támadások szidalmai mondanak ... az állítás, hogy az erdélyi magyar nép nem teljesiti kötelességét az állammal szemben. Hogy — amint mondani szokás — nem lojális! A számonkérő és szidalmazó cikkek azzal szoktak e támadásaiknak hangsúlyt« adni, hogy: mennyire rossz a dolguk a kisebbségeknek másutt, milyen jő Romániában s ime mégis... Követjük a példát s mértéket keresünk ml is az összehasonlítás segítségével. Enélkül, úgy látszik, az emberi szem eltompul az életét környező valóságok helyes megítélésének dolgában. A keresett mértéket a legjobban úgy kapjuk meg, ha az erdélyi magyarság 16 éves romániai múltját összehasonlítjuk más kisebbségi népek magatartásával. Kezdjük nyugaton s haladjunk kelet felé. A katalánok, az elmúlt években, úgy hisz- szük, elég világosan kifejezést adtak illojali- tásuknak, melyet az egységes spanyol nemzeti állammal szemben táplálnak. S nem kevésbbé a baszkok is. Az itáliai szlávok az olasz állammal szemben az erőszak politikáját űzik. Csehszlovákiában a német pártok nagy többsége ma is az állam elvi negációjának alapján áll s Tíz szovfet-fisztef kivégeztek A gyilkosság mögött úgy látszik, tényleg nagyobb szervezkedés húzódik meg, mert számos letartóztatás, sőt kivégzés is történt. Moszkvában a szovjet-hadsereg tiz tisztjét letartóztatták s egy órán belül valamennyinket kivégezték. Rajtuk kívül a hivatalos nyilatkozatok még hatvan letartóztatásról számolnak be s ugyanakkor hozzáteszik, hogy a vizsgálat már nyomában van az összeesküvésnek. Sfal íj személyesen utazott Leningrádba a vizsgálat megfejtésére
