Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-03 / 278. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 2?S. SZÁM, KElBTI'Ujsm nélkül az őszinte béke híve. s ezt várja mindenki cselekedetétől is. Franciaország kénytelen levonni a né-met újrafegyverkezés következményeit s nem hajlandó engedni, bogy ezzel Európa békéjét megzavarják. Ha igaz, amit Hitler mond, hogy nem szándéka módosítani Németország je­lenlegi határait, akkor ki kell vennie részét az európai béke megvalósításából nem veszélyeztetheti a békét a Saar* kérdés sem. Ebben a kérdésben Franciaországnak nincs - más követelése, minthogy biztosítsák a szavazás , füg­getlenségét. Az egészséges helyzet megteremtése itt is Németországtól függ. Beszéde végén Laval újból határozott formá­ban felszólította Németországot, hogy csat­lakozzék a kölcsönös segélynyújtás egyezményéhez. A továbbiakban kifejtette, hogy azzal a tény- nyel, hogy Jugoszlávia a Népszövetséghez fordult panaszával, a genfi legfelsőbb nemzetközi fórum tekintélye növekedett, ami Franciaországnak min­dig hő vágya volt. Franciaország hü maradt szö­vetségeseihez s, a nemzetközi béke biztosításának gondolatához. Éles vita Laval beszéde után ’A beszédet heves vita követte. Franklin Bouillon heves hangon foglalt állást a franéia-né- met közvetlen tárgyalásokkal szemben. Azt állí­totta, hogy minden engedmény, amit a franciák a németeknek adnak, veszélyt jelent s minden hátralépés a háborúnak ugyanolyan előrenyomu­lását jelenti, viszont a francia politika előrenyo­mulása a háború visszaszorítását eredményezi. Németországgal Franciaország semmiesetre sem egyezhetik meg. Sem Mussolini, sem Stalin nem alapítják politikájukat Francaiország letiprására, mint ahogy azt Németország teszi. A baloldali " képviselők hevesen tiltakoztak Bouillon éles hangja ellen. Montagnon uj-.‘■socia­lista képviselő túlságosan sok szenvedélyt lát az előtte szólónak beszédében, majd hangsúlyozza, hogy a német-francia közeledés szükséges. Franklin Bouillon viszontválaszában köve telle, hogy tiltsák meg a német vezetőkkel* való tárgyalásokat. Tiltakozott Goy eljárása ellen, aki szerinte a francia kormány hátamögött külföldön tárgyalásokat folytatott. Kifejtette azt a nézetét, hogy a francia politika a háború óta téveszméken alapult, hitt a Népszövetségben és Németországban, pedig Franciaország biztonságát csak a biztos ala­pokon nyugvó francia-angol szövetség teremtheti meg. Beszédét Laval többször meg akarta szakítani, mert ő sem helyeselte a Németországgal szemben használt éles hangot. Goy is felszólalt álláspontjának védelmére s hangsúlyozta, hogy az igazi békét csak a közvetlen tárgyalásokkal lehet megteremteni. El kell fogadni a németek által nyújtott baráti jobbot és semmi- esetre sem helyes az európai államoknak két cso­portba való felsorakozása. Goy beszédét hűvösen fogadta a képviselőház és többször. megszólítások­kal zavarták. Goy azonban tovább beszélt és hely­telenítette Franklin Bouillon álláspontját, amely szerinte feltétlenül ahhoz vezet, hogy Franciaov- . szag preventiv háborút indítson Németország ellen. Irieg-ésfőfájás Meghűlés Üíőidsgzsába : Köszvény Spsnyoinállis \mcgiiuidc.. . I ATogal-tabletta erős húgysavoidó és baktériumölő hatású. Idült esetekben is fényesen bevált! Fogai semmire) se® pótolható! — Togal biztosan segít! I Gyógyszertárakban és drogéi iákban. Lei 52.— és Lei 130,— A Togal-tabletta svájci készítmény. Ribb«ntropp egutasott (Pârii, december 1.) Bibbentropp szombaton repülőgépen visszautazott Berlinbe, öt óráit ke­resztül tárgyalt a francia frontharcosok vezetői­vel. A Jour szerint a tárgyalások őszinte, nyílt és sokszor heves hangnemben folytak. Kibbentropp környezetében hangsúlyozzák továbbra is, hogy a látogatásnak magánjellege volt, de sajtókörökben úgy tudják, hogy Hitler bizalmasa titokban a Quai d ’Orsay-n is járt. Az Excelsior megjegyzi, hogy ha Kibbentropp tényleg volt a párisi külügy­minisztériumban, akkor nagyon óvatos lehetett, hogy elkerülte az élelmes riporterek figyelmét. Kibbentroppot különben még mielőtt 'Pa­risba érkezett. volna, a francia főváros közelében könnyen végzetessé válható autóbaleset érte. A sofőr lélekjelenlétének köszönhető, hogy csak a lá­bán szenvedett könnyebb sérülést, Kibbentropp bicceg've kereste fel. a, frontharcosok vezetőit is. A Petit Párisién be De Jouvenel írja, hogy elkép­zelhető micsoda nemzetközi hatása, lett volna an­nak, ha a baleset súlyosabb kimenetelű lett. volna. A neves újságíró különben beszélgetést folytatott Kibbentroppal, aki hangsúlyozta, hogy a. fran­ciáknak a Saar-kérdéssei kapcsolatos aggodalma teljesen alaptalan. A németek nem akarják meg­zavarni a népszavazást, csak annak szabadságát WIMPASING szeretnék biztositani. A franciák — mondotta a továbbiakban _ folyton békevágyukat hangoztat­ják s közben nagy hadsereg felett rendelkeznek. A hadsereg egy nemzet nagykorúságának járuléka s mi németek azt kérdezzük, hogy nincsen-e jogunk nekünk is a nagykorúsághoz V Visszarománositás Bibarczfalván Három család téri át a göt, kel. vai.ásra— Az aj híveket azonnal be is választhatták az uj községi tanácsba (Bárót, december 1.) A székelyföldi ..vissza- románositási" akció kitartóan: folyik, különö­sen Udvarhelymegyébeü. Az ér'dqyidéki Bibarc- falván, a mintegy 800 iélekszániű ismert fürdő­helyén történtek áttérések. A szokásos módszer szerint kiderítették, hogy a Bogy'or, Oer és Virág családok elődei románok voltak, kik mint az egykori Apor-uradalom alkalmazottai kerültek Bibarcfalvára. Ez a genealógiai meg­állapítás vitáthatö, de kétségtelen, hogy mind a három család tagjai kivétel nélkül reformá­tusok voltak, magyaroknak vallották magukat, és nem is tudnak románul. Ennek ellenére a községben történt események hatása alatt a fenti családok tagjai, mintegy harmincán áttértek a görög keleti vallásra és az ágostonl'alvi görög keleti lelkész jog­hatósága alá tartoznak. Az esemény nagy fel­tűnést keltett, mert a község lakossága szin- magyar és szin-református. „Történelem“ megalapozás. Az áttérés maga még nem elég bizonyítók annak a jogcímnek bizonyítására, hogy a szé­kelyek eredetileg románok voltak, mert mint minden vallásváltoztatásnál, úgy a bibarefalvi ártérésnél is különböző okok szerepelnek és ebből nem lehet még ősi román településre következtetni. A véletlen azonban némiképpen segítségünkre jött. A falu fölött ültetett feny­vesben ugyanis sírokat találtak. Bizottság " szállott ki a faluból és ez kiderítette, hogy ezek a sírok a régi román temető maradványai. Ez természetesen a célnak kedvező feltételezés és semmi történelmi, szájhagyományból, vagy a talált emlékekből bizonyítható alapja nincs. A „bizottság“-nak is. enyhén uzóíva, hiányzik a szakképzettsége, hogy-egy ilyen lelet törté­nelmi vagy tudományos megállapítására vál­lalkozhassak. A sírok különben sem történelmi, sem tudományos, sem ethnografiai szempontból érdeklődésre nem tarthatnak számot, de mint látható, politikai használatra jók Az uj gör. kel. hívek számára templomról is gondoskodni kellett. Erre a célra a régi állatni iskola, emeletes épületének földszintjén a szolga lakást alakították át. A múlt vasár­napra volt kitűzve a templomszentelés, de ez közbejött akadályok miatt erre a szombatra maradt,, Irredenta vád a ref, lelkész ellen. A bibarefalvi ref. lelkész! állás, a korábbi öreg pap, B o r s a i Lászlónak a tavasszal tör­tént elhalálozása után üresedésben van. A be- szolgálq lelkész a kisbaczoni pap, Tompa Zsigmond, aki természetesen igyekszik híveit vallásukban megtartani, ami kötelessége is. Az áttérések után. mint Luther Márton, a witten­bergi templom ajtajára, ö is a kisbaczoni templom ajtajára cédulát ragasztott ki, amely­ben közölte, hogy azok, kik hitüket elhagyják, sem a ref. temetőben helyet nem kapnak, sem a ref. harangok nem fognak szólni és semmi­féle egyházi kedvezményben nem részesül- u etnek. Ebben semmi kifogásolható nincs, mert ehhez: az egyháznak nemcsak joga van. hanem ilyen esetekre határozott törvényei is. Jogtalan­ság a temető miatt sem esett senkin, mert a temető az egyház tulajdona, amely fölött saját szabályai szerint rendelkezik, köztemető pedig van. Mégis akadtak, kik rossz néven vették a pap intézkedését és miután nem tudtak eljárá­sában kifogásolni valót találni, az ismert mód­szerrel , irredenta vádat emeltek a lelkész ellen. a templom falára szögzött irat alapján. Â lelkészt kihallgatták és a vádat el kellett ejteni. Az uj hívek a községi tanácsban". Közben következett az uj községi tanács megválasztása. Ez jó alkalom volt. hogy az át­tértek némi szerephez jussanak a község életé­ben. A három család képviselőit nem volt ne­héz beválasztani. Különben is az uj községi tanács összeállítása szerencsésnek nem mond­ható és a bibarefalci lakosság nem tartja alkal­masoknak a község ügyeinek kielégítő vezeté­sére. Erre való tekintettel a régi községi biró, aki kitűnő eszű, tekintélyes és hozzáértő ember, — lemondott. Erre Benedek András volt csendőrfőhadnagyot szerette volna a lakosság megnyerni, de a bíróságot ő nenj vállalta. A kérdés úgy próbálják megoldani, hogy az újonnan áttértek közül akarják a bírót meg választani és V i r á g Istvánt szemelték ki, aki egyébként az irásolvasással és a legelemibb közigazgatási fogalmakkal is hadi lábon áll. Mondanunk sem kell, hogy ezek az „esemé­nyek“ a község nyugalmának előmozdítását néni szolgálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom