Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-03 / 278. szám
4 Knznßfsm XVTl. tVFOLYAM. 278. SZÁM. muse LEGUTOLSÓ ÚJDONSÁGOK: Fémátszövésü ielymekben, Síina- és mintás laffetákban, Sima- és mintás sdyem-bársunyokban, Cloqne lániékban a legcsodásabb választékot hozza eladásra a GALLIA Strada General H'eculcea Bío. 2. (Renner palota) Fiókja: CMJ Két tudósról., ahiU huszonötévé dolgoznak egy magya könyvön (Budapest, dec. 1.) Ma délelőtt, mia-att a Muzeum-körúti bölcsészeti egyetem előtt haladtam el, az jutott eszembe, hogyha olykor elvesztünk egy nemzetközi futballcsatát, kétségbeesés környékezi a nemzet kétharmadrészét. Egy avagy két oldalt rúgott gól miatt... Ezzel szemben a budapesti bölcsészeti fakultáson napról-napra előad s mellesleg közel huszonöt esztendeje dolgozik az Etimológiai Szótáron két kitűnő nyelvtudós: Gombócz Zoltán dr. és Melich János dr. egyeţemi tanár s a hivatalos szakkörökön kivid alig tud róluk valaki valamit. S elhatároztam, hogy megérdeklődöm, hol járnak e pillanatban a magyar nyelv kutatásában, amelyhez 1910 előtt kezdtek hozzá, melynek első füzete 1914. január 15-én jelent meg s ma a tizenharmadik füzetnél, egyben pedig az F betűnél tartanak? Mivel a Melich János szobája esik közelebb, oda nyitok be. János bátyánk épp a bajuszát igazittatja a borbélymesterrel, derűs kedvében van s amikor megmondom neki, hogy miért alkalmatlankodom nála, tréfásan szól: * — Előbb foglalj helyet öcsém s várj nehány pillanatig, mert ezidőszerint bajuszomat csinosítja e derék borbélymester... Egykettőre készen van s akkor annyit mond: — Kezdhetjük, öcsém... Kát miről is von szó! Az Etimológiai Szótár egyik feladata rávilágítani a szavak eredetére s ezen belül megállapítani minden egyes szónak nyelvtani és mii vélődéstörtéueti tanulságaira- Feladata általában: megírni a nyelv valamennyi szavának egész történetét. — S mikor lesz vége a huszonöt éve folvó munkának ? Melich'* János félszünetre elgondolkozik maga elé: Ha méglesz az F betíi, attól fogva Gom- boczon és rajtam kívül dolgozni fog még a szótár további részén Zsiray Miklós egyetemi tanár és Lazicziusz Gyula magántanár is. Azt hiszem, tizenkét év múlva letehetjük a tollat... Elmondja még Melich János, hogy a szótár szavakon kivid megírja a nevezetesebb tulajdonnevek történetét is. Ilyen például Buda, amely minden körülmények között magyar... „Saulusból Paulus lettem...“ Itt aztán egy bizalmas kérdést vetettem föl. Arra lettem volna kiváncsi, hogy Gom- bocz Zoltán és Melich János nagy munkájuk közben nem hangsulyozzák-é esetleg érthető elfogultsággal a magyar szempontokat! A híres tudós nyomban válaszol és miközben beszél, hangja nagyon komolyra, szinte meghatódottra fordul: — Hallgass ide, fiam! A kilencvenes esztendőkben a magyar nelvtudomány túlságosan is liberális volt s az ilyen szóra például, mint bojtár, ráfogták, hogy idegen. Szó sincs róla! Akkoriban a legképtelenebb dolgokat magyarázták bele a magyar nyelvbe. . Mi Gombócz Zoltánnal azt valljuk és magyarázzuk ezzel szemben, hogy a magyar nyelv temérdek szót adott át a körülöttünk lakó népeknek, elsősorban a szlávoknak... Sóhajt egyet: Saulusból Paulus lettem! Teméntelen szót vettek át tehát mitőlünk elsősorban a szlávok s ezt azért merem állítani ilyen határozottan, mert nyelvünk történetét ismerem Krisztus utáni 900-tól mind e mai napig. Diákkoromban például magam is azt hittem, hogy minden olyan szó, amely nincs meg a finn-ugor nyelvben, nem magyar. Később azonban meggyőződtem róla, hogy számtalan olyan szavunknak, amelyet szláv vagy germán jövevénynek hittünk, a szláv, illetve germán nyelvben nincs meg a megfelelő kifejezése. Itt van például a csákó szó- Sokáig németnek magyarázták, pedig ösmagyar kifejezés. Eredetileg azonban nem huszárcsákót, hanem süveget, kun-csákót értettek alatta. S fáradhatatlanul és előzékenyen magya- ,ráz Melich János bátyánk: — Égy más példát hozok fel. Szarvas Gábor elődünk megtámadta például a nyelvújítókat, hogy az -ár, -ér képző, amely után any- nyira kaptak, idegen. Az ilyen állítás abszurdum! Gondoljunk csak a kopár (kopik), füzér (fűz) és hajtsár (hajt) szavainkra s fölöslegessé válik minden további magyarázat. Egyet mondhatok csak: szigorúan állást foglalunk minden olyan szélső-liberális felfogással szemben, amely eredeti szavainkat is idegen importnak igyekszik minősíteni... De talán elég lesz! A búcsúzáénál Melich János professzor ur mindenáron rá akart venni: zörgessek be Gom- bocz Zoltán dékán úrhoz is, az ő tudós segítőtársához: ott még érdekesebb dolgokat fogok hallani. Annyit mondtam rá, hogy a Gombocz professzor urnái teendő tisztelgő látogatásomat alkalmasabb időpontra halasztóm. Kezetfogtunk. János bátyánk egyet legyintett: — Kár ezt megírni, öcsém,-. Kit érdekel? Megírtam mégis. Mert lehet, hogy vannak ennél érdekesebb napiesemények is csőstül, az a hitem azonban, hogy azoktól a dolgoktól, amelyekről Melich professzor ur beszélt nekem oly szeretetreméltóan, a magyar nemzet léte függ! Komáromi János. BIMtMltettmH» 'M ft M » ♦ »€>*■? t1 »»»»■»■»«»'$"» »0 9 « * ♦ fl Beteljesedett magyar és német postamesterek végzete Minden más nemzetiségűnek megkcgfelnaeilet íemes* megyében — Még a segédszeméSyzeüben sem marad* hafnnb meg a magyarok Hányféle eredetűek a magyar szavak? Arra kérem a nagynevű professzort, magyarázza meg röviden a müveit magyar közönség számára, mi is tulajdonképpen az Etimológiai Szótár. Melich János a következőkben válaszol: — Etimológián értjük a szavak eredetét, vagyis azt, melyik szó az eredeti magyar. Vannak ugyanis szavaink, amelyek abból az időből valók még, amikor nem volt kimondottan magyar nyelv, hanem egyik nyelvjárása volt csupán annak az egységes nyelvnek, amelyet finn-ugor alapnyelvnek, szétválása után pedig ugor-alapnyelvnck nevezünk. Ilyen szavunk igen sok van, mint például kéz, szerű, hal stb- Vannak aztán nyelvünknek olyan szavai, amelyek eredetiek, de megfelelőjük nincsenek egyetlenegy rokonnyelvben sem- Ilyenek a hangfestők vagy hangutánzók, mint: cammog. Ezek állandóan fejlődnek egy nyelvben. Ilyen aztán egész sereg madárnév. 1— Vannak persze kölcsönszavaink is... — Vannak — bólint a professzor ur. — Kölcsönszavaknak vagy jövevényszavaknak nevezzük őket. E szavak közül vannak olyanok, amelyek idegen-voltára a laikus is nyomban ráismer. Mondjuk: pomádé. Ha azonban régebben vettük át ezeket a szavakat, nem lehet ráismerni többé. Ilyen például:- kard, asszony... (Temesvár, december 1.) A temesvári postaigazgatóság kerületéből mintegy 30 kisebbségi magyar és német tisztviselőt rendeltek be dec. 2-ára Bukarestbe nyelvvizsgára. Ezek azok, akik a nyáron megtartott vizsgán nem tudtak ta'amilyen okló! megjelenni, A nyáron megtartott vizsgák eredményeiről még nem érkezett hivatalos jelentés, de magán- jelentések ~zerint mintegy 600 a száma azoknak, akik az ország területén megtartott vizsgákon elbuktak. Izekre nézve az a hir, lrogy hivatalukból azonnal elbocsátják őket. A kisebbségi postamestereknek, akiknek december 1 érc mondtak fel. át kell adutok hivatalukat és ezek a hivatalátadások 20-ika óta folynak, mindenütt a helyszínre kiszállott ellenőrök előtt. Olyan kisebbségi postamesterek, illetőleg postamesternők felmondását, akiknek élettársa román származású, kérvényezésükre számos esetben visszavonták. Több idős postamesternő nyuli ehhez az utolsó mentséghez, hogy több évtizedes hivatalát megtarthassa. Mindazok a kisebbségi postamesterek és postamesternők, akik igazolták, hogy nein magyar. vagy rémet származásúak, megmaradtak hivatalukban. így derült ki. hogy a kerületben szlovák, cseh, szerb és francia származású postamesterek is vannak. Eddig senkinek sem jutott eszébe nemzetiségüket firtatni. így a 160 körül felmondás helyett ..csak“ 110 kisebbségi postamester elbocsátása végleges. Ezek közül azonban csak az elsőrangú állomásokra vannak pályázók, számok kis posta- mesteri helyre még pályázó sem akadt, mert e rövid idő alatt gyors vizsgával nem tudtak eleget előkészíteni s azok. akik levizsgáztak, a legjobb helyet keresik. Rendelet érkezett a postaigazgatóságra a tegnapi nap folyamán olyan értelemben is. hogy a postamesteri segédszemélyzetből minden kisebbségi december 1-ével elbocsátandó. A ki hordók, gyermekek és hivatali alkalmazottak tehát egyik napról a másikra, szintén elvesztik az á' fsukat és az uecára kerülnek, min len segítség nélkül a legkomolyabb tél kezdetén.
