Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-10 / 258. szám

2 tott 6 milliárdos kihelyezésével _ mindössze 2 milliárd 170 miUió 067.904 lej. Ebből mezőgazdasági kedvez­mény alá esik 1.382.444.615 lej Városi konverziót élvez 311,836.730 lej Nem esik konverzió alá 475,756.558 lej E számadatokból kitetszőleg a kihelyezések mintegy 60 százaléka agrárkonverz'.ós, 15 száza­lék körül van a városi kihelyezés s alig több 20 százaléknál az, ami nem esik semmiféle kedvez­mény és leszállítás alá. Az intézetek vezetőinek hozzávetőleg!« számí­tásai szerint őket a 2 milliárd 170 millió kihelye­zésinél előreláthatólag a következő veszteségek fog­ják érni: a mezőgazdasági anyagnál 772,536.305 lej a városi anyagnál 85,623.594 lej a nem konverziós anyagnál 90,591.298 lje Előrelátható összes veszte­ség tehát: 948,751.197 lej Az intézetek összes aktívái a fenti 2 milliárd 170 millió kihelyezéshez számítva még az ingatla­nok, berendezések és a labilis értékpapírok érté­két s a csekély készpénzt _mindössze 2 milliárd 431 millió 022.208 lejt tesznek ki; az előirányzott veszteség tehát az összes aktíváknak mintegy 40 százalékát semmisítené meg. A 948 milliós veszteség kiszámításánál azon­ban nem vétetett figyelembe, hogy a mezőgazdasá­gi adósok nem 50 százalékos, hanem 70 százalékos, a városiak nem 20 százalék, hanem 35 százalék tőke leszállítást is igényelhetnek, ha az első két évben fizetnek s nem vétetett számításba az sem, hogy úgy a konverziós, mint a mentes adósok közül a befolyt négy év alatt többen fizetésképtelenné vál­tak s a nekik hitelezett összegek igy egészben vagy részben elvesztek. Ha ezeket is számításba vesszük, a veszteség el fogja érni a kihelyezett tőke 60—70 százalékát is. Eltekintve tehát egyes kivételesen jól meg­alapozott és jelentős ingatlan vagy egyéb reál- vagyonnal biró intézetektől, az adósságrendezés veszteségei ellenében az intézetek többségének sa­ját betevőiktől is 50 _70 százalékos tőkeelengedést kellett igényelniök, hogy mérlegüket egyensúlyba hozhassák s megmaradt tőkéiknek a költséges fel- számolási eljárással való elpocsékolást megakadá- lyőzhassák. Ma már a nyilvánosság előtt közölhetjük, hogy a még élőnek tekinthető 64 önálló magyar in­tézet _ egy-két elenyésző és sajnálatos kivételtől eltekintve _jórészt már az október 7-i fatális ha­táridő lejárta előtt meg tudta szerezni hitelezői és betevői többségének hozzájárulását a törvényben szabályozott egyezséghez. Ez mindenesetre örvendetes körülmény. Mu­tatja azt a bizalmat, melyet ez intézetek vezetői, annyi disszonáncia dacára, ügyfeleik körében él­veznek, de igazolja a magyar betevők higgadt okos­ságát is, akik helátták, hogy a törvényhozás való­jában az ő meggyüjtött vagyonukból adott az adó­soknak nagylelkű adományokat, tudomásul vették az igyelsősorban őket ért veszteségeket és segédke­zet nyújtottak ahhoz, hogy az elveszett vagyonnak legalább töredéke megmaradjon. Ez a nagyjelentő­ségű, gondosan előkészített és sikerrel befejezett egyezkedési akció természetesen sok salakot is föl­kavart, Szomorú példáit láthattuk a rövidlátás­nak. elfogultságnak, sőt egyenes rosszindulatnak is. E tanulságok is figyelembe veendők lesznek a jövőben. Az adósságrendezésnek nevezett nagy pénz­ügyi átalakulás első fejezete igy október 7-én le­tz őszi úlietes biztos sikerrel jár! ! Gyümölcsfák, rózsák, bokrok, szőlöoltványok faj- és árjegyzékét kívánatra díjmentesen megküldjük, Ambrosi, Fischer & Co. Aiud—Nagyenyed. XVII, ÉVFOLYAM. 258. SZÁM. zárult. Az erdélyi magyar pénzintézeteknek és túl­nyomóan magyar ügyfeleiknek törzsvagyonát az átalakulás erősen igénybevette s tőlük hatalmas áldozatokat követelt. A súlyos vérveszteségekbe ma már bele kell törődniük az érdekelteknek. Meg­nyugvásukra szolgáljon, hogy azzal, amit ők elve­szítettek, túlnyomóan magyar sorstestvéreiken — a magyar adósokon _segítettek. A közérdek szempontjából mindenesetre meg­nyugtató, hogy kellő előrelátással, tervszerű fel- készültséggel s a jóérzésü emberek önzetlen támo­gatásával meg lehetett akadályozni azt, hogy a KEiETrUjsXG —— I súlyos vérveszteség halálos katasztrófává szélesed­jék. A helyesen irányított egyezségek révén em­beri számítás szerint sikerült megmenteni a teljes elpusztulástól az adósságrendezések által közvet­lenül nem érintett magyar tökevagyont. E megmentett tökevagyon okos kezelése s to­vábbi veszteségektől való megóvása most a legköze­lebbi feladat. Ezt követően pedig, a mi körünkben is meg kell indulnia a romokon az újjáépítésnek, ugyan­azzal a szívóssággal, körültekintéssel és tervszerű­séggel. (Tudósítás eleje az első oldalon.) A francia fcormásray I* lakása Lovai azonban nem volt hajlandó elfogadni a megbízást. Lebrun köztársasági elnök magához kérette s megbízta a kormányalakítással, de Laval semmi szin alatt nem fogadta el, arra való hivatkozással, hogy a küliigyek intézése telje­sen lefoglalja­FI« arad in vállalja a megbízás! Lebrun akkor Flandint kérette magához, aki el is fogadta a megbízatást. Párisban úgy tudják, hogy a kormány rekord idő alatt alakul meg s már csütörtökön este bemutatkozik a parlamentben. Párisban véres napoktól tartanak. Nagy­szabású katonai készültségeket rendeltek el s a hadsereggel kapcsolatos minisztériumokat és pedig a hadügy, légügy és tengerészeti minisz­tériumot állig felfegyverzett csapatok szállták meg. Beavatottak szerint Lebrun elnök magán- kihallgatáson fogadta a „Tüzkereszt“ nevű frontharcos szervezet vezérét, D’La Roque ezre­dest- Az elnök mérsékletre intette a leghatal­masabb francia jobboldali szervezet vezérét ß felhívta a figyelmét arra, hogy a szervezet járhat, mert alkalmat ad a szocialista-kommu­nista egységfrontnak, hogy csapatait az uccára dobja. Haiiaflan izgalom Parisban Doumergue 11 óra 40 perckor hagyta el az elnöki palotát és az összegyűlt tömeg ezimpatia- tüntetést rendezett mellette. A radikális miniszterek levelet intéztek Doumerguehez, amelyben szemére vetik, hogy rádióbeszédeket mondott és azokról nem tájé­koztatta előzőleg a kormány tagjait. Mi is az alkotmánymódosítás mellett vagyunk — mond­ják. De ezt meg kell fontolni. Ön azt mondja, hogy nem akar a házfeloszlatás jogával élni. Mi nem félünk a választásoktól, hanem azt a szégyent akarjuk elkerülni, hogy a feloszlatás és az uccai forradalom kettős fenyegetése mellett ülésezzen a Icám ara. Párisban nagy az izgalom. Tüntetésektől tartanak s ezért a fontosabb uccakereszteződé- seknd géppuskákkal felszerelt autókat helyez­lek cl- Doumergue kiáltványban jelenti be le­mondását a francia népnek a nyugalomra int mindenkit, mert csak igy lehet megoldani a nehézségeket. harcsa« fellépése tragikus következményekkel Uj la p indult B ameig nyíltan hallat üzen a kisebbségek elieni uszításnak Socor Emil lapja programcikkében megái lapít ja, hogy az ország- na fi rengeteget ártanak a fasiszta-nacionalizmus túlzásai (Bukarest, november 8.) Bukarest sajtóéleté­nek nagy eseménye Socor Emil, az Adevernl volt főszerkesztőjének lapinditása. Az uj lap „ABC“ címen jelent meg, terjedelme ugyanakkora, mint a bukaresti nagy lapoknak, az ára azonban két lej, egy lejjel olesóbb, mint például az Universul és Adeverul. Hír szerint a lap megjelenését hosz- szu csatározás előzte meg, mert a kormány nehéz­ségeket támasztott az „ABü(t engedélyezése körül. Socor a bukaresti sajtónak kiemelkedő egyénisége és legélesebb ellensége a szélső jobboldalnak. Hogy álláspontját uj lapja élén sem hajlandó megvál­toztatni, annak bizonyságaképpen cikkben foglal­ja össze az „ABC“ célkitűzéseit, nyíltan zászlót bont a türelmetlen nacionalizmus _amit ő fasiz­muznaik nevez _ellen. Minket leginkább az érde­kel a lap programjában, hogy a román sajtóban teljesen egyedülállóim, nyíltan lándzsát tör <t h'%- sebbségiildözés ellen, megállapítván azt az egysze­rűnek látszó igazságot, amit azonban a helytelenül felfogott hazafiság mindegyre kétségbe von, hegy Románia jelentékeny szám n kisebbségeit c! nyelni nem lehet és csuk a velük való együtt működés te­remthet hasznos gyümölcsöket. Socor Emil programcikke egyébként a bel­es külpolitika minden kérdését érinti, azt állítván, hogy az tlj lap mindén párttól független, külpoliti­kában azonban együtt kíván haladni azzal az iránnyal, amit valamennyi román párt magáénak ismer el. A kisebbségi kérdésről a következőket írja: „A következtetés világos: a történelem rende­lése folytán a román állam földrajzi és politikai halárad közé, népi és vallási kisebbségek keretez­tetek be, akikkel együtt kell működni, mert ez az ország általános prosperitásának érdeke.“ A to­vábbiakban azt fejtegeti, hogy a kisebbségeket nem lehet egyszerűen félretolni, akármennyire erőlte­tik is, hogy a fasiszta nacionalizmus lobogóját mindenüvé kitűzzék. Az országban jelentékeny számban élnek magyarok, németek, oroszok, zsidók és kívülük más néptöredékek is. Mind román ál­lampolgárok. Egyéneket meg lehet vetni, meg le­het büntetni, de népeket és nemzeteket nem. Fel­veti azt a kérdést, hogy a többség soraiban "nincse­nek e olyanok, akik szintén megérdemlik az er­kölcsi szankciókat? Románia szervezett állam, jog ánam és az is akar maradni, tehát ennek az elv­nek a konzekvenciáit a végsőkig le kell venni Amikor elégtétellel szegezzük ie fioccr Enni Becsülete*' programját, szeretnénk arra is figyel­meztetni, hogy kísérje figyelemmel a román sajtó különböző orgánumainak vakmerő uszításait és fe­lelőtlen rágalomhadjáratait, amelyeknek éle állan­dóan a kisebbségek felé irányul. Ki fog derülni, hagy nem a kisebbségek azok, akik a megértésnek és a közös munkavállalásnak útjában állnak, m jam&esmsí MÉG VAN KÖNYVNAPI OLCSÓ ADY összes versei 600 oldal, vászonköíés 120­Lei LEPAGE"* Ha elfogy, újból drágább jön1 L*!L. IPM U IC Cklj Postán utánvéttel. — Beküldve franco.

Next

/
Oldalképek
Tartalom