Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-03 / 252. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 252. SZÁM. KELETIÜJsm a A szebeni barei riadó Nemcsak a Icisebbségeb, de a gör. kalholikusok felé is harcot hirdetett a nagyszebeni orthodox gyűlés — Cühibu és Goga sza­badon kitombolták magukat a magyargyülöletben (Nagyszeben, november 1.) Az „Orthodox Testvériség“ szebeni gyűléséről korábbi szá­munkban mar rövidesen be­számoltunk. A gyűlésen éles' kirohanások hangzottak el a katholicizmus ellen is. Nem­csak a római katholikus egy­házat, hanem a gör. lcathoiikus egyházat is hevesen támadták és azt állították, hogy a görög katholikusok pár hét előtti lugosi gyűlésén a román nemzetre sértő kijelentések hangzottak el. A támadók között voltak Hatan éreek és az erről a szerepéről már rég ismert Ghibu is. Ghibu szellemében. Ghibu olyasmiket állított, hogy a konkordá­tum a román állam érdekei ellen való és annak eredeti szövegét a román államra nézve hátrányo­san meghamisította Valér Pop és úgy nyújtotta be a parlamenthez elfogadás végett. Ennek az ál­lításnak már Ghibura legjellemzőbb „szépséghi­bája“ az, hogy a javaslatot nem is Pop Valér ter­jesztette be és abban az időben még csak tagja sem volt a parlamentnek. Gega harci riadója. A gyűlés ezután határozatba fektette le köve­teléseit. A kilenc pontba foglalt határozat többek kö­zött az állam legmesszebbmenő támogatását köve­teli, hogy bármily áldozatok árán is visszaromá- nositsák az elmagyarositott székelyeket^ Megálla­pította a határozat, hogy mindkét katholikus egy­ház az utóbbi időben erősen támadó magatartást tanúsít, amit ellensúlyozni kell. Elejét kell venni azon törekvéseknek is, hogy mások magukhoz ránt­sák azokat a vagyonokat, melyek a román államot, mint a magyar állam jogutódját illetik meg. Meg kell semmisíteni a Rómával 1932-ben kötött szer­ződést, hogy Híjképpen az állam és a kolozsvári egyetem birtokába jussanak annak a vagyonnak, melyet a római katholikus státus törvényellenesen birtokol, annál is inkább, mert ennek nagyrésze amugvís román-orthodox eredetű. Beszélt a gyűlésen Goga is. Bevezetőjében nem mulasztotta el eldiesekedni a háború előtti „érdemei“-Xől. Majd azt állította, hogy az ortho- dc^xizmus magát a románságot jelenti. Kifejtette, hogy az orthodox egyház tartotta fenn az összeköt­tetést a fejedelemségek és az idegen uralmak alatt élő románság között. Amikor a románság szembe­helyezkedett a Rómával való egyesüléssel, fajíen- t«irtásának ösztönét követte, mert a Habsburgok a görögkatholikus egyház életrehivásával a román­ság egységét akarták megbontani. A szerb és hor- vát nép súrlódásainak okait a vallási különbsé­gben kell keresni. Orthodox vér alakította meg Nagyromániát és ezért az orthodoxizmusnak ál­lamdogmává kell lennie. Süllyedő a nemzeti szolidaritás. Ezután Goga a román nemzeti szolidaritás süllyedésével foglalkozott s megállapította, hogy ennék oka az individualizmus túlkapása és az er­kölcsi erők süllyedése. Az erkölcsi süllyedés három tényezőjét a következőkben állapította meg. A tö­megek a háború után öntudatosabbak lettek jo­gaikban. Az agrárreíi*rm eltüntette a románságot elnyomó magyar nagybirtokost, azonban megsem­misítette az ókirálysági bojárt is, aki a régi tra­dícióknak volt őrzője. Az erkölcsi rendet, törvényt és hagyományt tisztelő nagybirtokos helyébe a de­magóg lépett, aki a választók megnyerése érdeké­ben semmit sem tisztelt. A bojárság már nem té­nyező, ellenben a demagógia a nemzeti elemet szét­rombolja a gazdasági és szociális tényező javára. A választási licitálás eredményezte azt, hogy ma Bukovina, Beszarábia és Dobrudzsa s más határ­menti vidékek kevésbé románok, mint a háború előtt. A másik hiba a „túlhajtott decentralizáció elveinek túlzása“, amely csak a kisebbségegnek használ, a városok autonómiájához vezet s igy ezek továbbra is az idegenek fellegvárai maradnak. Nagy hiba volt az általános szavazati jog bevezeté­se, tekintettel Románia egyes népeinek politikai iskolázatlanságára, A román polgár típusa még nem alakult ki. Minden román politikusnak nem­zetnevelőnek kell lennie és az egész politikai élet­nek fel kell vennie a nemzeti egység jellegét. Három veszélyes kisebbség'. Ezután Goga a kisebbségi kérdésre tért át s .megállapította, hogy kétféle kisebbség van. Egyik­hez tartoznak azok, akik teljesen beleilleszkedhet­nék az állam életébe, igy a németek, akik mögött nem áll nemzeti állam. A másik csoport a centri- fugálisok csoportja, mint a magyarok, bolgárok és ukrajnaiak, akik miután a határokon túl nem­(Nagyvárad, november 1.) A városi üze­meknél dolgozó tisztviselők és munkások ké­résére dr. Soós István, a Magyar Párt nagy­váradi tagozatának elnöke megjelent Mosoiu polgármester előtt és azt a kérést terjesztette elő, hogy azoknak a tisztviselőknek, akiknek felmondási ideje biztosíttatott, a felmondási idő lejárta után nyelvtudásukat újból vizsgál­ják felül és amennyiben megfelelőeknek talál­ják őket, maradhassanak meg állásukban. Te­kintettel arra, hogy a munkások között sok (Déva, november 1.) A hunyadmegyei nyugdíjasok egyesülete Herbay August nyu­galmazott polgármester elnöklete mellett köz­gyűlést tartott, amelyen nagyon sok nyugdíjas vett részt. Herbay elnök évi jelentésében azok­kal az ügyekkel foglalkozott, amelyekért az egyesület a múltban harcolt. Kérték az 1932. évi hátralékoknak azonnali kifizetését. Az egyesület ugyanis azt az Ígéretet kapta a kor­mánytól, hogy amennyiben a Casa de Amorti­zare készpénzkészlete megengedi, úgy kész­pénzben és bonban fogják az elmaradt nyug­dijakat fizetni- A nyugdijegyesület azt îs kérte a minisztertől, hogy az 1931. évi bonok­kal az 1932—-34. évi adóhátralékokat is lehes­sen fizetni. A miniszter csak az 1932. év bonokkal való fizetéshez járult hozzá. Az elnök beszámolt arról is, hogy az egye­sület a nyugdijak egységesítését kérte, a fiz«, tések és a szolgálati idő tekintetbe vételével. Ennek az érdekében hét nyugdíjast választott az egyesület, akik a törvény megfogalmazásá­nál részt vesznek és a nyugdíjasoknak az ér­dekeit megvédik. zeti államuk van, azoknak néprajzi folytatását je- lentik a román nemzeti területen, nagy remény- forrást ama államok számára. A magyarok még sokáig összeköttetést tartanak fenn Budapest lei­kével, mert hiszen a románok.is háromszáz évig nem tudták elfelejteni, hogy Erdély völgyein át- villámlott Mihály vitéz győzelmes kardja. „Ha sem is kémek." A revizionizmus csak Budapest hiábavaló re­ménysége, mert semmiféle bíróság nem vonja két­ségbe a románság Erdélyre vonatkozó jogait. A jog mellett a birtok is a románság kezében van s ezt csak vérrel lehet megszüntetni. „Nem vagyunk elnyomók. Többet szenvedtünk annál, mintsem, hogy másokat is szenvedtessünk, de országunk nem lehet más, mint nemzeti állam. Nem fogjuk a kisebbségeket torkuknál szorítani, de nem tűrjük izgatásaikat sem. Megvannak a tegnapi uralom maradványai, de azoktól meg kall szabadulnunk, mert teljes támadásban vannak és a román állam aláaknázására törekednek. Gazdasági téren, a vas­útnál, a postánál, a telefonnál a magyar tisztvise­lők száma nyolcvan és száz százalék között válta­kozik. Ezek ha nem is kémek, centrifugális ele­mek, lelkeikben a magyar eszme szolgálatában maradtak. Zárószavaiban Goga a nemzet öntudatos ele­meinek összefogását sürgette az egységes romár állana, konszolidációja érdekében. olyan van, akiknek szolgálati ideje a 10—25 évet meghaladja és nagy családjuk van, leg­alább a téli hónapokban hagyják meg ezeket állásukban. Mosoiu kijelentette, hogy az ügyet méltányos alapon bírálja el. A tisztviselők fel­mondása független a nyelvvizsgáktól és azt az üzemvezetők nyilatkozatától teszi függővé. A munkásokra vonatkozólag pedig kijelentette, hogy a téli hónapokra visszamaradhatnak az üzem szolgálatában. A jelentés során Herbay elnök előadta még, hogy Lukács Péter alelnökkel együtt részt vett az 1933 december 10-én megtartott brassói nyugdíjas kongresszuson, amely or­szágosan is a nyugdijak egységesítése mellett foglalt állást s felkérte a kormányt, hogy az egységesitést minél előbb hajtsa végre. Még ez év júniusában az ország összes egyesületei­nek az elnökei s hetven nyugdíjas megjelent a pénzügyminiszter előtt, mivel tudomásukra jutott, hogy a kormány tizennégy százalékkal az összes nyug­dijakat le akarja szállítani. Az. országos egyesület ez ellen a legéle­sebben tiltakozott s s ez a tiltakozás eredményes is volt, *taert a miniszter végre is elállott a nyugdijak leszállításától. Fordítások bármely nyelven, gépbediktálás, másolás stb. Dr. Mandel Forditó Irodá­ban, Cluj, Str. Memorandului 24 I Elővigyázatos csak CJ5KH1VÍÍ. festeti ruháját. A nagyváradi Magyar Párt közbenjárt a tisztviselők és munkások érdekében Mosoiu polgármester csak a munkások állásban hagyására tett Ígéretet Tizennégy százalékkal le akarták szállítani a nyugdijakat C ak a nyűgei £ as depulácíó ti takozására állott el {érvétől a kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom