Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-03 / 252. szám

4_______ KEimajsRa A ferdítés és hazudozăs magas iskolája — a Curentul Vuleu prefektus és Constantinescu főelnök megbotrán- kozássui vették tudomásul a Máj láth püspök ellen emelt ostoba vádaskodásokat — Zomora piispökhelyettes nyilatkozata (Kolozsvár, november 1.) Többször irtunk már arról a felháborító, ízléstelen és hazugsá­gokra épített sajtótámadásról, amelyet a Cu­rentul intézett Majláth püspök ellen. Hogy a román társadalom nem azonosítja magát a hecesajtó perfid botrányhajliászásával, azt az alábbi hozzánk beküldött nyilatkozat bizo­nyítja: A Curentul c. bukaresti lap október 25-iki és 29-iki számaiban minősíthetetlen támadást intézett a hadgyakorlatok végén tartott kato­nai díszszemlével kapcsolatban Mailáth püspök ur fenkölt személye ellen. Többek kö­zött ezeket irta: 1. A püspök urnák a királyi páholyban való megjelenése méltó fölháborodást keltett a helybeli románok körében. 2. Püspök ur volt az egyetlen, aki a tri­bünről tüntetőleg eltávozott még a díszszemle befejezése előtt. 3. A román tábornokok diszebédjén a ma­gyar katonai attaséival társalgót!, természete­sen magyar nyelven. Mivel magam is ott voltam a katonai díszszemlén a püspök úrral, kötelességemnek és szükségesnek tartom a bukaresti lapnak ezen rágalmazó áliitásaival szemben kijelen­teni, hogy 1. A kegyelmes urat személyesen hívta meg előző nap a díszszemlére maga a királyi hadgyakorlatok vezetője, Samsonovici tábor­nok, hadsereg-vezérinspektor s a helybeli ro­mánság, amely őszintén tiszteli fopásztonui- kat, nem azon ütközött meg, hogy öt is a kirá­lyi tribünre meghívottak hőst látták, hanem éppen a Curentul Ízléstelen támadásai miatt háborodott fel A koronázó város vezető ro­mán egyéniségei siettek is a rosszindulatú hírlapi támadást elitélni s főpásztorunk szemé­lyével szemben bizalmukat nyilvánítani­így maga Samsonovici generális a maga és a hadgyakorlat tisztjei nevében levélben fe­jezte ki Mailáth püspök úrral szemben legme­legebb köszönetét a vendégszeretetért, segít­ségért és jóakaratért, melyet főpásztorunk az idei királyi hadgyakorlatok egész tartama alatt tanúsított. Dr. V. Constantinescu törvényszéki fő ül­nök pedig a következőket irta Mailáth püspök urnák: „Olvasva a Curentul cikkét, amely a leg­nagyobb rosszakarattal úgy állítja be Excel- lenciád személyét, mintha a román állam el­lensége volna s tüntetőleg távozott volna a díszszemléről, — mélyen megütköztem ennyi gonoszságon s ennyi aljas és rossz szándékú állításon. Ismerve Excelleneiádnak lojalitá­sát és minden tekintetben korrekt magatartá­sát, megragadjuk ezt az alkalmat, hogy mély megbotránkozásunknak adjunk kifejezést efö­lött a meg nem érdemelt és semmivel sem menthető támadás felett.“ 2. Ami püspök urnák a szemle befejezése előtt való „tüntető“ és ellenséges távozását il­leti, erre legeklatánsabb cáfolat a dr. Sirnion Vuleu fehérmegyei prefektus levele, melyben Mailáth püspök urnák a következőket írja: „Lelkemből sajnálom annak a meggondo­latlan cikknek megjelenését, annál is inkább, mert jelen voltam magam is, mikor a tiszti körben az ebéd végén, gondolom, éppen Sam- sonoviei tábornok nr meghívta Excellenciádat a katonai szemlére; Excellenciád a meghívást elfogadta, már előre bocsánatot kérve, ha a defilálás befejezése előtt el kellene mennie, egészségi okokból- Ismétlem, ennél a beszélge­tésnél magam is jelen voltam.“ Mindenki természetesnek találta, hogy a gyöngélkedő öreg püspök nem tud künn, az őszi, nagyon hűvös időben több mint négy órát mozdulatlanul egy helyben ülni. De az sem igaz, hogy a püspök ur volt „az egyetlen“, aki előbb távozott. Előtte távozott el egy köztiszteletben álló román főesperes, volt szenátor is és egyikünknek sem jutott eszébe ebből kázust csinálni. 3. A lapnak arra az állítására, hogy fő­pásztorunk a tábornokok diszebédjén a ma­gyar katonai attaséval társalgót! és pedig magyarul, püspök urunk azt a megjegyzést tette, hogy magyarul nem is társalgóit ott senkivel, mert nem volt akivel magyarul lehe­tett volna beszélni. A katonai attaséról nem is tud, nem ismeri, senki neki be nem mutatta­Sajnos, a Curentul nem átallotta Mailáth püspök urat úgy jellemezni, mintha ő „Buda­pest ágense“ volna, aki állandóan izgat Nagy- romániában, stb. Úgy tudjuk, hogy ezekkel a rágalmazó és becsületsértő támadásokkal szemben főpászto­runk utasította jogtanácsosát, hogy tegyen lé­péseket az illetékes hatóságoknál, hogy a lap­nak rágalmazó és becsületsértő kifejezései a törvény megtorlásában részesüljenek. Gyulafehérvár, 1934 október 31­Zomora Dániel, apostoli protonotárius. — Istentisztelet. A Ferdinand király úti zsinagógában a péntek esti istentisztelet nov. lio 2-án esti egynegyed hat órakor kezdődik Az istentisztelet keretében dr. Weinberger Mózes főrabbi ur beszédet mond. November 15-én minden körülmé­nyek között fizetni kell! Nem halasztották el a konverzió alá eső tartozások első fizetési határidejét (Bukarest, november 1.) Azokkal a hírekkel szemben, amelyek arról szóltak, hogy a konverziós törvény érteimében fizetendő első részlet határ­idejét kitolták, bukaresti jelentés alapján hivata­losan is közölhetjük az érdekeltekkel, hogy novem­ber 15-én minden adósnak fizetnie kell az első részletet. A kormány nem is gondol arra, hogy a határ­időt meghosszabbítsa s mindazok, kik 1934 novem­ber 15-én nem teljesítik az első részletfizetést, a törvény lí. szakasza értelmében körülírt eljárás­nak teszik ki magukat. Különben a törvény idevonatkozó szakasza igy szól: „Abban az esetben, ha egyetlen részletet elmulasztana az adós, akár egy hitelezővel szemben is, annak joga lesz eljárni az adós mindennemű jövedelme ellen. Maguknak az adósoknak tehát az érdeke, hogy az első részlet pontos fizetésével egy ötven százalékkal leszállított és 17 évre részlete­zett adósság rendezése érdekében megmutassák, hogy élni akarnak a törvény rendkívüli kedvezmé­nyeivel. Különösen figyelmeztetjük a mezőgazda- sági adósokat, hogy ez a törvény magasabb állami, társadalmi és gazdasági érdekek szellemében szü­letett s az adósok nagyon sok előnyben részesülnek, hogyha kötelezettségeiket teljesítik. A pénzügyminisztérium mégegyszer ezúton is felhívja az összes mezőgazdasági és városi adóso­kat, hogy ne vezettessék félre magukat, november 15-én fizessenek, mert ezzel az egész állami nem­zetgazdaságnak szolgálatot tesznek és maguknak is előnyt szereznek. A segesvári Oltríregylet ötvenéves jubileuma (Segesvár, november 1.) Felemelő ünnepségek ke­retében folyt le a segesvári katolikus egyházközség Oltáregyletének ötvenéves alapítási évfordulója. Délelőtt dr. Hirschler pápai prelátus-föesperes fé­nyes segédlettel misét celebrált és magas szárnyalásu szentbeszéddel hívta fel a hívek figyelmét a nap jelen­tőségére. Domby szentágotai és Völgyi plébánosok asz-, szisztáltak és a hivek és főleg a Dichler-család áldozat- készségéből beszerzett uj kis harang felszentelése is meg történt. A szentmise alatt a helybeli német énekkar Gregorián-miséjének dallamai gyönyörködtették aa ájtatős közönséget. Istentisztelet után dr. Hirschler József ünnepélyééen megnyitotta az egyházmüvészeti kiállítást, melyen régi és uj értékesnél-értékesebb darabok gyönyörködtették a látogatókat, tanúságot téve a hölgytagok áldozat­készségéről és fáradhatatlan, szeretetböl fakadó mun­kájukról. Délután a szentségimádás és rőzsafüzér-ájtatossftg után megkezdődött az ünnepi díszközgyűléssel kap­csolatos matiné. Dr. Posbisll Rudolf lendületes ünnepi beszéde után dr. Györgyné Benedek Jolán nagy hatás mellett adott elő két gyönyörű klasszikus énekszámot, a zon- gorakiséretet Török tanár neje szolgáltatta. Mihovics Ilonka szép szavalata után a német dalegylet ének­számai váltották ki osztatlan tetszést, majd Radler Frigyes művészi hegedüjátékkal interpretált két Ave Mariát. Nemescsengésü tenorján, feleségének művészi zongorakisérete mellett Török Zoltán, fögimnáziumi tanár Beethoven „Bünbánat“ cimü szerzeményét adta elő. A németek kórusa fejezte be a műsort. JKOnay Jenő esperes-plébános az egyesület ötvenéves buzgó, áldásos működéséről számolt be, megemlékezve annak jótevőiről. Ozv. Gál Józsefné, a jelenlegi elnöknő nejé­nek említésekor a közönség lelkes ovációban részesí­tette a jótékonyságáról ismert urinőt. Majd Rónay es­peres a német hívekhez tartott lelkes buzdító beszédet, őseik hitének buzgó követésére, kitartásra hívta fel őket. Az ünnepély illusztris vendége prelátusi díszében lépett fel azután a színpadra s az egész közönséget magával ragadta lelkes, közvetlen, meleg beszédével. XVII. ÉVFOLYAM. 252. SZÁM, 10-ik évfolyam Ara 45 lej Legelsőbb aŞLp Legelterjedtebb Legpraktikusabb Legnépszerűbb VASUTí ÚTMUTATÓ A ROMÁN-MAGYAR és német szövegű «HERMES» VASÚTI MENETRENDKÖNYV T T XXXV- ill szám Ara 45 lej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom