Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-15 / 262. szám
XVTL. ÉVFOLYAM.ÎS2. SZÁM. KuEnnjjsm Kossuth Lajos ismeretlen levele 1849-ben Dragos János román képviselőhöz A román forradalmi csapatok fegyverletétele esetére iskolai} egyházi téren teifes szabadságot igér — Az anyanyelv szabad használata melleit a román értelmiségnek az állam tisztviselőkarába való felvételét helyezi kilátásba (Budapest, november 13.) A „Pesti Napló“ vasárnapi száma nagyértékü történelmi dokumentumot közöl: Kossuth Lajosnak ismeretlen levelét, amely a magyar szabadságharc legsikeresebb időszakában, 1849. ápr. 2ü-án kelt Debrecenben. A levél címzettje a magyarországi románság egyik vezető egyénisége, Drogos János képviselő, aki kérdést intézett Magyarország kormányzójához, hogy a forradalomban résztvett román nép milyen békefeltételekre számíthat. Az erre a kérdésre 'adott válaszhoz kommentárt fűzni is fölösleges: beszél az maga helyett. Érdekesek az eddigi ismeretlen Kossutli-levél felfedezésének körülményei is. Dr. Janovies Jenő egy kis kolozsvári ház udvaron láttatott, amikor a föld alatt egy megfeketedett kis ládában megtalálta az Írást: Kossuth Lajos jellegzetes kézírását. íme a levél, amely aktuálisabban sohasem szólalhatott volna meg: Kossuth levele .. . 219. Az ország kormányzó elnöke Drágos János képviselő urnák. Kérdést tett ön előttem, hogy ha Erdélynek s a részeken levő szomszéd megyéknek lázadásban lévő románajku népe a fegyvert letenni s a magyar álladalom iránti hűségre s a kormány eránti engedelmességre visszatérni akarna, minő sorsra számíthatnának a megtérők? \ alamint semmi körülmények közt nem ingadozva, nyíltan ki tár tan elveimet s. meggyőződésemet mindenki előtt, aki elfogulatlanul hallani akarta, úgy egy cşeppct sem kétségeskedem pnnek kérdésére Írásban is felelni. Teszem azt nyíltan, miként az az erőshöz illik, minőnek magát a magyar nemzet, nehéz idők ki- sértfctei közt bébizonyitá. Teszem azon meggyőződéssel, hogy nemzetem e nehéz időkben ép azért adta a Státus kormányzatát kezembe, mert elveimet s gond ükozásomat helyes lé. Teszem szivem azon érzeténél fogva, mely fájdalommal borul el a hitszegő Habsburg ház istentelen hajtogatásai által kiöntött vér s okozott szenvedések felett. En a szabadságnak embere vagyok, ki zsarnok hatalmat, sem tűrni nem tud, sem gyakorolni nem akar. En semmit sem óhajtok inkább, mint a közös szabadság szeretőiével a haza keblére ölelni a magyar álladalom minden népeit nyelv és vallás különbség nélkül; én békét akarok, hogy a béke ölén a szabad hazának mindnyájan egyenlő szabad polgárai lehessünk, s testvéri szeretetlen s egyetértésben gyógyíthassuk meg mihamarább a múltak sebeit, s tehessük a hazát a nép boldogsága által boldoggá. Ezen nézetektől vezéreltetve kijelentem önnek 8 felhatalmazom, hogy ezt jelén Írásom előmuta- tásatal mint eltökéllet akaratomat akárkinek is tudtára adja: miként En szivem méltyeból fájlalom a polgárháború szerencsétlenségeit; s boldognak vallanám magamat, ha ezt nem a kérlelhető!- len kard élével, hanem a becsületes béke olajárával lehetne megszüntetnem. Közös jog és közös szabadság. Becsületes békét említek pedig, mert Én, a szabadságnak embere, nem akarok a szolgaság lealá- zásába gyönyörködnihanem a közös jog és közös szabadság részeseivé óhajtok látni minden embert, ki e hazának földén lakik. Én teliát nem követelek szolgaságot, nem töltetlen alávetést senkitől e honban, mint a keyély Windisgrétz a magyar nemzettől követelni mert, hanem örülni fogok, ha elfogadva látom a béke és szabadság olajágát mindazok által, kik véres kezekkel szaggatják közös édes Anyánk, a haza kebelét. Értesse meg ön e szót, mint egy becsületes ember szavát... nevében kimondott kötelezését azokkal, kik, ha e szót megérteni s méltányolni késnek, nem mást tesznek, mint irtózatos szenve dést hárítanak magokra, népükre s a hazára. Ha a föllázadt román nép a fegyvert leteszi s a Státus iránti hűséghez s kormány iránti engedelmességre visszatér, En ezennel biztosítom őket, hogy részeseivé lesznek a■ közös jognak, közös szabadságnak egyenlő mértékben Magyarország minden lakosságával, nyelv- s vallás különbség nélkül. Ezzel mindent megadtam, amit egy státus polgárainak képes nyújtani. Ha kevesebbet adnék a románoknak, szolgákká alacsonyitanám őket, minek gondolatjától Isten őrizzen. Ha ellenben többet adnék, másokat tennék szolgákká, mit igazságos ember nem kívánhat. ’ z anyanyelv Ami a nyelvet illeti, sem én, sem a magyar nemzet másajku polgártársainak nyelvét elnyomni nem akartuk soha, nem is akarjuk, mi csak sornyit akartunk, hogy valamint egy az ország, úgy annak diplomáciai nyelve országgyűlésen s ország- kormányzatban egy legyen, mert különben ország fönn nem állhat. Emellett azonban minden nyelvnek és nép iségnek nemcsak szabad használatot és fejlődést akarunk engedni, hanem ezen fejlődést a civilizáció érdekében elő is mozdítani s azért iudtul adhatja ön bárkinek, hogy a román nép nyelvének szabad használatát úgy iskoláikban és egyházaikban és vallásos szertartásaikban, mint a községi életben is gárántirozom, nemcsak, sőt amennyiben iskoláik jobb rendezésének s tudományos emelésének költségeit már létező saját alapítói izzólámpa bevásárlási ara, míg az áramfogyasztásra fordított költség 93%-ra rúg ATUNGSRAH DU PL ÁS PÍR ALLAN! PA DEKALUMENSOROZATBANJ 20/o-IG KISEBB ÁRAM FOGYASZTÁS MELLETT TÖBB FÉNYT SUGÁROZ! ványaik nem bírnák, a Státus segedelméről szint- azon mértékben biztosítom, mint amikép bármelly más nyelvű s vallása honpolgárok nevelésének költségeiről a Státus gondoskodni fog. Ezeken kívül biztosítom azt fs, hogy aki nem ügyvéd által, hanem maga személyében intézend a kormányhoz folyamodást, azt bármi nyelven teheti, az esküt székét és szóbeli eljárást büntető ügyekben be lévén hozandó, magát a törvényszék előtt élőszóval kiki védelmezheti, s a kormány gondoskodni fog', hogy a törvényszék s kormányi körrendeletéit a nép nyelvén is közhírré tétessenek, s örömest fogok segédkezet nyújtani arra, hogy a román nyelv magasabb tudományos kiművelése minden célszerű módokkal előmozdittassék. Vallásszabadság. Ami vallásukat illeti, a lelkiismeret szabadságát isteni jognak vallom és biztosítást, hogy a keleti egyház vagy görög egyesületek vallásának papjai szintazon ellátási segélyben része.sülendnak. mint akámiely inás vallásnak papjai, s egyházi dolgaiknak a Status felügyeleté mellett önmagok, általi szabad intézését gárántirozom, miként ebbéli szándékom valóságát... saját tudomására a legközelebbi időkben tettel is bizonyítottam. Érdem és tehetség szerint lehet mindenki tisztviselő Valamint szinte gonddal leszek arra, hogy román ajkú polgártársaink a jogegyenlőségnek alapján a Status polgári és katonivi hivatalaiban minden részrehajlás nélkül érdemi és tehetség sze- rent részesitessenel:, egyszóval közös jog, közös szabadság és a törvények minden jótékonyságainak közös élvezete, nyelvüknek nemcsak használata, hanem fejlesztése és ápolása, vallásuknak s egyházi szei'kezetöknek tiszteletben tartása, egyenlő oltalma és pártfogolása, ez az, mit a béke és kien- gesztelődés indulatával ajánlok a román, népnek. Aki többet akar, az el akarja darabolni, az országot és zsarnok akar lenni mások fölött, aki pedig azt akarja, azt a haza ellenségének nyilatkoztatom, s vele mint ilyennel bánni amint a nemzetnek elhatározott akaratja, úgy nékem kötelességein. Amnesztia. Sőt, szivem indulatát követve, nem vonakodom azt is kijelenteni, hogy ha méltányolva a fentebb mondottakat, minden haladék nélkül sie- tendnek visszatérni a haza iránti hűséghez s kormány eránti engedelmességhez, s ennek, s jövendőben! békés magok viseietöknek biztosítékait nyújtják, attól sem leszek idegen, hogy a múltak politikai vétségeire a béke és szeretet nevében fá- tyoll vessünk. (Egyedül Say un a Andrást veszi ki Kossuth az amnesztia alól, aki, mint a levélben kifejti, a forradalom egyik okozója volt és ezzel tömérdek pusztítást és vérontást idézett elő.) Ezek nézeteim s eltökélt határozatom e tárgy körül, óhajtom, hogy az illetők józan belátással fontolják meg saját javokat, s tegyék lehetővé a béke olajágával a múltak sebeit orvosolhatni. Ha a román nép küldöttei, hódolatok kijelentése és ezen kedvezmények biztosítékai kinyerése végett a nemzetgyűlés előtt, vagy előttem kívánnának, önöket nevemben szabad jövetelükről s menetelükről és személyes bántalmat lanságáról biztosíthatja. Fegyvereink diadalmasan haladnak előre, a hitszegő zsarnok zsoldosai verve, a főváros a nemzet hatalmában van, óhajtom, hogy a román hatalmitokat - nem kényszerítőit újoncok, hanem önkéntesek gyanánt lássam mihamarább a vitéz magyar hadsereg soraiban, a közös szabadságért küzdeni e pályán minden hü bajnokra a hazának áldása, dicsőség és szabadság vár. Amott, ahol most küzdenek, nem lehet más kilátás, mint vagy a dicsőségtelen hálák vagy miután eszközül fölhasználta! tak, szomorú szolgaság, mellyet maradékainak átka követend század iziglen. Költ Debrecenben Április 26-án, 819. Az ország kormányzó elnöke Kossuth■ Lajos m. k.
