Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-15 / 262. szám

XVTL. ÉVFOLYAM.ÎS2. SZÁM. KuEnnjjsm Kossuth Lajos ismeretlen levele 1849-ben Dragos János román képviselőhöz A román forradalmi csapatok fegyverletétele esetére iskolai} egyházi téren teifes szabadságot igér — Az anyanyelv szabad használata melleit a román értelmiségnek az állam tisztviselő­karába való felvételét helyezi kilátásba (Budapest, november 13.) A „Pesti Napló“ vasárnapi száma nagyértékü történelmi dokumen­tumot közöl: Kossuth Lajosnak ismeretlen levelét, amely a magyar szabadságharc legsikeresebb idő­szakában, 1849. ápr. 2ü-án kelt Debrecenben. A levél címzettje a magyarországi románság egyik vezető egyénisége, Drogos János képviselő, aki kérdést intézett Magyarország kormányzójához, hogy a forradalomban résztvett román nép mi­lyen békefeltételekre számíthat. Az erre a kérdésre 'adott válaszhoz kommentárt fűzni is fölösleges: be­szél az maga helyett. Érdekesek az eddigi ismeretlen Kossutli-levél felfedezésének körülményei is. Dr. Janovies Jenő egy kis kolozsvári ház udvaron láttatott, amikor a föld alatt egy megfeketedett kis ládában megta­lálta az Írást: Kossuth Lajos jellegzetes kézírását. íme a levél, amely aktuálisabban sohasem szó­lalhatott volna meg: Kossuth levele .. . 219. Az ország kormányzó elnöke Drágos János képviselő urnák. Kérdést tett ön előttem, hogy ha Erdélynek s a részeken levő szomszéd megyéknek lázadásban lévő románajku népe a fegyvert letenni s a ma­gyar álladalom iránti hűségre s a kormány eránti engedelmességre visszatérni akarna, minő sorsra számíthatnának a megtérők? \ alamint semmi körülmények közt nem inga­dozva, nyíltan ki tár tan elveimet s. meggyőződése­met mindenki előtt, aki elfogulatlanul hallani akarta, úgy egy cşeppct sem kétségeskedem pnnek kérdésére Írásban is felelni. Teszem azt nyíltan, miként az az erőshöz illik, minőnek magát a magyar nemzet, nehéz idők ki- sértfctei közt bébizonyitá. Teszem azon meggyőződéssel, hogy nemzetem e nehéz időkben ép azért adta a Státus kormány­zatát kezembe, mert elveimet s gond ükozásomat helyes lé. Teszem szivem azon érzeténél fogva, mely fáj­dalommal borul el a hitszegő Habsburg ház isten­telen hajtogatásai által kiöntött vér s okozott szenvedések felett. En a szabadságnak embere vagyok, ki zsarnok hatalmat, sem tűrni nem tud, sem gyakorolni nem akar. En semmit sem óhajtok inkább, mint a kö­zös szabadság szeretőiével a haza keblére ölelni a magyar álladalom minden népeit nyelv és vallás különbség nélkül; én békét akarok, hogy a béke ölén a szabad hazának mindnyájan egyenlő szabad polgárai lehessünk, s testvéri szeretetlen s egyet­értésben gyógyíthassuk meg mihamarább a múltak sebeit, s tehessük a hazát a nép boldogsága által boldoggá. Ezen nézetektől vezéreltetve kijelentem önnek 8 felhatalmazom, hogy ezt jelén Írásom előmuta- tásatal mint eltökéllet akaratomat akárkinek is tudtára adja: miként En szivem méltyeból fájla­lom a polgárháború szerencsétlenségeit; s boldog­nak vallanám magamat, ha ezt nem a kérlelhető!- len kard élével, hanem a becsületes béke olajárá­val lehetne megszüntetnem. Közös jog és közös szabadság. Becsületes békét említek pedig, mert Én, a sza­badságnak embere, nem akarok a szolgaság lealá- zásába gyönyörködnihanem a közös jog és közös szabadság részeseivé óhajtok látni minden embert, ki e hazának földén lakik. Én teliát nem követelek szolgaságot, nem töl­tetlen alávetést senkitől e honban, mint a keyély Windisgrétz a magyar nemzettől követelni mert, hanem örülni fogok, ha elfogadva látom a béke és szabadság olajágát mindazok által, kik véres ke­zekkel szaggatják közös édes Anyánk, a haza ke­belét. Értesse meg ön e szót, mint egy becsületes ember szavát... nevében kimondott kötelezését azokkal, kik, ha e szót megérteni s méltányolni késnek, nem mást tesznek, mint irtózatos szenve dést hárítanak magokra, népükre s a hazára. Ha a föllázadt román nép a fegyvert leteszi s a Státus iránti hűséghez s kormány iránti enge­delmességre visszatér, En ezennel biztosítom őket, hogy részeseivé lesznek a■ közös jognak, közös sza­badságnak egyenlő mértékben Magyarország min­den lakosságával, nyelv- s vallás különbség nélkül. Ezzel mindent megadtam, amit egy státus polgá­rainak képes nyújtani. Ha kevesebbet adnék a ro­mánoknak, szolgákká alacsonyitanám őket, minek gondolatjától Isten őrizzen. Ha ellenben többet adnék, másokat tennék szolgákká, mit igazságos ember nem kívánhat. ’ z anyanyelv Ami a nyelvet illeti, sem én, sem a magyar nemzet másajku polgártársainak nyelvét elnyomni nem akartuk soha, nem is akarjuk, mi csak sor­nyit akartunk, hogy valamint egy az ország, úgy annak diplomáciai nyelve országgyűlésen s ország- kormányzatban egy legyen, mert különben ország fönn nem állhat. Emellett azonban minden nyelv­nek és nép iségnek nemcsak szabad használatot és fejlődést akarunk engedni, hanem ezen fejlődést a civilizáció érdekében elő is mozdítani s azért iudtul adhatja ön bárkinek, hogy a román nép nyelvének szabad használatát úgy iskoláikban és egyházaikban és vallásos szertartásaikban, mint a községi életben is gárántirozom, nemcsak, sőt amennyiben iskoláik jobb rendezésének s tudomá­nyos emelésének költségeit már létező saját alapít­ói izzólámpa bevásárlási ara, míg az áramfogyasztásra fordított költség 93%-ra rúg ATUNGSRAH DU PL ÁS PÍR ALLAN! PA DEKALUMENSOROZATBANJ 20/o-IG KISEBB ÁRAM FOGYASZTÁS MELLETT TÖBB FÉNYT SUGÁROZ! ványaik nem bírnák, a Státus segedelméről szint- azon mértékben biztosítom, mint amikép bármelly más nyelvű s vallása honpolgárok nevelésének költségeiről a Státus gondoskodni fog. Ezeken kívül biztosítom azt fs, hogy aki nem ügyvéd által, hanem maga személyében intézend a kormányhoz folyamodást, azt bármi nyelven te­heti, az esküt székét és szóbeli eljárást büntető ügyekben be lévén hozandó, magát a törvényszék előtt élőszóval kiki védelmezheti, s a kormány gon­doskodni fog', hogy a törvényszék s kormányi kör­rendeletéit a nép nyelvén is közhírré tétessenek, s örömest fogok segédkezet nyújtani arra, hogy a román nyelv magasabb tudományos kiművelése minden célszerű módokkal előmozdittassék. Vallásszabadság. Ami vallásukat illeti, a lelkiismeret szabad­ságát isteni jognak vallom és biztosítást, hogy a keleti egyház vagy görög egyesületek vallásának papjai szintazon ellátási segélyben része.sülendnak. mint akámiely inás vallásnak papjai, s egyházi dolgaiknak a Status felügyeleté mellett önmagok, általi szabad intézését gárántirozom, miként ebbéli szándékom valóságát... saját tudomására a legkö­zelebbi időkben tettel is bizonyítottam. Érdem és tehetség szerint lehet mindenki tisztviselő Valamint szinte gonddal leszek arra, hogy ro­mán ajkú polgártársaink a jogegyenlőségnek alapján a Status polgári és katonivi hivatalaiban minden részrehajlás nélkül érdemi és tehetség sze- rent részesitessenel:, egyszóval közös jog, közös sza­badság és a törvények minden jótékonyságainak közös élvezete, nyelvüknek nemcsak használata, hanem fejlesztése és ápolása, vallásuknak s egy­házi szei'kezetöknek tiszteletben tartása, egyenlő oltalma és pártfogolása, ez az, mit a béke és kien- gesztelődés indulatával ajánlok a román, népnek. Aki többet akar, az el akarja darabolni, az orszá­got és zsarnok akar lenni mások fölött, aki pedig azt akarja, azt a haza ellenségének nyilatkoztatom, s vele mint ilyennel bánni amint a nemzetnek el­határozott akaratja, úgy nékem kötelességein. Amnesztia. Sőt, szivem indulatát követve, nem vonako­dom azt is kijelenteni, hogy ha méltányolva a fentebb mondottakat, minden haladék nélkül sie- tendnek visszatérni a haza iránti hűséghez s kor­mány eránti engedelmességhez, s ennek, s jöven­dőben! békés magok viseietöknek biztosítékait nyújtják, attól sem leszek idegen, hogy a múltak politikai vétségeire a béke és szeretet nevében fá- tyoll vessünk. (Egyedül Say un a Andrást veszi ki Kossuth az amnesztia alól, aki, mint a levélben kifejti, a forradalom egyik okozója volt és ezzel tömérdek pusztítást és vérontást idézett elő.) Ezek nézeteim s eltökélt határozatom e tárgy körül, óhajtom, hogy az illetők józan belátással fontolják meg saját javokat, s tegyék lehetővé a béke olajágával a múltak sebeit orvosolhatni. Ha a román nép küldöttei, hódolatok kijelen­tése és ezen kedvezmények biztosítékai kinyerése végett a nemzetgyűlés előtt, vagy előttem kíván­nának, önöket nevemben szabad jövetelükről s me­netelükről és személyes bántalmat lanságáról biz­tosíthatja. Fegyvereink diadalmasan haladnak előre, a hitszegő zsarnok zsoldosai verve, a főváros a nemzet hatalmában van, óhajtom, hogy a román hatalmitokat - nem kényszerítőit újoncok, hanem önkéntesek gyanánt lássam mihamarább a vitéz magyar hadsereg soraiban, a közös szabadságért küzdeni e pályán minden hü bajnokra a hazának áldása, dicsőség és szabadság vár. Amott, ahol most küzdenek, nem lehet más kilátás, mint vagy a dicsőségtelen hálák vagy miután eszközül föl­használta! tak, szomorú szolgaság, mellyet maradé­kainak átka követend század iziglen. Költ Debrecenben Április 26-án, 819. Az ország kormányzó elnöke Kossuth■ Lajos m. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom