Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-12 / 260. szám
1711. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM. 6 KElETr-Orsar. mammasammummBm égen vágyott ádió“ észül ék! Természetesen ismét PHILIPS hozza az áttörő nyitási.. . Egy áj Superhet, mely első a maga nemében, mert eddig ismeretlen újítása a titokzatos „OCTODE SUPER“ keverőcső. E készülék teljesen kizárja a hangeltünéseket, elhalkulásokat és a helyi leadóállomások zava- rait! Páratlanul érzékeny az új „PHILIP S" és bámulatosan élethűen adja vissza a hangot. PHIUP54M2I Európaszerie feltámad laic az «ízletes rémhírterfeszfalt A badíszergyáriő ipar titkai most - ésa viléf»- háború előtí — Fegyvergyárosok lapjának birei buktatták meg a leszerelést (Pária, nov. liő.) Az uj francia belügyminiszter voltaképpen azzal kezdte meg hivataloskodását, hogy kénytelen volt kiáltványban figyelmeztetni Francia- ország lakosságát, ne üljön fel a rémhirterjesztőknek és őri»» meg nyugalmát. Ugyanakkor az ügyészség is hivatalos közleményben jelentette be a sajtó utján, hogy megkezdte a nyomozást a rémhirterjesztök ellen. Telefonon és kisebb sajtóügynökségek utján rohanta meg a sok rémhír Párisi: egyik órában Boris bolgár király meggyilkolását jelentették, a másikban Schuss- rdgg osztrák kancellárét, azután a párisi képviselőház elnökéét. Ha faár a belügyminiszternek és az ügyészségnek hivatalosan kellett beavatkozni ebbe az ügybe, elképzelhető, hogy komoly a dolog és nem ártatlan tréfakedvelók éretlenkedéséről van szó. Hogy a belügyminiszter és az ügyészség nyakoncsipi-e valaha ezeket a rémhirterjesztőket, vagy megbízóikat, az más kérdés. Mert a párisi rémhírterjesztés teljesen üzleti érdek. Emlékezzünk csak vissza, hogy 1932 nyarán, hogy elözönlötték a világot a fenyegetőbbnél fenyegetőbb hírek arról, hogy az orosz vörös hadsereg milyen rettenetes felkészültségű, milyen számú, milyen felszerelésű és hogyan gyülekezik a román határon. Egyéb szenzáció éppen nem volt azokban a hetekben s az egész világ sajtója csak úgy szörnyüködött ezeken az adatokon, anélkül, hogy utánajárt volna, tulajdonképpen honnan is kerültek a világba. Több, mint egy esztendő múlva derült ez ki, amikor Bukarestben néhány évi fepyházra ítélték kémkedés é„ -rnearvee:7tpcfit£'í pl mén Zeletzkit, a cseh Skoda ágyú- és löszermüvek bukaresti ügynökét. A föügynök a főtárgyaláson cinikusan beismerte, hogy mindezeket a rémhíreket Skodáik gyártották és helyezték el a lapokba, mert fenyegető háborús hírek nélkül nem lehet kicsikarni tnilliárdo# fegyvermegrendeléseket, A hadiszergyártó ipar lapot vásárol. Most újra felburjánzottak a rémhírek. A komoly világsajtó kerüli őket, mert mindenképpen meg akarja szüntetni a nyugtalan hangulatot, ellenben annál jobban tesjeszti a cseh sajtó. Franciaországban a hadiiparnak van egy Comité des Forges nevű szövetsége, ennek tulajdonában van a Journal des Debate. Ez a lap annyira nyíltan hivatalos orgánuma a hadiiparnak, hogy közleményeit régóta nem veszi komolyan a világ. Kellett tehát más lapokat is keresni az uszításra. Legjobban megfelelt ei nek a célnak az Echo de iFaris, amelyet 1931. julius lö-én megvett a S. O. M. U. A., teljes nevén Société d-'Outillage Mécanique et d’Usinage d’Artillerie (Me- hanikai Eszközök és Tüzérségi Felszerelések Részvénytársasága.) a nagy Schneider—Creusot hadfelszerelési vállalat egyik mellékalapitása. A vásárra azért volt szükség éppen abban az időben, mert komolyan vette Henderson a leszerelési kérdést és meg kellett akadályozni megfelelő hangulat szitása utján, hogy csakugyan megszülessék a leszerelési egyezmény. A La Lumiére erről a harcról a következőket irta akkor: __ A Tin cfO'VrÍTfiTr n nllnn ni’fim kos és arcátlan hadjáratot indítottak az Echo de Pa- ris~n keresztül s ezt Kerüli«, a lap politikai rovatvezetője irányította. A propaganda megszervezésének tartama alatt bőségesen állott pénz az Echo de Paris rendelkezésére. Kerillis elvetemült és kíméletlen cikkeivel megalapozta a leszerelés elleni hadjáratot. Propaganda-cikksorozatának „Harc a leszerelés ellen“ elmet adta és ennek a cikknek hatása következtében eredményes szervezkedés indult meg a leszerelés ellen. Az Echo de Paris cikkei Francia- országnak 600 milliójába kerültek. Ez a jeles lap már a háború előtt is benne volt ilyen üzletekben. Az orosz duma 1912. júniusában há- rommilliárd és százhuszmillió aranykoronának megfelelő összeget szavazott meg az uj orosz hajóhad felépítésére. Természetes, hogy ekkora munkát a belföldi hadiipar nem tudott elvégezni és megindult a nagy versenyfutás a nemzetközi hadfelszerelési vállalatok és a Schneider—Creusot között. Ez szervezte át ugyan is az oroszországi Futilov-müveket és vett át ennek részvényeiből 25 millió aranylej értékű részt. Egy kis jó rémhír terjesztésen tehát jól lehetett akkoriban keresni. Az Echo de Paris el is követte első nagyszabású csinyjét. Szentpétervári tudósítója nevében 1914 januárjában azt a hamis hirt közölt*, hogy a német Krupp-vállalat meg akarja szerezni a Futilov-müve- ket és ennţk a tervnek előkészítése végett Baffalovics államtanácsos összejátszott Szuchomlinovrai, az orosz hadügyminiszterrel. Ez a hir természetesen nagy riadalmat keltett Parisban és csak akkor csillapodott le az izgalom, amikor azt üzenték Szentpétervárról, hogy a Putilov-mü- veknek még 48 millió aranyfrank kölcsönre lcBne aziiksgnk, ha ezt az összeget megkapják, elesik a Kxupp-kombmáció. A Schneider—Creusot természetesen rögtön rendelkezésére bocsátotta a Putilov-mü- veknek ezt a kölcsönt is, Franciaország pedig 600 millió aranyfrankra emelte fel az oroszoknak nyújtott eredetileg csak íélakkora uj kölcsönt. Természetesen ez is éppen úgy odaveszett Oroszországban, mint a többi, s a francia kispolgár sirathatja az újabb három- százmillió aranyfrankot, amelyet az Echo de Paris hazug hire csalogatott ki zsebéből. Hogy a lap ezen az üzleten mennyit keresett, eddig nem lehetett kideríteni. Ilyen derék és megbízható lap az Echo de Paris. Idézhetjük még az említett Raffalovics államtanácsoa- nak Kokovcev orosz pénzügyminiszterhez ü’t levelét, amelyben ilyen részletek vannak: — A hadianyaggyárosok, hogy fegyvereket és lőszereket adhassanak el, közvetett módszert is alkalmaznak. Hatalmukba keritik a hírlapvállalatokat, lepénzelik az újságkiadókat és ezeknek munkatársait aztán harsogó és a szomszédos államot támadó és fenyegető cikkeket iratnak velük. Erre a szomszéd állam elővigyázatosságból növeli hadifelszerelését, aminek kihatásaképpen saját országuk kormánya elkezd fegyverkezni. így készítik elő a hadianyaggyárosok a háborút, hogy üzleti céljaikat elérhessék. Az általuk fizetett sajtóbrigantik pedig nemzeti hősökként viselik magukat. Mer mozdult m magyar társadalom diákjaiért (Kolozsvár, november 10.) Kilencezer lej szerepel a diáksegélyakció céljaira befolyt újabb adományokból mai kimutatásunkban. Külön ki kell emelnünk, hogy Balássy Jó- zsefné és Kiss Miklós egy vitás ügyükben úgy egyeztek meg, hogy a per tárgyául szolgáló ötezer lejt a magyai’ diákoknak adják. Becsületes példamutató tett ez: adja Isten, hogy minél többen kövessék. Mert bizony: a diáksegélyezés olyan nagy feladatok elé állítja az alap intézőit, hogy az eddig befolyt 31.000 lej csak egy csöpp a tengerben, a jelentkező szükségnek csak kis részét lehet megszüntetni belőle. Annál nagyobb elismerés jár ki azoknak, akik megértették a magyar kötelesség sorsát s akik még csak ezentúl fogják megérteni. Dr. Boronkay Béláné 200 lej Dr. Paretz Béla 200 „ Cs. Lázár László 200 „ Balássy József né és Kiss Miklós közt felmerült vitás ügyből közös megegyezéssel 5000 „ Minerva Irodalmi és Nyomdai Miiintézet 2400 „ Tordai Magyar Kaszinó 1000 „ 9000 lej Eddig befolyt adományok összege 22500 lej fV----T-:, : 5
