Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-12 / 260. szám

1711. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM. 6 KElETr-Orsar. mammasammummBm égen vágyott ádió“ észül ék! Természetesen ismét PHILIPS hozza az áttörő nyitási.. . Egy áj Superhet, mely első a maga nemében, mert eddig ismeretlen újítása a titokzatos „OCTODE SUPER“ keverőcső. E készülék teljesen kizárja a hangeltünéseket, elhalkulásokat és a helyi leadóállomások zava- rait! Páratlanul érzékeny az új „PHILIP S" és bámulatosan élethűen adja vissza a hangot. PHIUP54M2I Európaszerie feltámad laic az «ízletes rémhírterfeszfalt A badíszergyáriő ipar titkai most - ésa viléf»- háború előtí — Fegyvergyárosok lapjának birei buktatták meg a leszerelést (Pária, nov. liő.) Az uj francia belügyminiszter vol­taképpen azzal kezdte meg hivataloskodását, hogy kénytelen volt kiáltványban figyelmeztetni Francia- ország lakosságát, ne üljön fel a rémhirterjesztőknek és őri»» meg nyugalmát. Ugyanakkor az ügyészség is hivatalos közleményben jelentette be a sajtó utján, hogy megkezdte a nyomozást a rémhirterjesztök ellen. Telefonon és kisebb sajtóügynökségek utján rohanta meg a sok rémhír Párisi: egyik órában Boris bolgár király meggyilkolását jelentették, a másikban Schuss- rdgg osztrák kancellárét, azután a párisi képviselőház elnökéét. Ha faár a belügyminiszternek és az ügyész­ségnek hivatalosan kellett beavatkozni ebbe az ügybe, elképzelhető, hogy komoly a dolog és nem ártatlan tréfakedvelók éretlenkedéséről van szó. Hogy a bel­ügyminiszter és az ügyészség nyakoncsipi-e valaha ezeket a rémhirterjesztőket, vagy megbízóikat, az más kérdés. Mert a párisi rémhírterjesztés teljesen üzleti érdek. Emlékezzünk csak vissza, hogy 1932 nyarán, hogy elözönlötték a világot a fenyegetőbbnél fenyegetőbb hírek arról, hogy az orosz vörös hadsereg milyen ret­tenetes felkészültségű, milyen számú, milyen felszere­lésű és hogyan gyülekezik a román határon. Egyéb szenzáció éppen nem volt azokban a hetekben s az egész világ sajtója csak úgy szörnyüködött ezeken az adatokon, anélkül, hogy utánajárt volna, tulajdonkép­pen honnan is kerültek a világba. Több, mint egy esz­tendő múlva derült ez ki, amikor Bukarestben néhány évi fepyházra ítélték kémkedés é„ -rnearvee:7tpcfit£'í pl mén Zeletzkit, a cseh Skoda ágyú- és löszermüvek bu­karesti ügynökét. A föügynök a főtárgyaláson ciniku­san beismerte, hogy mindezeket a rémhíreket Sko­dáik gyártották és helyezték el a lapokba, mert fe­nyegető háborús hírek nélkül nem lehet kicsikarni tnilliárdo# fegyvermegrendeléseket, A hadiszergyártó ipar lapot vásárol. Most újra felburjánzottak a rémhírek. A komoly világsajtó kerüli őket, mert mindenképpen meg akarja szüntetni a nyugtalan hangulatot, ellenben annál job­ban tesjeszti a cseh sajtó. Franciaországban a hadiiparnak van egy Comité des Forges nevű szövetsége, ennek tulajdonában van a Journal des Debate. Ez a lap annyira nyíltan hiva­talos orgánuma a hadiiparnak, hogy közleményeit rég­óta nem veszi komolyan a világ. Kellett tehát más la­pokat is keresni az uszításra. Legjobban megfelelt ei nek a célnak az Echo de iFaris, amelyet 1931. julius lö-én megvett a S. O. M. U. A., teljes nevén Société d-'Outillage Mécanique et d’Usinage d’Artillerie (Me- hanikai Eszközök és Tüzérségi Felszerelések Rész­vénytársasága.) a nagy Schneider—Creusot hadfelsze­relési vállalat egyik mellékalapitása. A vásárra azért volt szükség éppen abban az időben, mert komolyan vette Henderson a leszerelési kérdést és meg kellett akadályozni megfelelő hangulat szitása utján, hogy csakugyan megszülessék a leszerelési egyezmény. A La Lumiére erről a harcról a következőket irta akkor: __ A Tin cfO'VrÍTfiTr n nllnn ni’fim kos és arcátlan hadjáratot indítottak az Echo de Pa- ris~n keresztül s ezt Kerüli«, a lap politikai rovatve­zetője irányította. A propaganda megszervezésének tartama alatt bőségesen állott pénz az Echo de Paris rendelkezésére. Kerillis elvetemült és kíméletlen cik­keivel megalapozta a leszerelés elleni hadjáratot. Pro­paganda-cikksorozatának „Harc a leszerelés ellen“ elmet adta és ennek a cikknek hatása következtében eredményes szervezkedés indult meg a leszerelés ellen. Az Echo de Paris cikkei Francia- országnak 600 milliójába kerültek. Ez a jeles lap már a háború előtt is benne volt ilyen üzletekben. Az orosz duma 1912. júniusában há- rommilliárd és százhuszmillió aranykoronának meg­felelő összeget szavazott meg az uj orosz hajóhad fel­építésére. Természetes, hogy ekkora munkát a belföldi hadiipar nem tudott elvégezni és megindult a nagy versenyfutás a nemzetközi hadfelszerelési vállalatok és a Schneider—Creusot között. Ez szervezte át ugyan is az oroszországi Futilov-müveket és vett át ennek részvényeiből 25 millió aranylej értékű részt. Egy kis jó rémhír terjesztésen tehát jól lehetett akkoriban ke­resni. Az Echo de Paris el is követte első nagysza­bású csinyjét. Szentpétervári tudósítója nevében 1914 januárjában azt a hamis hirt közölt*, hogy a német Krupp-vállalat meg akarja szerezni a Futilov-müve- ket és ennţk a tervnek előkészítése végett Baffalovics államtanácsos összejátszott Szuchomlinovrai, az orosz hadügyminiszterrel. Ez a hir természetesen nagy riadalmat keltett Pa­risban és csak akkor csillapodott le az izgalom, ami­kor azt üzenték Szentpétervárról, hogy a Putilov-mü- veknek még 48 millió aranyfrank kölcsönre lcBne aziiksgnk, ha ezt az összeget megkapják, elesik a Kxupp-kombmáció. A Schneider—Creusot természete­sen rögtön rendelkezésére bocsátotta a Putilov-mü- veknek ezt a kölcsönt is, Franciaország pedig 600 mil­lió aranyfrankra emelte fel az oroszoknak nyújtott eredetileg csak íélakkora uj kölcsönt. Természetesen ez is éppen úgy odaveszett Oroszországban, mint a többi, s a francia kispolgár sirathatja az újabb három- százmillió aranyfrankot, amelyet az Echo de Paris hazug hire csalogatott ki zsebéből. Hogy a lap ezen az üzleten mennyit keresett, eddig nem lehetett kiderí­teni. Ilyen derék és megbízható lap az Echo de Paris. Idézhetjük még az említett Raffalovics államtanácsoa- nak Kokovcev orosz pénzügyminiszterhez ü’t levelét, amelyben ilyen részletek vannak: — A hadianyaggyárosok, hogy fegyvereket és lő­szereket adhassanak el, közvetett módszert is alkal­maznak. Hatalmukba keritik a hírlapvállalatokat, le­pénzelik az újságkiadókat és ezeknek munkatársait aztán harsogó és a szomszédos államot támadó és fe­nyegető cikkeket iratnak velük. Erre a szomszéd állam elővigyázatosságból növeli hadifelszerelését, aminek kihatásaképpen saját országuk kormánya elkezd fegy­verkezni. így készítik elő a hadianyaggyárosok a há­borút, hogy üzleti céljaikat elérhessék. Az általuk fi­zetett sajtóbrigantik pedig nemzeti hősökként viselik magukat. Mer mozdult m magyar társadalom diákjaiért (Kolozsvár, november 10.) Kilencezer lej szerepel a diáksegélyakció céljaira befolyt újabb adományokból mai kimutatásunkban. Külön ki kell emelnünk, hogy Balássy Jó- zsefné és Kiss Miklós egy vitás ügyükben úgy egyeztek meg, hogy a per tárgyául szolgáló öt­ezer lejt a magyai’ diákoknak adják. Becsületes példamutató tett ez: adja Isten, hogy minél többen kövessék. Mert bizony: a diáksegélyezés olyan nagy feladatok elé ál­lítja az alap intézőit, hogy az eddig befolyt 31.000 lej csak egy csöpp a tengerben, a jelent­kező szükségnek csak kis részét lehet meg­szüntetni belőle. Annál nagyobb elismerés jár ki azoknak, akik megértették a magyar köte­lesség sorsát s akik még csak ezentúl fogják megérteni. Dr. Boronkay Béláné 200 lej Dr. Paretz Béla 200 „ Cs. Lázár László 200 „ Balássy József né és Kiss Miklós közt felmerült vitás ügyből kö­zös megegyezéssel 5000 „ Minerva Irodalmi és Nyomdai Miiintézet 2400 „ Tordai Magyar Kaszinó 1000 „ 9000 lej Eddig befolyt adományok összege 22500 lej fV­----T-:, : 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom