Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-07 / 229. szám
XVII, ÉVFOLYAM, 229. SZÁMKUETlUjsm 5 A doktor ur vallásgyalázásra iskész, ha a magyar iskolákról van szó „Csak kultúrára van szükség; és nem templomra“ — mondotta a községi tanácsülésen dr. Popescu Aurél orvos, aki kisütötte azt is, hogy a rém. Etate, iskolában nem elég a levegő a gyér* raekeknek és átkel! vinni közülök negyvenet az állami iskolába (Marosvásárhely, október 5. Saját tud.) Kerelö- szentpál kisküküllömegyei község vallásos, szorgalmas népe még most is hatása alatt áll annak a kinos botránynak, melyet dr. .Popescu Aurél orvos idézett elő a községi tanács egyik ülésén. Papilakböi iskola épül. Kerelöszentpálnak jelenleg két elemi iskolája van és mindkettőben 2—2 tanerő működik. Egyik állami iskola, másik a kath. egyházközség iskolája. De sem az állami iskolának, sem a felekezetinek nem volt az elmúlt esztendőben a következményeknek mindenben megfelelő iskolaépülete. Hát segíteni kellett a bajon. Es segített is magán az állam is, meg az egyházközség is. Természetesen az államnak sokkal könnyebb a dolga ilyen esetben, mint a felekezeti iskolát fenntartó egyházközségnek. Az állam nem sokat teketóriázott, egyszerűen kisajátította, vagy mondhatnék azt is, kinevezte iskolának a Hangya fogyasztási szövetkezet modern, szép épületét. Igaz ugyan, hogy annakidején nem a község építette ezt a házat, hanem a községnek építtette gróf Haller Györgyné nemes áldozatkészsége és pedig egy úgynevezett „Népház“ és fogyasztási szövetkezet céljaira. No de ez a körülmény a jelen esetben egyáltalán nem szolgált akadályul annak, hogy az állam a maga iskoláját be ne telepítse az épületbe. Emellett a kath. egyházközség sem maradt ölhetett kezekkel, tétlen. A hívek öntudata és hagyományos ragaszkodása a felekezeti iskolához megteremtette a szükséges iskolaépületet. Megmozdult a község ap- raja-nagyja, megkezdődött az iskolaépítés nemes, céltudatos munkája. Az áldozathozatalban a község fiatal plébánosa: Brandner Sándor járt elől jó példával. Lemondott saját kényelméről, s lakásának szebb és nagyobb felét felajánlotta, hogy alakítsák át iskolának, mert teljesen uj iskolát épiteni most képtelenek lettek volna a hívek. A kath. iskola tehát elkészült és a parochiáből iskolává alakított két tanterem biztató reménységgel fogadta falai közé azt a nyolcvan magyar gyermeket, akiknek a beiratását 165413—1933. szám alatt engedélyezte a közoktatásügyi miniszter. A tanitást is megkezdették a törvényes időben s az a maga rendje és módja szerint folyt mostanáig és folyna tovább az év végéig, hacsak Popescu orvosnak és az állami iskola igazgatójának okvetetlenkedése meg nem akadályozza a tanítás rendes menetét. Az állami iskolában már egészen máskép áll a Helyzet. Itt még most sincs rendes tanítás, mert valami baj van a kréta körül. Kerelöszentpálon összesen 284 Iskolaköteles gyermek van és leszámítva a felekezeti Iskola 80 növendékét, 204 tanuló esik az állami iskolára. Igen ám, de ebből a tekintélyes létszámból csak 120 iratkozott be az állami iskolába, a többi olyan földhözragadt, szegény cigánygyermek, akiket nem tudnak a szülök iskolába járatni. A beirt 120 növendék közül is a valóságban csak 53 jár iskolába. Ennél a pontnál van tehát eltemetve a kutya. Mint előbb említettük, az állami iskola az uj tanévben beköltözött a Hangya szövetkezet épületébe, ahol két tágas, kényelmes tanterem áll a két állami tanerő rendelkezésére. De nincs elegendő számú növendék. Ötvenhárom gyermek nagyon kevés 2 tanitó és 2 tanterem számára. Tehát .. . önként folyik a logikus következtetés: onnan kell gyermeket szerezni, ahol vau, éíárjfpedig rendesen iskolába páró gyermek a község- óén'más helyen nincs, csak a kath. magyar iskolában. Következésképpen innen kell elvenni kerekszámban negjfyenet. Es Popescu Aurél dr. nem azért orvos, hogy enn^i az átvételnek a diagnózisát is rögtön föl ne találja^ A-,diagnózis szerint: „nem elég a levegő a gyermekek Számára a kath. iskolában.“ Itt csak negyven gyomiek^ részére van levegő, a másik negyvenet át kell prinţii .az állami iskolába, hisz ott az egyik tante- remijEn csak csupa levegő van. „ I _ Az nem számit, hogy a miniszter 50 gyermeket engedélyezett a felekezeti iskolának, mondotta az állami iskola „törvénytisztelő“ igazgatója, hisz „ " ~ MAt-«"’ ' Különben még más fontos okok is követelik a negyven gyermek átvitelét az államiba, Naghi Ferenc áll. iskolai igazgató felesége is tanítónő és történetesen önagysága szeretne a második tanteremben tanítani. Elvégre Kerelöröl nem azért helyeztette át magát Naghi Ferenc ur, hogy Kerelöszentpálon mindkettőjüknek ne legyen katedrájuk. Kerelöszentpál olyan község, ahol az állami iskola sorsát nagyon a szivükön viselik az emberek. Almaşan Bazil jegyző urat is sokat foglalkoztatta az állami iskola kérdése, ami érthető is, egyrészt hivatali állásából (Bukarest, október 5.) Konstancai jelentés szerint péntekre virradó éjjel újabb fegyveres komitácsi banda jött át a bolgár határon és megtámadta a caliacramegyei Gheren- gic nevű falut. Behatoltak Bami Ibrahim török kereskedő házába, miközben az értesített csendőrök körülvették őket. Valóságos harc keletkezett fegyverekkel és kézigránátokkal. A harc sokáig tartott. A csendőrségi jelentés szerint a komitá- csiknak sikerült kivágniok magukat a sötétségben és visszavonultak. Visszavonultak a cberengi erdőbe, ahonnan az éjszaka folyamán rakétákkal jeleket kifolyólag, másrészt a sógorság révén Is, hiszen a községben köztudomású dolog, hogy a jegyzőné idMtest- vére Naghi igazgatónak. Éppen ezért a jegyző is azt akarta tűzön-vízen keresztül vinni, hogy állami Iskolát építsenek a faluban. Mivel a községnek erre a célra nem volt pénze, 300 ezertől 500 ezer lejig terjedő kölcsönt akartak felvenni. A kölcsönfelvétel ügyét községi tanácsülés elé vitték, amelyen a kath. pap is részt vett. Brandner Sándor plébános, jóllehet még egészen fiatal ' ember, mégsem állt kötélnek az okos érdekeltek tanácsára, hanem annak a véleményének adott kifejezést, hogy nem lehet addig kölcsönt felvenni, mig nem tudják biztosan, vájjon mire kötelezi a községet a törvény. A plébánosnak ez a megfontolt és észszerű magatartása sehogysem tetszett a román hivatalosoknak, sőt Popescu orvost valósággal dühbe hozta. Az orvos erre megdöbbentő kirohanást intézett, nemcsak a magyarság ellen, hanem a vallás és a papság ellen is. Majd azzal folytatta beszédét, hogy érdeke minden embernek e kultúra terjesztése és ime ez a pap ellene van pedig kultúrára van szükség és nem templomra, » , Mondanunk sem kell, hogy az orvos kijelentése1 óriási megdöbbenést keltett az egész községben. Brand- ner Sándor plébános pedig megtette a maga feljelentését a radnóti járásbíróságon, hol október 10-re ki is tűzték már a tárgyalást. adtak. A Bazargic—szilisztriai országúiról jól lehetett hallani a lövöldözést és gránátrobba- nások zaját. Ugyancsak Konstancából jelentik, hogy egy másik dobrudzsai községben, Fraşariban összeütközés keletkezett a falu román telepesei és bolgár lakosai között. Általános verekedés folyt le, amelyben több mint százan vettek részt. A verekedők nagyrésze gyalog Szi- lisztriába ment, hogy kölcsönösen feljelentést tegyenek a hatóságoknál. A jelentések nem szólanak arról, hogy a két eset között valami összefüggés volna. Temesváron nemcsak a kisebbségi, de az erdélyi és bánsági születésű tisztviselőket is levizsgáztatják Négyszáz pénzügyi tisztviselő áll vizsgára (Temesvár, október 5.) A pénzügyminisztériumtól rendelet érkezett s temesvári pénz- ügyigazgatósághoz, melyben elrendeli a tisztviselők nyelvvizsgáját. A rendelet értelmében a vizsgákat Vasíliu Petre pénzügyigazgató vezeti, aki a sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a rendelet értelmében nemcsak a kisebbségi, hanem a bánsági és erdélyi származású román nemzetiségű tisztviselőket is levizsgáztatják. Csak a regáti származása lisztviselők kerülik cl a vizsgáztatás tortúráját. Ilyenformán körülbelül négyszáz pénzügyi tisztviselő áll vizsgára. A temesvári tisztviselők szombaton kezdik a vizsgát. Előbb néhány sort kell irniok románul, majd a szóbelin szakkérdésekre kell feleluiök, Az eredményeket a minisztériumhoz terjesztik fel döntés végett. Komitácsi band» tört be ismét a haláron Véres összelizés a román telepesek és a bolgár lakósok közöli ara*
