Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-07 / 229. szám

KuznUjsm XVII. ÉVFOLYAM. SZ Egy nap a Bekecsen Irta: P, Tréfán Leonártl Szent Ferenc ha nem is kottázta le a pa­csirta dalát, de megértette. Egészen bizonyos, hogy megértette- Ennek bizonyságául született meg leikéből a Naphimnusz, amelynek első verse Tormay Cecil fordításában igy hangzik: Magasságos, mindenható, jóságos L'r, tied a dicséret, a dicsőség és tisztel j és minden áldás. Csak téged illet, magasságos, kinek nevét említeni nincs ember, aki méltó Madarak nyelvén érteni, leikével énekelni, szárnyaival magasságokba emelkedni, nagyon gazdag, szentferenci lelkek sajátsága. Akik nyomon tudják követni az ég kékjébe rejtőző pacsirtát, nagy lármával csicsergő verébcsalá­dot, hangját csaltogató fülemülét és megértik az ütemesen muzsikáló tücsköt is. Mikor a böl­csességet, boldogságot és szeretetet abban kere­sik, hogy a természet és világmindenség ősz szes hangjait, színeit, szépségeit összégyüjthes- sék és megszólaltathassák. Ebből áll Szent Fe­renc imádsága és szeretgte.Himnuszba szökken uiindakettő. Nem sirás, jajveszékelés, tövises panaszolás ez, hanem ének. Szent Ferenc költő, de a költők világfájdalmassága nélkül. A vég­telenségbe merül. Gazdag érzclmességének da­gálya is van, melyet hite emel és féktelenné tesz, mert mindig egy és ugyanaz a nótája, hogy az Isten jó, végtelenül jó, és nagyon, de nagyon jó lehet az ember is. A jóság vágya és lélckzete szentferenci ér­zés. Mikor embernyomokat keresünk a Szahara homokjában cs erdők, havasok ősrengetegei- ben. Kietlenben és vadonban- mikor tudni szó- rétnők, hogy kinek nyomaira akadunk? Vala­kinek, aki előttünk itt járt! A történelem ilyen nyomokon halad, midőn okokat és történéseket keres. Szent Ferenc is igy kereste a Végtelen­ség nyomait mindén helyen és az örök Jóság nyomait hagyta nekünk késő utódoknak örök­ségül. Alvernas Szent Ferenc nyomait indultunk el megkeresni a Bekecsen. Nálunk Marosszéken azt jelenti a Bekecs, mint Udvar helyszéken a Hargita. Nemcsak azt, hogy nagy hegyek, ha­vasok tömege, hanem hogy a nyárádvidéki em­ber lelke, szeme, élete középpontja- Innen olvas­sa le a jó időt is, a kedvezőtlent is, itt látja meg a telet s a tavaszt is. Körülötte kelnek életre a legszebb népdalok. Itt éleszti melegét a szerel­mes pásztor furulyája. Nagy hegyek a nagy lelki meglátások ébresztői- Ilyen tisztelettel in­dultunk útnak szép szeptemberi napon korán reggel, hogy a hegymászások egészséges és kellemes előnyeiben részesülhessünk. Első állomásunk a kedves magaslati falu: selyei szénégetők faluja. A Bekecs alatt. Kö­röskörül hegyek és hegyek. De a legnagyobb közöttük a Bekecs. A selyeiek faluja a havasok alján, magán hordozza a közvetlen jóság jelle­gét. Legelső, akivel találkozunk, az öreg refor­mátus tiszteletes. Csodálkozva bólintgat a mi turistaságunkhoz. — Tudják-e az urak. hogy a Bekecset gya­log egy nap alatt megmászni nem lehet? De nem is szabad. És nézett ream- Ebben a nézésben kérdezés volt. Hogy hány évesek a lábaim? Mosolyog­tam és hangsúlyoztam, hogy vállalom az utat- És mikor a kedélyes öregur a Bekecs nagy há­gójára mutatott, jóiziien tette hozzá: — Hiszen rendben van, csak arra ügyeljen, hogy taligára ne kerüljön- Hatvanéves korban nem igen lehet a bekecsi hegymeredeknek ne­kivágni... Fiatalkoromban föl sem vettem, de most már nem vállalkozom. A katolikus kol­léga még fiatal, a református igazgató ismer minden helyet és ők lesznek á vezetők. így is történt minden. A mi Plébánosunk és az Igazgató ur állottak a kiránduló csapa­tunk élére- Mindkettő eleven gondolkozáséi, jó- kedélyü ember. Magam és testvéreim friss erő­vel, lelkes hangulattal indultunk a köves há­góknak és néztünk fölfelé. Pedig ez nem jó. Turistaszabály, hogy nem szabad számitgatni, mennyi van még hátra a hegymagasságból. Mert ha számitgatjuk, akkor a hegy folyton magasabb és magasabb lesz. Szent Ferenc Alvernájának csak a napok­ban volt ünnepe. Ö is úgy gyalogosan, szív és tüdőgyakorlások, lelkendezések és gyors lélek­zések között emelkedett a szent hegyre fölfelé. Ez a Bekecs is szent hegy. Amott vonul a má­sik oldalon a tető felé, majd a szovátai völgy irányába a barátok útja. Mutatják és mond­ják, hogy ma is igy nevezik Barátok bércén a kolostornak semmi nyoma. De a talaj alaku­lata, az erdő és fák elhelyezkedése annyi szá­zad után is következtetésre kényszerit, hogy a barátok kutjához közel, a ma is látható kőhal­mazok helyén állott a bekecsi barátok klas- troma és temploma. Barátok útja, bérce, kútja, mezeje, helye temploma, kolostora. Ilyen elnevezéssel szere­pelnek a nép ajkán és a telekkönyvekben is. Korrigálom egy kicsit... És azt mondom, hogy: Szent Ferenc útja, bérce, kútja, mezeje, helye, temploma, kolostora... Az ő szelleme járt itt. A Bekecs havast olyanná tették fiai és utódai, mint Szentbernáthegyét a bencé­sek. Egyetlen ut volt a Felsőnyárád völgyéből a Bekecsen át a sóvidékre, a szovátai sóbá­nyákhoz. A mikházi kasztrumtól erre, az erdő­rengetegnek vezető ut. Az utasok biztonságát, őserdőben minden veszély ellen a segítséget is, menedéket is a barátok, Szent Ferenc fiai, az ő szellemében szolgáltatták. Értem, hogy miért költözködtek ki ilyen magas hegyre- A Bekecs akkor őserdő, ősvadon volt. A falu rendszere sem az, mint napjainkban. Nem álltak a házak egy csomóban, hanem szétszórtan. És ennek a szétszórtan élő havasi népnek voltak őrei, bí­rái, tanítói, papjai a szerzetesek. Szent Ferenc fiai, a barátok- Non sibi soli vivere, séd aliis proficere, ez a legszebb, bronzba öntésre, már­ványba vésésre méltó axióma, melyét á közép­kor Szent Ferenc jelleméről és egyéniségéről nekünk hagyott: Nem magunknak élni. hanem másoknak használni, mindig javára lenni. A magunkról teljes lemondás, az énről elfelejtke­( Bukarest, október 5.) Csütörtökön este 9 órakor a cuzista LÁNC szervezetnek egy bosszúálló csoportja, Emílián ügyvédnek, a bukaresti ifju-euzisták egyik főnökének ve­zetésével behatolt a Facla cimü lap szerkesz­tőségébe. A szerkesztőséget szétrombolták. A lap igazgató-szerkesztője és két munkatársa tartózkodott a szerkesztőségben, akiknek ne­kiestek s mindhármukat súlyosan megsebesí­tették­A lapok éles hangon tiltakoznak a Facla szerkesztőségének feldulása és a súlyos táma­dás ellen. A lap igazgatója, I. Vinea több ko­moly sebet kapott a fején. Egy Stefan Mure- şanu nevű vasgárdista fiatalember, aki a szer­kesztőségben tartózkodott, jobb halántékán és szemén sérült meg súlyosan, mig Bobeş szer­kesztőt mindkét kezén és homlokán sebesiíet- ték meg­Mire a hatósági közegek megérkeztek, ak­korra a szerkesztőség helyiségét teljesen szét­rombolták. Bukarestben ostromállapot van s S­zés vezérelve Szent Ferencnek és szerzetesei­nek. A bekecsi barátok is ezt gyakorolták és szociális kultúrát szolgáltak. A mikházi klas- trom mellett még a nyolcvanas évekig fennál­lott a mai középiskolai fokozatnak megfelelő gazdasági és gyakorlati iskola- Az egész XIX. században és azelőtt is az egész környék értel­misége itt nyerte műveltségét. Minden kétségen felül áll, hogy a bekecsi k last rom *nagy missziót töltött be a törökhó­doltság és az erdélyi fejedelemség idején. Vi­rágzó kora az ezerötszázas évekre esik. Mikor hagyták el a bekecsi várat és mikor költözköd­tek le a barátok bércére, ez most még bizony­talannak látszik. Jelen sorok Írója kedves kö­telességének tartja a bizonytalanságokra vilá­gosságot deríteni. Ezt is a kultúra és a föld érdekének kell tekintenünk. Egész legendakor fonódik a bekecsi harang körül. A selyeiek ma is hallják a hangját. Föl- hallatszik a vármezőig, az egész Nyárádvöl- gyön, főként szép csöndes, téli estéken. István király harangjának mondják és azt hiszik róla, hogy a barátok bérce alatt, a barátok kútjába van eltemetve. Most nem régen is ás­tak, hogy megtalálják. Ezüstből volt az anyaga, aranyból az ütője- A hangja csudálatos szép hang, mintha tárogatók hangja zokogna a föld alól- Ez volt a szegények, üldözöttek, árvák és özvegyek harangja. Szegények harangja. Higy- jétek, hogy az volt és hogy az ma is. Szegé­nyek harangja — Szent Ferenc harangja — Alverna harangja. Ez a Bekecs harangja. Ku­rucok tárogatója eltemetve a Kárpátok ős­fenyvesei alatt. Majd csak egyszer mind meg­szólalnak... Mikor eljött a bekecsi nap alkonya, estéje, és hazakészülődtünk, utunk lefelé is a harminc­hat honvéd sirja mellett vezetett el. Mintha csakugyan hallatszott volna olyan távolról jövő harangszó. Vagy a hősök sírjából felzo­kogó tárogató... Az élet elszalad, minket is ragad magával, de a Bekecs szive örökké do­bog, harangzúgása minden nemzedék lelkében megújul. ezért a vizsgálatot a hadbíróság vette a ke­zébe. Mindenek előtt kinyomozták, hogy kik voltak a támadás vezetői. Parisianu rendőr- felügyelő, valamint Bardeseu őrnagy a had­bíróságról és két rendőrbiztos késő éjjelig nyomoztak. Emilian ügyvéd, Nestor és Pra- jescu diákok ellen letartóztatási parancsot ad­tak ki, mint a támadás vezetői ellen. Pénte­ken délelőtt sikerült megállapítani azoknak a névsorát, akik a támadásban és rombolásban részt vettek. Több mint harminc nevet tartal­maz a névsor s ezeket mind letartóztatják. Had­bíróság fog Ítélkezni felettük. A hadbirósági ügyészség a katonai bün­tetőtörvény olyan paragrafusai alapján emeli a vádat ellenük, melyek igen súlyos, öt évig terjedő fegyházbüntetést Írnak elő­A lap igazgatójának, Vineanak az álla­pota, akit kórházba szállítottak, rendkívül sú­lyos. A lap irányzata a nemzeti-parasztpárfé- hoz áll közel. A támadást azért intézték d-, lene, mert a cuzisták ellen irt cikksorozatot. EGYETLEN ALKALOM l OLCSÓ UTAZÁS S nap 3950- LEI BUDAPEST BÉCS október 30—38 Ebben az árban ben­ne van a kollektiv út­levél, vízumok, első­rangú ellátás, köruta­zások auto-carral, lá­togatások stb. stb. Comp. RomSnä de Voiaj şi Turism Bucureşti, Palatul Frascatti. — Erdélyi k é p viselet: Cluj, Piafa Mihal Vite­azul 40. — Etaj I, Telefon: 865. Cuzista terrorcsapat szétrombolta egy bukaresti lap szerkesztőségét Súlyosan összeverték és megsebesítették a lap három munkatársát, köztük egy volt vasgárdistát — A hadbíró ság foganatosítja a letartóztatásokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom