Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-12 / 233. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 233. SZÁM. tarn KutriUjsm sa un 35BÍ5 GROMEN & HERBERT RT. Lerakat; Cluj, Cal. Res. Ferdinand 13. Telefon 959 POSZTÓ* ÉS D1VATSZÖ* vetAru&yârak, sibiu RÉGI OLCSÓ« NEM EMELT Arak! Itt az őszi szezon és vele együtt az uj minták férfiöltöny, felöltő, téli kabát és iskolai ogyenruha-szövetekken. Fekete krepp, szmoking- és női téli- kabátoknak. Posztók, gyapjú takarók és szőnyegek nagy választékban G ARAM iiíiijnííiiiHiiiii T Ä L T, JÓ SS I H 0 S É A román lapok a kél nagy halottról Az Adeverul a következő cikket közli „A helyzet a marseillei események tükrében“: Ritkán okoztak oly nagy megdöbbenést a tegnapihoz hasonló tragikus események. Senki sem merészel határozott és kategorikus véle­ményt mondani. Mindenki uj részleteket vár, mielőtt véleményt nyilvánítana. Mindamellett ma reggel jelentős politikai tényezőkkel foly­tatott megbeszélések alapján a következő meg­állapításokat lehet következtetni: — Soha egy golyó nem hatolt pontosabban a béke szivébe, niint a marseillei gyilkos golyó• ju. Nemcsak a béke két hatalmas szolgáját találta el. A marseillei gyilkosság egy egész rendszert talált el. Az európai békét ma három tényező biztosítja: a tiszta angol-francia paci­fizmus, az uj keleti és balkánszövetségek és a kisantant, amely Küzépeurópában garantálja a- békét. Az Adeverul, miután analizálja a két nagy államférfi halálával beállt helyzetet, felteszi a kérdést, hogy Jugoszlávia vezetője nélkül és megrendítve belső rendjében, ugyanolyan hatá­(Marsettle, október 10.) A Rador jelenti: 16 órakor Sándor király holttestét elhelyezték a Dubrovnic hadihajó fedélzetén. A hajót két páncélos és több torpedóromboló fogja kísérni Jugoszláviába. Pietre tengerészeti miniszter el­kíséri a jugoszláv király földi maradványait otthonába és Petain marsallal együtt résztvesz a belgrádi temetésen. 19 órakor az özvegy királyné Párisba utazik Lebrun elnök kiséreté- ben, ahol találkozni fog II. Péter királlyal­Horthy kormányzó Lebrunhoz ('Budapest, október 10.) Horthy Miklós kormányzó megbízásából Vértessy Sándor a kabincttiroda főnöke a jugoszláv és a fran­cia követségen a kormányzó részvétét fe­jezte ki. Ezenkívül Horthy Miklós a követ­kező részvéttáviratokat küldte: „Őfelsége Mária Jugoszlávia királynőjének, Belgrád. A szörnyű merénylet gyászos hire, amely­nek őfelsége Sándor király áldozatul esett, mélyen megrenditett. Amidőn teljes szívvel osztozom a fájdalomban, amelyet ez a ke­gyetlen veszteség felségednek és népének okozott, kérem felségedet, hogy fogadja legőszintébb részvétemet. Horthy Miklós Magyarország kormányzója.“ Lebrun francia köztársasági elnökhöz a következő szövegű résztvéttáviratot küldte: „őexcellenciája Lebrun, Franciaor­szág köztársasági elnökének, Paris. Mély meghatottsággal értesültem Monsieur Bar- tbou külügyminiszter tragikus haláláról. Sietek r.agyméltőságodnak ezen fájdalma alkalmából legőszintébb részvétemet kife­jezni. Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója,“ — ..........— —­rozott hangon nyilatkozhat-e majd a Habsbur­gok visszatérése ellen! A kisantant ellenállása vájjon nem lesz megkisebbitve ebben az irány­ban? íme ezek a példák foglalkoztatják a poli­tikai személyiségeket. A Viitorul foglalkozva Románia gyászával, többek között így ir: A román állam és nép számára Sándor király halála, aki dicsősége teljében és békés küldetése közben esett el, olyan csapás szá­munkra, amely lelkünk mélyéig sújt, azért is, mert dinasztiánkkal össze volt kötve és egy barátságos és szövetséges nép királya volt. Mint a háború borzalmasan nehéz napjaiban barátunk volt, éppúgy a békemüvének, a kon­szolidálás, a nemzeti nyereségek és szent tör­ténelmi jogok müvének erős fenntartója és együttműködő társa volt országunknak. Az emberiség egy nagy királyt vészit el és Romá­nia egy jó és rossz napokban hűséges barátot. A Vútorul másik cikkében méltatja Louis Barthou érdemeit. (Budapest, október 10.) A magyar sajtó a megdöbbenés, a részvét és az elitélés hang­ján ir. A Budapesti Hírlap azt írja,_ hogy a jugoszláv szomszéd gyásza előtt illő tiszte­lettel kell meghajolni és Barthout sem kell úgy tekinteni, mint ellenfelet, aki különben még nem is olyan régen vérig sértette a ma­gyarságot. Mindnyájan a hőn óhajtott béke megőrzésén kell munkálkodjunk. A Ma­gyarság mély megdöbbenéssel veszi tudomá­sul Sándor király halálát, szánja Barthout is, aki a magyar közvélemény szemében egy­általában nem volt rokonszenves politikus. Az ilyen merényletek csak fokozzák az el­vakult szenvedélyek patologikus megnyilvá­nulását, alakok, akik sötét hatalmak igézete alatt igy akarnak rothadt állapotukon segí­teni. Az Uj Magyarság szerint a marseillei merénylet Szérűjévé emlékezetét idézi fel s kérdi, hogy vájjon az illetékesek megértik-ö a kiöntött vér hiábavalóságát. A Pesti Napló azt Írja, hogy apokalitikus időket élünk, mindenütt a véres események rémit- getnek, több munkát és kenyeret, kevesebb vért és könnyet. Megátkozott korszak meg­átkozott évei ezek, amelyek mindent tó­tágasra állítottak. A merénylet veszteséglfstája (Marseille, október 10.) A marseillei merényletről- kiadták a veszteséglistát. Éle­tüket vesztették Sándor király, Barthou francia külügyminiszter Bertbelot francia tengernagy, Galy francia rendőrtiszt és egy öreg asszony, akit a merénylő golyója, elta­lált. Nyolcán megsebesültek, köztük George tábornok, akinek állapota komoly, három francia polgár, négy nő és egy, rendőrfel­ügyelő. 5 gga ii'i iiinimBT^rjuuaea llosvay Lajos aranymiséje (Szatmár, okt. 10.) Hétfőn reggel kilenc óra előtt az egyházmegyei papság, a kát. egyháztanács tagjai az is­kolai növendékek, az apá­cák, a Magyar Párt nagy­számú küldöttsége, továbbá a hívők tekintélyes serege . , , gyülekezett a plébánia épü­lete előtt, hogy a jubiláló főpapot, a kath. egy­ház kedvelt, közszeretetben álló plébánosát a szé­kesegyházban tartandó aranymiséjére elkísérje. Kilenc órakor, amikor llosvay Lajos kano­nok kíséretével a templomhoz érkezett, a hatal­mas templom már zsúfolásig megtelt az ünneplő közönség ezreivel. A papság Szabó István püspöki helynök ve­zetése alatt vonult fel és a szentély jobb oldali padsoraiban foglalt helyet, mig a balodali padok­ban a jubiláns lelkész rokonsága és családtagjai foglaltak helyet. Megjelent az aranymsién a magyarországi kath. egyházmegye apostoli kormányzója: Szé­kely Gyula is, továbbá Piles Ede máramarosszi- geti főesperes és Csukovics piarista rektor, a szat­mári egyházmegye összes kanonokjai, esperesei és egész papsága. A nagymisét llosvay Lajos, a jubiláns aoát- kanonok fényes segédlettel pontifikálta. Az egy­házmegyei énekkar Wiezler Egyed karnagy ve­zénylete mellett Grieszbacher „Missa Stella Maris“ cimü nagyszabású oratóriumát adta elő. Szólókat énekeltek Szabó Anna, Pataky Józsefné, dr. Gobi Zoltánné és Bottyán Istvánná. A jubiláns nagymise közben Pakocs Károly esperes-plébános tartott a szószékről magasan szárnyaló és költői szépségekkel teljes ünnepi be­szédet, amelyben gyönyörű szavakkal fejtegette a jubileum rendkívüli etikai jelentőségét és az ötven éves papi működés bensőséges lelki vonatkozá­sait. Pakocs Károlynak egy órán át tartott be­széde mély hatást tett az ünneplő közönségre. A szónok beszéde befejezése után felolvasta a távol­levő papoknak: Fiedler István püspöknek a jubi­láns lelkészhez intézett meleg hangú üdvözlő leve­lét, amelyben egyházfejedelmi áldását adta az ün­nepedre és további eredményes és boldog műkö­dést kivánt a részére. Az ünnepi nagymise befejezéseként llosvay Lajos apátkanonok áldásban részesítette a pap­ságot, az egyházközség tanácsosait, családjait és az egész gyülekezetét. Féltizenkét óra volt, amikor a székesegyház ünneplő közönsége a templomot elhagyta. — A MAGYAR ŞZ1NHÂZ HETI MŰSORA: Csütörtök este fél 9 órakor: Magas iskola, Indig Ottó vigjátéka, a premier szerep­osztásában. Pénteken este fél 9 órakor: Vadvirág. Andai Ernő. Harmath Imre és Eisemann Mihály operettje. A budapesti színpadokon 150 elő­adást megért világsikerű operett Sólymo­sán Magda felléptével, Gábor Mara szub- rett. Jenei J. János énekes bonviván, Fülöp, Sándor táncos-komikus, dv. Adorján And­rás karnagy bemutatkozása. Premier bérlet 4. szám. Szombat d. u. 4-kor: Sárga liliom. (Teljesen a premier előadásában. Mérsékelt helyárak­kal.) Szombat este 9-kor: Vadvirág. (Operett 2-od- szor.) Szombat éjjel 1114-kor: Hölgyeim elég volt. (Éjféli előadás. Csak felnőtteknek. A kaca-, gás netovábbja! Rendes helyárak!) Vasárnap d. e. 11-kor: Hófehérke és a héttörpe (Nagy gyermekelőadás zenével, énekkel,, táncokkal. Olcsó helyárak. Legdrágább jegy 23 lej illetékkel együtt.) Vasárnap d. u. 3-kor: János vitéz. (Mérsékelt helyárakkal. A kalotaszegiek fellépésével. Teljesen az előző előadások szerint.) Vasárnap 6-kor: Vadvirág. (Operett újdonság 3-adszor.) rai ES3 Oapifol Mose^ór Ma premier . A szezon legnagyobb operett vüágslágere! 9jWesél a bécssi Bícs, Bukarest, Budapest leg­nagyobb sikert aratott bombas ágere : Miről mesél a téesi erdő? Természetesen szerelemről, mégpedig a legszebb, iegromantikusabb sze­reimről... — Az elrasradó történet főszereplői: Magda S.hnelde«-, W. Albath Betty, Georg Alexander és teo Síesák. — A film különszenzációja: a felejthetetlen Strau*s melódiákat a bécsi Mm harmonikus zenekar játsza, Sándor király holttesle a Dubrovnic fedélzetén A magyar sajtó részvéte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom