Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-12 / 233. szám

-B borítják a világot egy év óta? Duca. román miniszterelnök és Dollfuss osztrák koncel- ]ár voltak az első áldozatok, első december­ben, második júliusban. Mi akkor azt irtuk: Befejeződött-e a sorozat? A francia és külföldi közvélemény,- — biztosak lehetünk benne — e bűntett soro­zatba fogja sorozni a Marseilleben történte­ket is. A francia diplomácia, a francia had­sereg, a kisantanl. Jugoszlávia, mind szivén lettek találva egy időben: miért ne lássunk szimbólumot eb­ben az összességben? Kom akartam e tényekből messzemenő kon­klúziókat levonni, de bármilyen legyen az a feltevés, amely Leigazolást nyer, egy politi­kai jellegű konklúzió máris szemünk előtt áll: nem élünk az egyszerű diplomáciai tárgyalások korszakában. A tár­gyaló felek a vérszimi asztal mel­lett ülnek. Az erőszakosságok egy bosszú sorú merény­letté1 kezdődtek. Az elsőket Németország­iján követték el a logyőzetését követő na­pokban és azóta számuk folvton növekedett: emlékezzünk a június 30-i hekatombára. KÖzépeurópa, Olaszország és a Balkánok nem lettek megkímélve. Ne is beszéljünk az oroszországi Lömegmészárlásokról és a spa­nyol áldozatokról, amelyek még nem értek végei. Nem lehet félni attól — fejezi be Pertinax — hogy a lelkek természetes beletö­rődése folytán ezen részleges erőszakosságok a tetőpontban lógnak kulminálni: a hábo­rúban?! Barlhout szombaton temetik és (Marseille, október 10.) Sándor'király bárt hon holttestét bebalzsamozták és a pre- íektiua kápolnavá átalakított dísztermében ravataloztak fel. Négy francia tábornok ál) diszörseget a ravatal körül Mária jugoszláv királyné szerdán reggel, Herriot feleségétől támogatva, érkezett meg férje ravatalához. Bevezették a terembe s a királynét magára hagyták, hogy a megrendítő pillanatban senki se za\arja. Az özvegy hossza imát mondott, majd átment egy másik terembe, hogy az idő­közben elkészített ravatalra helyezzék Sándor királyt. Lebrun, francia köztársasági elnök is megérkezett, aki meleg hangon nyilvánította részvétét az özvegy királynénak. Barthou koporsóját szerdán este indították el Paris felé s szombaton rendezik meg a nem­zeti temetést. Mit ír az olasz sajtó ? (Róma, október 10.) Az olasz közvéle­mény nagy felháborodással vette tudomásul a marseillei merényletet. Victor Emanuel és Mussolini azonnal részvéttáviratot intéztek Ma rioara királynéhoz és a francia kormányhoz. A lapok egyöntetűen elítélik a merényletet. A Journale de Italia hangsúlyozza, hogy az olasz gép átérzi a szerb nép fájdalmát és együtt­HELETlUfSXO mmmmmemmm XVII. ÉVFOLYAM. 2.55. SZÁM. érez a szerb néppel. Az európai civilizációt új­ból vérrel piszkolták be s az olasz-jugoszláv feszültség nem fojtja cl az olasz népben az em­beri érzést s a civilizáció megtámadásának, megvetését. A gyilkosságok hasztalan eszköz­nek bizonyulnak a politikában- A Serra is fel­háborodott hangon ir s biztosítja a jugoszláv népet az olasz nép részvétéről. Mussolini lapja, a Popblo d’Italia részvéttel ir az eseményekről és megvetésének ad kifejezést. A merénylet fel­kavarta a nemzetközi életet. Azok az árnyé­kok, amelyeket a jugoszláv lapok, olaszellcnes támadásai a két nép viszonyára vetettek, nem befolyásolják az olasz népet abban, hogy tisz­telettel hajoljon meg Sándor király emléke előtt, aki már a balkánháboru óta vezető szere­pet játszott a dunai történelem alakulásában. Más országok részvétei (Cilia del Vaticano, október 10.) A pápa személyesen intézett kondoláló táviratot Ma- rioara jugoszláv királynéhoz és utasította a franciaországi és jugoszláviai apostoli nunei u- sokat, jelenjenek meg az illető kormányok előtt a Szentszék részvétének kifejezésével. A konverzió végrehatási uta­sítása magyarul kapható Dr. Mandel For­dítóirodában C uj. Memorandului 24.— Ára 30, vidékre 40 lej. Utánvét nincs. (Tokió, október 10.) A japán császár kon--; doleáló táviratot intézett a jugoszláv királyt, udvarhoz és gyászt rendelt el. Utasította; az) illető meghatalmazott minisztereket a-japán1 nép részvétének kifejezésére. A párisi japán nagykövet, aki szabadságát tölti hazájában, kijelentette az újságíróknak, hogy Louis Bar­thou személyében Japánt mérhetetlen veszte­ség érte. A francia-szovjet egyetértés az euró­pai politika stabilitásának fenntartását cé­lozta. Barthou megértette Japánt és mély- szimpátiával viseltetett iránta. (Ankara, október 10.) A Kador jelenti: Az összes politikai körökben nagy megdöbbenés uralkodik. A gyász egyhangúlag nyilatkozik meg. Kemal pasa kondoleáló táviratot intézett- Marioara királynéhoz és a két kormányhoz. Az angol sajtó (London, zenkétnapos goi sajtó naj október 10.) Az angol király ti- udvari gyászt rendelt el. Az an- ;y megdöbbenéssel tárgyalja a marseillei merényletet. Elismeri Sándor ki­rály kiváló tulajdonságait s különösen kiemeli bátorságát s a balsorsban való kitartását. Nem felejti el azonban megemlíteni, hogy a jugoszláv királyság központosításánál a cél­ban és az eszközökben hibát követett el. Az angol lapok cikkein Ferenc Ferdinand ár­nyéka vonul végig cs nem mulasztják el meg­említeni, hogy* a marseillei és szarajevói me­rénylet külső körülményei nagyon hasonlíta­nák egymáshoz. Sándor király feje felett évek óta merénylő fegyvere függött s éppen abban a pillanatban érte el, amikor valószínű­leg n.j utakat ment keresni Parisban. A inna likas lioi/vát hazafiak cselekedete, újabb sti- I’iük teher próbát jelent a jugoszláv királysor.) belső ételében. Az. angol, sajtó a marseHlei merénylet külpolitikai hatásait illetőleg nem bocsa t kőzik 1 a 1 a 1 g a t á sokba ■ A Daily Telegraph kiemeli, hogy a me­rénylet minden országban nagy megdöbbenésf keltett, de mégis csak belpolitikai jelentősége van- Egy fanatikus párt emelt fegyvert a ki­rályra, mert erőskezü volt. Az utóbbi időben enyhített szigorú központosító politikáján, de a legújabb időkben ismét az erős kéz politiká­jába fogott. A merénylet újra súlyos válságba hozza a jugoszláv királyságot. Különben Sán­dor király ngy halt meg, mint majdnem min­den elődje, vagyis a jugoszláv hagyomány szerint. (Moszkva, október 10.) Sándor király és Barthou külügyminiszter meggyilkolásának hire késő este érkezett meg Moszkvába. Szövő jetkörökben rendkívüli megdöbbenést keltett Barthou halála. Éjfélkor, mikor Litvinovnakf- tudomására jutott a hír, Rubinint, a rendőrség- politikai vezetőjét a francia követségre küldte; koridoleálás végett. Litvinov külön fontosnak tartottá, hogy személyes fájdalmának' is kife­jezést adjon, tekintve n Barthouval fenntar­tott baráti' kapcsolatait.' Románia nemzeii gyászt rendelt el se (Bukarest, október 10.) A mimszterelnök- a következő kommünikét adta ki: Őfelsége Sándor jugoszláv király’ halála alkalmával, aki országa és n béke szolgálatá­ban eseti el. valamint Louis Barthou, Fran­ciaország külügyminiszterének elhunyta al­kalmával. a kormány nemzeti gyászt rendel ex a nagy király temetése napiáig. Ez idő alatt, október ll-lől kezdödőleg a középületekre kitűzik a gyászbavont nemzeti zászlót és a gyász első napján az összes köz­hivatalok szünetet tartanak, az iskolák pedig Pénteken este Szombat d, u. 4 kor Szombat rl. u. llVi-kor Mulatságos szöveg, Magyar Színház Vadvirág, « szezon legnagyobb operett slágere, ragyogó táncok, fülbemászó m izsika. Sárga liliom. Mér ékelt helyárakkal, Sólymosán Magda felléptével, K#rS?i Oudus es cigányzenekarinak közreműködésével. Csak felnőtteknek ! Hölgyeim, elég volt. Éjféli premier, rendes holyárakkfll. Bohózat 3 felvonásban. Két cs fél órán át tartó kacagás, pikáns helyz.t.'k. Vasárnap d. e. 11-kar: Hófehérke él 9 hét törpe, gyermekei dadái táncokkal és énekkel, olcsó helyárakkil. János vitéz. Vasárnap d. u. 3-kor: Vasárnap d. u. 6-kor: Vasárnap este 9-kor: Vadvirág. János vitéz. A János vitéz előadásain résztvesznek a kalotaszegi táncosok, cigányok és telje? statisztéria. nem tartanak előadást. Á temetés napján a hatóságok és iskolák szintén zárva tartanak. Ugyanaznap minden megyeszékhelyen isten­tiszteletet tartanak az elhunyt uralkodó lelki- iidvéért. Az iskolákban a tanárok méltatni fogják a hős király emlékét. Őfelsége a király az udvar számára 6 hó­napos gyászt rendelt el, 3 hónapos mély gyásszal és a hadsereg számára is elrendelték a gyászt. «.osH•>»?«.• Ugyanakkor Louis Barthou, Franciaor­szág külügyminisztere és Románia díszpolgá­rának temetése napjára a kormány a követ­kezőkben intézkedik: A közhivatalok felfüg­gesztik működésüket, az ország összes iskolái­ban méltatni fogják a nagy franciát- A teme­tés napján az egész kormány résztvesz a fővá­rosban megrendezendő rekviemen. A kormány egy tagja, Erdély, Besszarábia és Bukovina cgy-egy delegátusának kíséretében az ország és a kormány képviseletében megjelenik Louis Barthou temetési szertartásán. Egy. falusiak­ból álló küldöttség egy román földdel telt ur­nát fog magával vinni és elhelyezni Románia díszpolgárának és országunk nagy barátjának sirján. (Bukarest, október 10.) A Rador jelenti: A mai minisztertanács nem hozott végleges ha­tározatot Romániának Sándor király temeté­sének való részvételére vonatkozólag és csak az uralkodó véleménynyilvánítása után döntő nek. Annyi azonban bizonyos, hogy a temeté­sén nem vesz részt sem Károly király, sem Tatarescu miniszterelnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom