Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-06 / 202. szám
6 KllETVUjSm XVII. ÉVFOLYAM. 202■ SZÁM. Janovics Jenő a bukaresti sajtónak aüatt nyilat- kozatában méltányosabb elbánást sürget a magyar színészettel szemben Az erdélyi magyar színházak súlyos helyzete újabban a bukaresti sajtót is foglalkoztatja. Legutóbb a Lupta és a Rampa foglalkoznak hosszabb cikkben az erdélyi színházak krízisével és megszólaltatják dr. Janovics Jenőt. Megállapítják róla, hogy a nagyhírű színházi szakember majdnem 4 évtizeden át állott az erdélyi magyar színházak élén, és mégis arra az elhatározásra jutott, hogy lemondjon a szin- ház-igazgatásról s kultur-filmek készítése felé orientálódjék. Feláldozta vagyonát és hogy emelt fővel hagyhassa ott helyét s minden kötelezettségének eleget tehessen, házát és kincseket érő ékszereit is áruba bocsátotta. Fölkerestük — folytatja a cikk — uj lakásában Janovics urat, akit a közvélemény visz- szavonulása dacára is az erdélyi magyar színészet vezérének tart s arra kértük, nyilatkozzék, mi az oka a kisebbségi színházak szomorú dekadenciájának? — A kisebbségi közönség, mai eíszegénye- dettségében képtelen a maga erejéből eltartani az igazán jó színházat. Az államnak és a városoknak kell fokozottabb áldozatokat hozniok színházukkal szemben. Az állami költségvetésben több, mint százmillió szerepéi a színházak támogatása cimén s ebből a kisebbségi színházak egy bánit sem kapnak. A színházak nem tehetnek róla, hogy naponként 3—4 előadást kell tartaniok, valósággal banis helyárakon. (Szatmár, szept- 4.) A szomszédos Mikola községnek kínos szenzációja van. Él ott egy gazdag uriasszony, akinek 200 hold földje és értékes belsősége van. Az árvaszék gondozót rendelt melléje, mert öreg és beteg. Az idősebb uriasszony, özv. Müller Jánosné, egyik rokonának és örökösének, Kállai Benjáminnak a gondnoksága alá került, aki egyúttal a birtok kezelője is. lett. Most kiderült, hogy Kállai rutul visszaélt a* bizalommal és nem a védence, hanem a saját előnyét nézte. Konyhai hulladékot, közönséges moslékot adott enni a szerencsétlen matrónának, hogy az igy végleg legyengülve rövidesen a másvilágra költözzék. Kállaiék ezt a birtok miatt tették, mert Müllerné halála után telein télyes örökség várt reájuk. Kénytelenek vele. A nem régen még 150, 120 és 100 lejes jegyeket 10—15 lejért kell adniok, hogy alkalmazkodjanak a közönség teherbírásához. A színészek minden tiszteletet megérdemelnek, hiszen emberfölötti erőfeszítéssel dolgoznak, dé a 10—15 lejes helyárakból befolyó jövedelem mégsem elegendő egy komoly színház óriási kiadásainak fedezésére. — A másik igen nagy baj az a korlátlan szabadság, amellyel a felsőbb hatóságok a színigazgatói engedélyeket kiadják- Művészi és anyagi szempontból egyaránt sokkal jobb voit az a régi szabadság-korlátozás, amikor csak 5—6 magyar színtársulat működhetett Erdélyben, de ezeknek működési területe kerületenként meg volt szabva és körül volt határolva, az igazgatók nem kalandozhattak szabadon más kollégájuk városaiba s nem veszélyeztették egymás exisztcnciáját. — A művészi hanyatlásnak nagyrészük az a tilalom is oká, amely lehetetlenné teszi, hogy az igazgatók bizonyos szerepkörökre Magyarországról hozhassanak vendég-szinészeket. Komoly szinész-iskola nincs Erdélyben, honnan szerezhesse hát az igazgató az utánpótlást s honnan szerezze az ensembleban nélkülözhetetlen olyan színészeket, akiknek szerepkörére alkalmas román állampolgárságú színész nincs? Ifc . fj , Kállai viselkedése azonban a hatóságok tudomására jutott és tegnap egy törvényszéki biróból és az árvaszék jegyzőjéből álló bizottság szállt ki a helyszínre, ahol megdöbbentő látvány tárult a szemük elé. A végelgyengülésben levő uriasszony olyan piszkos ágyban feküdt, amelynek ágyhuzatait hónapok óta nem mosták. A férgek ezrei lepték el az ágyat, amelyek valósággal nyüzsögtek az elhanyagolt matróna fekvőhelyén. A bizottság azonnal jegyzőkönyvbe foglalta a látottakat és megvonta Kállaitól — a nevető örököstől — a halódó uriasszony gondozási megbízatását. Ezenkívül természetesen a birtok gondozását is másra bízta a bizottság. Özv. Müllerné esete megyeszerte óriási felháborodást váltott ki és mindenütt utálattal beszélnek a haszonleső Kállai viselkedéséről. E rdős Renóe a regémre!: Santa rrabí boros Ez az a regénv, amellyel Erdős Renée írói nagy hírnevét megalapította. Róma környékének páratlan természeti szépségei, a katolikus vallás belső mélysége és külső pompáig, a hit, a tiszta .szere'em és művészet harca adja a tárgyát ennek a mindvégig izgatóan érdekkes regénynek Ára egészvásznnkötésben 108 — lej L a tr i n 5 a Tar sin Egy müveit orosz szobrászmüvésznő szerelme, házassága és csalódása egy másik művészi lélekkel, egy költővel. A színhely Róma csodálatos környéke, a Nemi-tó vidéke. A szobrásznö művészete a szenvedésben jut el csúcspontjára és ezen keresztül ül ragyogó diadalt szerelme is. Ara egészvászonkötésben 108‘— lej Báró fHSerzfeid Claris«» Egy lipótvárosi bankar-báró-család társadalmi, vallási, üzleti és szerelmi élete, szépítés és túlzás nélkül, elevenen, meggyőzően, mélyreható ismeretek alapján. Ara egéczvászonköté?b''n 108 — lej i apliató a Keleti Újság kiadóhivatalában, Kvár Baron L. Pop u. 5. Vidékieknek postán a könyv ára és 10’— lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. Három kötetnek egyszerre való megrendelése esetén portóköltséget nem számítunk nHinmHnnBBmHBBHHBMmM Gsikban névelemzés kényszere alá vették egy székely napszámos családját (Csíkszereda, szept. 4.) A fajához és vallásához való hűséges ragaszkodásában érte súlyos sérelem Petrás Antal, szegény csikszent- királyi napszámos embert, aki önérzetesen keresi a maga igazságát. Petrás Antal gyermekei a mult év februárjáig a római katholikus felekezeti iskolába jártak. A katholikus apa és református anya gyermekeinek magyar voltát eddig soha nem vonták kétségbe. Az egyik februári napon azonban, amikor az apa távol családjától dolgozott, hogy becsületes munkájával gyerekeinek kenyeret, ruhát, cipőt és a nevelésükhöz szükséges költségeket megszerezze, hivatalos Írást kézbesítettek az asszony- ■leik, amelyben legnagyobb meglepetésére kijelentik róla, hogy román s ennek alapján gyerekeit köteles azonnal átvinni az állami iskolába. A férjéhez méltó asszony bátran kijelentette, hogy ő szive s lelke szerint magyar férjével együtt, gyerekeit magyarnak nevelte s azokat hivatalból semmiféle más nemzetiségűnek nem nyilváníthatják. Különben a férjes távollétében nem intézkedhetik. Azonban a* erőszaknak mégis engednie kellett s a gyermekeket átvitték az állami iskolába. Férje egy hét múlva tért haza s hallva a hirt, csodálkozott a helyi hatósági csodabogarán, mert nem a hatóság, hanem ő tudja, hogy milyen nemzetiségit. Ezt önérzetesen tudomására hozta a tanítónak és a jegyzőnek is, hangsúlyozva, hogy Istentől adott jogából senki ki nem forgathatja. A jegyző egy nyilatkozatot akart vele aláíratni, de az óvatos székely, nem ismerve a román nyelvet, visszautasította az aláírást. Az erőszakkal szemben azonban ő sem tehetett semmit s a gyermekeket továbbra is visszatartották az állami iskolában. Petrás azonban mégis csak kitartott a magyarsága mellett. Az uj iskolai év küszöbén a Magyar Párt ügyvédi irodájához fordult, ahol felvilágosították, hogy csak közigazgatási per utján keresheti igazát- Petrás kijelentette, hogy mindennapi kenyerét nehéz napszámos munkával keresi, de semmi körülmények között nem hagyja el őseinek faját és hitét, amelybe Isten akaratából beleszületett s mini den áldozatra kész, hogy ezt az erőszakoskodást legyőzze. Az ügyet dr. Pál Gábor képviselő kezébe vette s most a lélkiismereti jog és igazság alapján várják, hogy e székely család megmeneküljön a további háborgatástól. A Székelyföldön nem ismeretlen a Petrás név, mint családi név. A csikszentkirályi szegény napszámos ember nem engedheti, hogy fajtest- véreí sorából hatóságilag kizárják. H P L 60 lejei köafvujdonságok Kötetenként, lekér papíron 3—400 oldal, remek vászon diszkötésben Parrot: Ex-feleség Móricz Zsigmond: Forr a bor Franz Werfel: Nápolyi testvérek Bródy Lili; A Manci Vicky Baum; Helén doktorkisasszony Szitnyai Zoltán: Nincs feltámadás Földi Mihály ; Isten országa felé André Mauriois: Asszonyok útja Frank Arnau; Halálra ítélem Szomory Dezső: Gyuri Zilahy Lajo*: A lélek kialszik Sigrid Unsed; Pogány szerelem Parrott; Szabad â csók Móricz Zsigmond; Rokonok Vlcki Baum: Baleset Bródy Lili; A felesége tartja el Martin Maurice: Szerelem, Örök titok Földi Mihály; A meztelen ember Jaques Dévai: A préda Erdős René: Hajnali hegedüszó Mazo de la Roche: Jalna lakói Marcel P.: Akit az asszonyok szeretnek Bromfield: Huszonnégy óra Fannie Hurst: Asszony a vonaton. Vicki Baum: Tisztítótűz E. Mordaunt: Trópusi láz Romanov; 3 pár seiyemharisnya stb. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Ctuj, Baron L Pop ucca 5. — Vidékieknek 60 lej és 10 lej portó beküldése után azonnal szállítjuk. Három kötatnek egyszerre történő megrendelésénél portóköltséget nem számítunk. Moslékkal „tápláltak" egy gazdag, de maga* tehetetlen uriasszonyt az örökösei, hogy minél hamarább megkaparinthassák a vagyont
