Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-06 / 202. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 202. SZÁM. fÍElETrü/JJXO 7 Az Universul és a román stilus Az Universul egyik vidéki tudósítója, dr. Eugeniu Munteanu, aki Szászvárosról szállítja lapjának a szenzációkat, ezúttal egészen a Ba­latonig cserkészett el s azt állítja, hogy a Ba­laton környékén román templomok romjaira bukkantak. Megállapításait Lukács Károly­nál?, a Magyar Szemle Kincsestára cirnü soro­zatban megjelent könyvéből veszi, Mindjárt gondoltuk, hogy az illető összetéveszti az úgy­nevezett román stílust a román néppel. Pedig egyetemi végzettséggel, sőt doktorátussal ren­delkező embernek tudnia kellene, hogy az épí­tőművészeiben volt egy bizonyos stilus, ame­lyet, miután a római bazilika építészetből fej­lődött ki, román, azaz római stílusnak nevez­tek. A Balaton tó környékén található romái, stilü egyházi építkezések a magyar keresz- tyénség első idejéből valók és semmi közük nincsen azokhoz a római településekhez, ame­lyek tényleg voltak Pannóniában s amelyek néhány maradványát szintén megtalálták. Ezek a római légiók még jóval a magyarok jö­vetele előtt kivándoroltak a különböző germán törzsekkel vívott harcok következtében s már az avarok is csak hült helyüket találták. Nyolcszáz körül az avarokat is elpusztítja Nagy Károly császár s a magyarok jöveteléig eltelt nyolevan-kilencven év alatt csak néhány szláv pásztor merészkedett be a Dunántúl mo­csaras és erdős vidékeire s talán éppen ezzel magyarázható, hogy az antropoliai kutatások szerint éppen a dunántúli magyarság a legtisz tább fajilag. (Göcsej, stb, községek.) Különben kár a magyarokat mindig úgy beállítani, hogy legfőbb céljuknak tekintették a románok erőszakos elmagyarositását. Hon­nan tudja a jeles cikkíró, hogy ha Pannóniá­ból a római katonákat nem verték volna ki a germán törzsek, tényleg románokká váltak volna azok isi A latin népből nemcsak a ro­mán született meg, hanem a francia, olasz, spanyol, stb. népek is. Nagyon merész dolog tehát a Balaton melléken mindjárt „jól szerve­vezett, gazdag román életre következtetni“. Különben ha az Universul cikkírójának módszerével élünk, akkor a gót építészeti em­lékek alapján a német túlzó nacionalisták azt következtethetnék, hogy a Pireneus félsziget­től az északi sarkkörig s Londontól Csikmegye keleti határáig mindenütt gótok laktak. Az erdélyi szászok esetleg azt mondhatnák, hogy ők nem nyolcszáz évvel ezelőtt költöztek ide, hanem gót őseik még 1600 évvel ezelőtt le­telepedtek a Kárpátok tövében, elűzve innen Aurelian császár légióit. Még a XIV. és XV. század fordulóján is Kolozsváron gótok laktak, mert a Farkas uccai református templom gót stílben épült fel. Miután pedig a régi királyságban a román stilt nem lehet felfedezni, hanem csak a bizánci és szláv egyházépitészet keverékét, ott nem is laktak románok, hanem görögök és szlávok. Hogy a Balaton mentén román építészeti stilus virágzott, Kolozsváron, Gyulafehérváron, a többi erdélyi városokban és falvakban a templomok gót stílben épültek, mindezek nem bizonyítanak mást, mint azt, hogy a magyar­ság mindig örömmel fordult a nyugati kultúra felé és igyekezett abba minél teljesebben be­kapcsolódni. i A „ Curentul“ és az aradi nemzetiségi bizonyítványok A Gursi'íul foglalkozik az aradi időközi bi­zottság ama határozatával, hogy a viták elkerü­lése végett a polgármesteri hivatal bizonyítványo- kat bocsát ki u nem magyar nevű szülőknek, akik ennek alapjait gyerekeiket a magyar iskolákba Íratják bt. A iap kifogásolja az oktatásügyi tör­vények rendelkezéseit, amelyek előírják ugyan, hogy román eredetű gyermekek csak román isko­lába járhatnak, kisebbségi gyermekek pedig csak olyan kisebbségi iskolába, amelynek tannyelve ugyanaz, mint a gyermeknek eredete alapján kel­lene lennie, de pepi rendelkeznek arról, hogy a nemzetiséget milyen alapon és kik állapítják meg. A közoktatásügyi minisztériumnak _ ajánlja a lap _rendeletben, vagy törvényben kellene ren­deznie a kérdést és diszkrécionális.joggal rendel­kező közigazgatási közeget kellene megbíznia az egyes esetek elintézésével, hogy annak határozatai ellen ne legyen vitának helje. Ez különösen szük­séges a nagyszámú erdélyi „elmagvarosodott 'ide­genekkel“ szemben. így a Magyar Párt agitátorai­tól elvennék a lehetőséget, hogy a zavarosban ha­lászhassanak es hogy „a Horthy-féle ideológia számára mesterségesen gyártsanak híveket.“ Az aradi polgármesteri hivatalnak _ foly­tatja cikkíró__nem lehet joga ahhoz, hogy vala­kinek nemzetiséget adjon, vagy elvegyen. Csak azt állapíthatja meg, amit az állampolgár bevall. Különben az aradi tanfelügyelő, Sava Barbatescu ismeri kötelességét és remélhetőleg tudni fogja, hogy miként járjon el, amikor olyan bizonyítvá­nyok kerülnek elébe, amelyek egy Fischert, Fleisehert, stb. magyarnak nyilvánítanak. Ami Ursu dr. interimáibizcttsági elnök ama állítását illeti, hogy „mindenki olyan nemzetiségű, ami­lyennek vallja magát“, azon még vitatkozni le­het _fejezi be ,*elmeíüttatását“ a Curentul. A magunk részétől nagyon szeretnénk, ha olvashattuk volna azokat az érveket, amelyeket dr. Ursu állitássival szemben fel tud hozni. Ad­dig kár is védni dr. Ursu álláspontját, mert az annyira önmagától értetődő, nem tudhatjuk mi­lyen oldalról lehet megtámadni. Addig is azonhaij, amíg a Curentul „kifejti érveit“, le kell szögez­nünk, hogy akármit is állapit meg a miniszter, a közigazgatási hatóságok, vagy éppen az általunk már jól ismert Sava Barbatescu, mindenki olyan nemzetiségű, amilyennek érzi magát s az ezzel szemben helyezett erőszak csak bosszúságot és el­keseredést vált ki az érdekelteknél és semmiesetre sem fogják nemzetiségüket parancsszóra megvál­toztatni. Sőt! Igaza van a lapnak, hogy az aradi polgármesteri hivatalnak nem áll jogában senki­nek a nemzetiségét elvenni, hanem csak az állam­polgár vallomását állapíthatja meg. Mi to­vább megyünk. Nemcsak az aradi polgármester­nek. de semmi más hatalmasságnak nem csak joga, de lehetősége sincs ahhoz, hogy valakire ráerősza­koljon más nemzetiséget, mint amilyent az egyén­nek a lelkiis.merete diktál. Ezek is csak megálla­píthatják a kisebbségi állampolgár törhetetlen ra­gaszkodását nemzetiségéhez. Külön rekesszel felszerelt iskola- és aktatáskák gyári árban „ETNA“ Cluj, Calea Regele Ferdinand 2. LoTageas ügy keletkezett a magyar választójogi reform mialt Eckhardt Tihor és Rassay Károly között Gümfeös nyilatkozoll «a választójogi reformról — Magyar* ország felmondani készül összes klir'ng'egyezményeél (Budapest, szeptember '4.) A független kis­gazdapárt választójogi reformjavaslata koriul hullámok még mindig nem csendesedtek el. ‘Eck- Hardt Tibor szekszárdi beszédében hevesen tá­madta llassay Károlyt, aki a támadásra még heve­sebben és sértő kifejezésekkel válaszolt. Esk'tarcTc Vlain Ferenc cs Szentiványi Lajos utján provo- káltatta Kassayi. fíassay megbízottjai, Bródy Ernő és Magyar Pál Eckhardt segédeihez irt le­veliiben kijelenti, begy tekintettel az ügy köz­érdekű voltára, a kérdés a bírósághoz tartozik. ’Ä bíróság döntésétől teszi függővé a további lépé­seket. Az Eckhardt ék javaslatáról Gömbös minisz­terelnök nyilatkozóit a Budapesti Hírlapban. Ä választójogi reform ügyében _ mondotta — nem­csak a nemzeti egységpárt vezetőivel, hanem az el­lenzék vezéreivel is beható tárgyalásokat folytat­tam, mert az a meggyőződésem, hogy a reform­nak döntő befolyása lesz a magyar élet jövendő­jére. Eckh&rdtíal nem kötöttem semmiféle megál­lapodást, de kijelentettem neki azt a már többször hangoztatott álláspontomat, hogy a titkos vá­lasztójog hire vagyok, de csak azzal a feltétellel, ka egyidejűleg a kormányzói jogkört is kiszélesi- Tik. Az ellenzéki vezérekkel és a kormánypárt ve­zető egyéniségeivel folytatott tanácskozások alap­ján a nyers tervezet már cl îs készült s azt kö­zölni fogjuk a nemzeti egységpárt kiemelkedő vc- zérférfiaival, elsősorban Bethlehennel és Stra- nyavszky Sándorral s azután az illetékes bizottság veszi munkálatba a- tervezetet. Csak olyan ja­vaslatnak vagyok «• hive, amely összhangban van kormányomnak haladó konzervatív szempont­jaivá!. Kedden délelőtt Eckhardt Tibor egyórás ta­nácskozást folytatott Gömbös miniszterelnökkel. A.; miniszteri palotából kijövet, Eckhardt a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a miniszterelnök­kel, mim a genfi magyar delegáció vezetője a Népszövetségnél letárgyalandó ügyekről folytatott megbeszélést. Eckhardt szerdán, vagy csütörtökön utazik cl Genfbe. Magyarország uj kereskedelmi szerződéseket akar kötni. (Budapest, szeptember 4.) Imrédy Béla pénz­ügyminiszter Genfbe mázott a Népszövetség pénz­ügyi bizottságának ülésére. Az Esti Kurír úgy tudja, hogy Imrédy Béla-részletesen hozzászól a jelentésekhez és bejelenti a Nemzeti Bank uj de­vizapolitikájára irányuló terveket. A lap jól ér­tesült helyről szerzett információk szerint úgy tudja, hogy Magyarország felmondani készül ösz- .izes Miring-egyezményeit és az érdekelt államok­kal uj kereskedelmi egyezményeket köt. Magyar- országnak sürgősen Ötvenmillió pengő értékű nyersanyagot kell külföldön vásárolnia és ehhez a tényhez irányítja pénzügyi politikáját. Hogyan éljen a gyomor-és • bélbajos ember Irta: I Gyakorlatitanácsok gyomor-és bélbeteg- ségekben szenve­dők számára. Or. Lukács Pál belgyógyász, főorvos. Ara 78 lej. Kapható a „Keleti Ujsnsr" kiadóhivatalban — Kvár; Baron L. Pop ucca 5 *z. A pénz és Tu'~ lei porK előzetes beküldése esetén vidékre is *zá Miijük. Bár­mily 3 könyvnek egyszer­re való megrendelése ese­tén portókö lséget r«ent számítunk. ____________

Next

/
Oldalképek
Tartalom