Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-08 / 204. szám
O KUETlUjSKG Kultur autonómiát javasol Pop Ghiţa kisebbségi tervezete Végre egy józan hang a türelmetlenség hangzavarában — Az „einem- zet le nitett románok“ számára kormánybiztosságot akar felállítani (Dés, szeptember 6. Kiküldött munkatársunktól-) Pop Ghiţa, az első Maniu-kormány kisebbségi alminisztere szamosmegyei ember és az utóbbi időben alig hallatott magáról. Pedig volt idő, amikor különösen az erdélyi magyarság rendkívül sokat várt tőle, hiszen kormánya megbízásából bejárta Európát, hogy a kisebbségi kérdést tanulmányozza- Amikor visszatért, mindenki azt hitte, hogy tanulmány- utjának konkrét és reális eredménye lesz kisebbségi vonatkozásban, azonban semmi sem történt. Most végre Pop Ghiţa megszólalt. Közel két hétig ülésezett a nemzeti parasztpárt tanul- ,mányi bizottsága és a párt vezetőinek egy része Konstancában foglalkozott az uj program kérdésével, Pop Ghiţa is felszólítást kapott, hogy terjessze elő kisebbségi javaslatát. A volt miniszter meg is jelent Konstancában, de beszámolójára nem kerülhetett sor s így jelentését csak később fogja benyújtani a pártvezetőségnek. Pop Ghiţa kérésünkre megmutatta előterjesztését, amelynek főbb pontjait az alábbiakban ismertetjük: „A nemzetiségi elvet nem lehet egyoldalúan magyarázni és pedig egyik, vagy másik nép előnyére, vagy hátrányára- Bármennyire fokozódik a sovinizmus, az állam minden polgárára érvényes kötelező erejét nem lehet vita tárgyává tenni. Egyetlen etnikai egységet sem lehet a jogokból kizárni. — A többségi etnikai egységeknek nem áll jogukban elnyomni a kisebbségeket, hanem kötelességük számukra ugyanolyan jogokat biztositani, mint a többségieknek. A továbbiak során megállapítja, hogy a nemzeti állam nem jelentheti egy nép nyelvi exkluzivitását sem az állami életben, sem az autonóm testületeknél. Pop Ghiţa súlyos szavakkal aposztrofálja a mai elnyomó irányzatot. — Az asszimilációs politikát halálra ítélték a „modern“ kísérletek. Később újabb, érdekes megállapítása következik: — A kisebbségi kérdés az országnak kimondottan belügye, de azzal is számolnunk kell, hogy szerves összefüggésben van több fon tos problémával és külpolitikai vonatkozásokban is hatóereje vanA volt alminiszter felveti a revízió kérdését is- Ennél a pontnál azt a megjegyzést teszi, hogy a kisebbségek irredenta törekvéseit csak konciliáns és lojális kisebbségi politikával lehet ellensúlyozni. Pop Ghiţa azonban korántsem mentes bizonyos kérdések elfogult megítélésétől, Véleménye szerint a Székelyföldön és Bukovinában a románok felvették az ott élő kisebbségek nyelvét és szokásait. Arra a kérdésre pedig, hogy ezt a problémát milyen formában lehetne megoldani, konkrét javaslatot tesz éspedig azt, hogy haladéktalanul állítsanak fel egy kormánybiztosi hivatalt, amely kimondottan az elnemzetlenitett románság kérdésével foglalkozzék. A nemzeti-parasztpárt kisebbségi szakértője programot dolgozott ki. Szerinte Romániának nemcsak az ország te riiletén élő kisebbségekkel kell törődnie, hanem a más országokban lakó románokkal is és pedig a kölcsönösség elvének az alapján. Javasolja, hogy haladéktalanul adják meg a Romániában élő elismert kisebbségeknek akulturautonómiát az egyházak égisze alatt. Az erdélyi római katholikus, református és unitárius egyházaknak Pop Ghiţa szerint megvan az iskolai autonómiájuk s igy a kul- turautonómia nem is jelentene mást, mint ennek a jognak rendszerbe foglalását. A nemzeti-parasztpárt kisebbségi referense a továbbiak során azt javasolja, hogy az állam, megye és községek költségvetéseiből saját kifejezése szerint „tömör összegeket biztosítsanak“ a kisebbségi felekezeti iskoláknak, később pedig az autonóm testületnek. Az utóbbi összeg mértékét a kisebbségi la kosság számaránya határozná meg. Pop Ghiţa szerint, mivel az autonómiát nem lehet azonnal bevezetni, egyelőre áthidaló intézkedést kellene foganatosítani és ez abból állana, hogy az összes felekezeti iskolák megkapnák a nyilvánossági jogot. A Konstancába vitt tervezet értelmében a vegyes etnikai területeken az összes állami iskolákban is tanítani kell az illető kisebbség nyelvét, másrészről pedig a kisebbségeknek módot kell adni arra, hogy főiskolákat létesíthessenek. Végül felveti a kisebbségi iskolák számának a kérdését is- Pop Ghiţa úgy gondolja, hogy az államhatalomnak kellene meghatároznia a kisebbségi középiskoláknak a számát, mert csak igy lehetne elkerülni a szellemi munkanélküliek számának egyészségteleri gyarapodását. Az államhatalomnak feltétlenül közbe kell lépnie színházi ügyekben is. Végre az erdélyi magyarságnak és a szászoknak is tudniok kell, hogy színházi vonatkozásban milyen álláspontot képviselhetnek, hány társulat működhetik és hol. A zárófejezet nyomatékosan hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükség van a kisebbségi mi nisztériumra, mert a kérdés súlyosságánál fogva csakis egy jól kiépített és kitünően működő szerv közreműködésével lehet reális eredményeket elérni. Demeter Béla. A* osztrák kormánY miracle«* kerülelben fiz nemzeti szocialistáit jelöl lei túsznak (Pécs, szeptember 6.) Baa? őrnagy, az alsó- ausztriai helyettes tartományrőnök, az alsóausztriai Beimvrehr parancsnoka, körrendeletben szólította fel a parancsnoksága alatt álló Heim- webr osztagokat, hogy kerületenként tiz nemzetiszocialista vezetőt jelöljenek meg túsznak. Rendeletét avval indokolta, hogy a nemzeti-szocialisták névtelen levelekben halállal fenyegették meg Star- hemberg herceget s az ausztriai politikai élet több vezetőjét. A túszok névjegyzékét már fel is küldték Bécsbe. Azóta azonban Baar őrnagy is számtalan fenyegető levelet kap. A bécsi katonai vésztörvényszék megkezdte Holzel Miksa rendőr bűnügyének tárgyalását. A vádlott a puccs idején a kancellária palotájának kapujában teljesített őrszolgálatot s ellenállás nélkül engedte belépni a puccistkat. A vádirat magatartásából arra következte, hogy rokonszan- vezett a lázadókkal. Papén nem akar visszatérni Bécsbe. A Neues Wiener Tageblatt úgy értesül, hogy Papén további hatheti szabadságot kér betegség cimen s nem is tér vissza a bécsi követi állásra. A lap szerint Papén tulajdonképpen nem is beteg, hanem csak a nagy felelősségű állás betöltésétől menekül, mert nem érez rá képességet. Legjobban bizonyítja azt, hogy nem beteg az a körülmény, hogy a napokban részt vett a Baden- badeni lóversenyeken és- semmi nyoma nem látszott rajta a betegségnek. Hessét nevezik ki a birodalmi elnök helyettesévé. (Berlin, szeptember 6.) Rudolf Hesst, Hitler helyettesét a nemzeti-szocialista pártvezetőségben ki fogják nevezni a birodalom elnökhelyettesének és helyettes kancellárnak, de meg fogja tartani a pártvezetőségben a Führer képviselőjének óimét is, leket séges, hogy a párt vezetésében Hitlernek második helyettest is kineveznek és azt Göringnek ajánlanák fel, de kétséges, hogy ő elfogadja. Hitler beszéde: csalódás. (Párls, szeptember 6.) A francia sajtónak csalódást okozott l]it!er beszéde, akitől élesebb hangot és valami „újat" vártak. A Journal szerint a Führer egészen okos és mérsékelt beszédet mondott s ez a meglepetés. XVII. ÉVFOLYAM. 20i. SZÁM. már csak 99 Visszavonhatatlanul 2 napig vásárolhat leszállított, szezonutáni áron HERCULES“ R.-T. GYÁRI LERAKATÁBAN, CLUJ, CAL. REG. FERDINAND S3. Harisnyák, zokni, pulloverek.női kötött fe- hérnemüek, férfi, női, gyermek sportingek hihetetlenül olcsó áron! Szombaton zárjuk az olcsó hetet!! I
