Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-03 / 200. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 200. SZÁM. KuenUjsm .‘I Viklor Emánuel olasz Iciraly Pápisfea uiaiziic A két ország külpolitikája lényegesen közeledett egymáshoz Olaszország és Franciaország külön fio" Ϋ“egyezményt kötnek Jugoszlávia magatartása az osztrák kérdésben rendkívül boa nyolult külpolitikai helyzetet teremteti (Páris, szeptember 1.) Külpolitikai körök­ben már régóta megállapítják, hogy Olaszor­szág és Franciaország között a viszony egyre javult. Amint ismeretes, a két ország között egy időben annyira ellenséges volt a viszony, hogy e két ország vetélkedése Európát két kü­lönálló hatalmi blokkra való széteséssel fenye­gette. Olaszország és Franciaország azonban külpolitikai közös problémák nyomása alatt közeledtek egymáshoz és ebben jelentékeny ré­sze volt De Jouvenei római francia követnek, aki olaszországi tartózkodása alatt a barátság szálait szövögette. Később Németországnak annexiós törekvéseivel szemben és igy az ausztriai kérdésben is Franciaország és Olasz­ország megtalálták az együttműködés közös formuláját. A feltűnő francia-olasz barátka- zás nyilvánvalóan ki fog hatni az európai po­litika gyökeres átcsoportosítására. A barátko- zásnak újabb jelei, hogy az olasz király Pá- risba megy, látogatását pedig Lebrun köztár­sasági elnök fogja viszonozni. A másik jel­lemző tünet, hogy Franciaország és Olaszor­szág, amig a legutóbbi tengerészeti konferen­cia nem sikerült, a tengeri leszerelés kérdésé­ben is megoldást találtak. Az érdekes külpolitikai fordulattal kapcso latosan beérkezett távirati jelentések itt követ­keznek: Ausztria körül folynak az olasz-francia tárgyalások (Páris, szeptember 1.) A reggeli lapok ha­sábokon foglalkoznak azzal a hirrel, hogy az olasz király, -Victor Emanuel közelebbről Pá- risba látogat. Párisból Londonba és Brüsszelbe utazik, majd Bécsen keresztül megy haza. Az olasz király látogatását Lebrun francia köz- társasági elnök viszonozza. Párisban és Rómában napok óta folynak a tanácskozások a két ország külpolitikai maga­tartásáról. Pénteken Ohambrun római francia nagykövet egy órát tartózkodott Mussolininál, kiszivárgott hirek szerint a tanácskozások elő­terében az osztrák kérdés állott. A két ország külpolitikája az utóbbi időben lényegesen kö­zeledett egymáshoz. Még nem állapították meg, hogy Barthou mikor látogat Rómába, beavatottak azonban biztosra veszik, hogy a látogatás október má­sodik felében fog megtörténni, előbb azonban Barthou részt vesz azokon az ünnepségeken, amelyeket Párisban Sándor szerb király fo­gadtatására rendeznek. Ausztria megmentésére gazda­sági szankciókat foganato" siianak Á Petit 'Journal szerint olasz katonai kö­rök biztosra veszik, hogy Olaszország és Fran ciaország külön flottaegyezményt köt, amely bevezetője lesz az 1935■ évi általános flottakon­ferenciának. Az Excelsior értesülése szerint a pénteki francia államtanácson Barthou ismertette az olasz-francia megegyezést. A két nagy latin államnak álláspontja az osztrák kérdésben az, hogy Ausztria függetlenségét minden esz­közzel meg kell védeni s e tekintetben nemcsak politikai, hanem gazdasági intézkedéseket is foganatosítanak. Az Excelsior szerint a francia államta­nács a legfontosabb biztosítékot a dn nai államszövetségben látja. Politikailag nem járul hozzá sem az Ann­schlusshoz, sem a Habsburg-restaurációhoz. Előbbi kérdésben állásfoglalása végleges, az utóbbiban ideiglenes. Ausztria függetlenségét francia, angol, olasz garancia biztosíthatná. Jugoszlávia a támadások k ereszt lüzéhen (Belgrád, szeptember 1.) Illetékesek rend­kívül komolynak és súlyosnak találják azt a helyzetet, amelyet az olasz és osztrák sajtó Ju­goszlávia elleni támadása teremtett. Az olasz és osztrák lapok rendkívül hevesen támadják Jugoszláviát amiatt, hogy állítólag támo­(Nürnberg, szeptember 1.) A nemzeti szo­cialista pártkongresszusra az előkészületek nagyban folynak. Sokszázezer ember érkezésére számítanak. A rendezést a ,iKraft durch Freude“ nevű ifjúsági egyesület vállalta ma­gára. A kongresszus alkalmával olyan tűzi­játékot rendeznek, amilyenre a rendezőbizott­ság szerint még nem volt példa a világon. Háromezerötszáz színész felhasználásával elő­adják „Németország tegnap, ma és holnap“ — cirríü darabot. Szabadtéri előadásban mutatják be a „Hans Sachs“ színjátékot. Bemutatják az uj potsdami hajókat is, amelyeken a szolgála­tot a hitler-ifjuság látja el. A tüzijétákokat három részben rendezik. Bemutatják az ágyú pergőtüzet, a repülőgépek bombavetését, villám­lást és mennydörgést. Majd nagy kivilágítást rendeznek. Második napon a tűzijátékok kere­tében csillaghullást imitálnak, majd az égre egy hatalmas koronát s végezetül egy nagy horogkeresztet vetítenek fel. Külön vonatot szerveztek a diplomáciai kar részére. A berlinből induló vonat Bergsteingar- tenben áll meg, ahol megnézik az uj alpesi utat, majd Hitler birtokát tekintik meg. A vonatot rohamosztagosok kisérik, a diplomaták a német külügyi hivatal vendégei lesznek. Feloszlatták az oranienbnrgi koncentrációs tábort. (Berlin, szeptember 1.) Az oranienburgi koncentrációs tábort az amnesztia rendelet ér­telmében megszüntették. 742 politikai foglyot szabadon bocsátottak. Hivatalos jelentés sze­gatja az osztrák nemzeti szocialista mozgal­mat. A jugoszláv lapok heves elentámadásba mentek át. A kormányhoz közelálló lapok szemére hányják Olaszországnak, hogy éveken át támogatta a különböző balkáni terrorala­kulatokat, igy a macedón komitácsikat és a horvát terroristákat. Ez utóbbiak Ausztria tá­mogatását is élvezték. A két ország sajtójának támadása közvetlenül a Mussolini—Schusch­nigg találkozó után kezdődött el, az igazság az, hogy Olaszország akarja megvetni a lá­bát Ausztriában és a Heimwehr fasizálódása Ausztriának Olaszországba való bekebelezését jelenti. A félhivatalos jellegű Politica rámu­tat arra, hogyha még támogatná is a Jugo­szláviába menekült puccsistákat, ezek nem tudnának észrevétlenül Ausztriába átmenni. Most már nem Németország veszélyes Ausztriára, hanem Olaszország, mert Ausztria fokozatos fasizálódása, Ausz­triának olasz bekebelezését jelenti. A jugoszláv lap ajánlja, hogy az ügyet vigyék a Népszövetség elé s azt óhajtaná, hogy ren­deljenek el Ausztriában népszavazást annak megállapítására, helyesli-e az osztrák nép a kormány fasiszta politikáját? rint ez a szám a fele a Poroszországban őrizet­ben levő politikai foglyoknak. ötszázhuszezer saar-vidéki szavazat. (Saarbrücken, szeptember 1.) Tegnap éjfél­kor járt le a határideje a a népszavazáson való részvételre jogosítottak felvételének a válasz­tók lajstromába. Az összes szavazók száma 520.000. 1919 junius 28-án a terület egész lakos­ságának a száma 700.000 volt. Göring sterilizációs-rendelete, (Berlin, szeptember 1.) Göring rendeletet adott ki, amely kötelezi az összes bábákat, hogy sterilizációját kérjék mindama pacien­seiknek, akiket alkoholizmus vagy gyógyítha­tatlan betegségek fertőztek meg átöröklés ve­szedelmének jellegével, H.G.Wells Mi lesz holnap? ' A jövő regénye A mult és jelen bátor kritikája, az elkövetkező évszázad izgal­mas és megdöbbentő víziója. A magyar kiadás ára csak 1*4 lej 480 OLDAL! Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, ‘Baron L, Pop ti. 5 sz. alatt. Vidékieknek a pénz és 10 lei portó előzetes beküldése esetén azonnal ^SZÎllltjuk. pap vera mozgásmű vésze ti iskolájában a beiratkozás megkezdődött, felnőtt, gyermek és baby, valamint esti tisztviselő-kurzusok, tanerőképzés, gyógytorna, egyéni ok­tatás, egyes és csoportos táncok betanítása, kombinált mensen- dieck — lábán—szentpál-módszer. értekezni naponta 12—3-ig és d. u. 6—3-ig. mérsékelt tandíj. cluj, calea victoriei 27. telefon 4—13. A világ legnagyobb tűzijátéka kész a nürnbergi pártkongresszuson Háromezerötszáz színész felhasználásával látványos veviít is bemutatnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom