Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-03 / 200. szám

4 1 Kumujsm mmmammwammmmm XVII. ÉVFOLYAM. 200■ SZÁM. A LELTÁR UTÁNI G OLCSÓ NAPOT tekintettél a rendkívüli érdeklődésre hétfőtől, szeptember 3-tól szombatig, szepl. 8-ig meghosszabbítottuk. Araink feltünéstkeltően olcsók ! íme : Selyemharisnya ..................Lei 44, 54. Fild’scossa harisnya... Férfizokni ............................. Gyermek reformnadrág I-a... Női reformnadrág I-a ........ Gyermek cérnaharisnya I-a Bclyemkombiné I-a ............. Női pullover, tiszta gyapjú, I-a minden színben ........ 9, 9, 9, 29, 10, 14, 19, 32, 4‘— lejtől 79, 89, 99 59, 19, 16, 22, 35. 64. 24. 22, 25, 109. 28. 28. 69, 89. 99, 129. 99 és minden egyéb cikkünk rendkivül leszállított áron HERCULES“ R.-T. Cernăuţi CLUJ, Cal. Reg. Ferdinand 13 Harisnya és kötöttáru gyári lerakata: NYIRÖ JÓZSEF : A kasza fölé hajolva... — Ezt eltalálta kend Miháj Ferenc komám! A sarjurendek fölött eltűnődünk, amig szemeink elkísérik a kirándulókat, kik elvesz­nek távol, a fák között■ — Mégis áldott, nagy dolog a föld! — sóhajtja a kaszás ember és ujult erővel lendíti karjait a munkának. Bizony áldott, nagy dolog a föld törvénye és amikor a büszke, modern világ, lángoló agyú tudós urak együtt eltűnnek a pokol torkában, Bécs, Páris, Berlin és más világvárosok helyéin újból erdő rengetegek nőnek, ezer gazdasági és 'politikai elképzelés összeomlik, mi akkor is megmaradunk, kik ebbe az apró sarjuba, a föld hajába kapaszkodunk, mert mi nem kormány­zói, urai, hanem teremtői vagyunk a földnek. így bizony Miháj Ferenc komám! Tartsa csak számon kend! ...Az nem baj, hogy kicsi a föld, csak a lélek nagy legyen! ... Hogy nehéz, súlyos az élet és el kell pusztulnunk a sok baj miatt? Hál erre mondok valamit. Nézzen kend az égre! Felhők jönnek, mennek rajta, jég, vihar, tűz, menydörgés és villám szakad a nyakunk­ba belőlük, de csak elmúlik az is ■ •. Ugyanígy múlik el minden, amit az élet és világ zudit ránk. Minden tartalom és világuralom csak olyan, mint a fenyegető felhők árnyéka a föl­dön. Elsötétíti egyideig, de végül mégis elvonul fGliile-.. Csak jó erősen meg kell fogni a föld haját! Egyetlen fűszál törvénye több és na­gyobb az emberiség minden bölcseségénél és hatalmánál! így lássa kend komám, Miháj Ferenc!... s. De ne töltsük hiába a drága időt■ Kezd­jük az uj rendet komám!... Hadkötelesek jelentkezése Kaszával a kézben állunk a mezőn. A dülő- uton hátizsáktól púpos városi emberek, ki­rándulók lihegnek az erdő felé. Futnak a nap elől és meg se látják a mezőt, mert a mező nem érdekes, nem ad nekik gondolatot■ Régen el­szakadtak tőle- Nem érzik azt a nagy közössé­get, ami a föld emberét, — kik folytonos világ- teremtők, — összeköti az utolsó fűszállal is. Szegény bolond koldusok! Nem tudják mit jelent a sárga kalász, aranyló kukorica fölé hajlani boldogan és azt mondani: „Ez az enyém/“ Az enyém, mert én teremtettem, növeltem könnyemmel és verejté­kemmel, ápoltam, védtem markom melegével, arcom színét adtam neki színül, életemet életéül. Eljegyeztem magamnak a k&nyeret at­tól a pillanattól kezdve, mikor arra gondoltam, hogy mit fogok vetni a földembe és azon órá­tól testi-lelki közösségben maradtam vele. Milyen szépen villan a kaszám a sarju fölött! A hegyoldalban tarlót forgatnak. Az utón rakott szekerek recsegnek, mintha alá ja feküdt emberek csontjait ropogtatnák a kerekek-.. Azok a szegény bolond városiak pedig nem látnak semmit belőle... Észre se veszik, hogy az 'ősz már sárga fák lyával járja a mezőt, a vadak a rettentő téli harcra már a fák kérgein élesítik körmeiket A viz is néha megborzong és fáradtan ömlik tova a patak. Az is ismeri végzetét. Tudja, hogy éjjel-nappal hiába fut a halál elől, végül mégis meg fog dermedni és saját teste lesz a szemfedője. ■■■■hk Kérje mindenütt a GOLF SOROTVA-PENGÉT! (az acélipar legtökéle­tesebb alkotása) és ÖrÖfüB lesz a Vezérképviselet Fried- berotváiküzásban mana Ármin, Oradea— Nagyvárad, Promenade Eminescu 16. sz. Ok is — a városi emberek, — végzetük elől hiába menekülnek. Hiába bújnak el az erdő lombjai közé, mert a sorsukat el nem kerül­hetik és menthetetlenül elvesznek. Nem számít­hatnak rá, hogy a mező elrejti, erdő megvédi őket, mert nem gyermekei sem erdőnek, sem mezőnek. A kasza fölé hajolva csak mosolygunk fölöttük. Szerencsétlen, bomlott idegzetű, haj­szolt, fáradt, boldogtalan, kilátástalan, gyökér télén, szomorú városi népek, kik egy nyershus darabot — talán az utolsót, — apró tűz mellett az erdőn nyársra húzva sütögetnek és bort isz­nak rá, hogy legalább pár óráig ne kelljen gondolkodniok és ebből a sivár kis romdntiká- ból igyekszenek erővel, hangulattal megtölteni a lelkűket és pár kínos nappal igy is nyújtani az életüket■ Ma még „kultúráival“, szociológiá­val, politikával, művészettel, bűnnel és gőggel, szenvedélyekkel és szerelemmel áltatják magu­kat, vagy sport mögé bújnak, ágálnak, hazud­nak, hamisítanak, terveket szőnek, könyveket töltenek meg vérszegény, beteg dolgokkal, világ áramlatok sodrában vergődnek és ki­fogyott agyuk beteg fantazmagóriáit prédikál­ják és kipusztult szivük végső, hamis gesztusá­val ölelik a vén szajha nyakát, amelyet ők élet­nek hisznek és igy rohannak a megsemmisü­lésbe millió számra. Ok talán nem is sejtik, de níi, parasztok, idekinn a mezőn a kasza fölé hajolva tudjuk Nem látják a vakok, hogy a halál ebei forró szemekkel vonitanak utánuk és a hegy­tetőn ádázul rázza feléjük sovány, szőrös kar­jait az ördög. Hiába kezdi el az élet igazi dalát a szom­széd rögre szállott madár, — nem hallják. Tudatlanul rohannak él Isten terített asztala mellett. Saját képük és hasonlatosságuk le­kopott a kenyerükről s a mai beteg, gyűlöl­ködő, hit nélküli, jövötlen, dúledező, átkos élet fertőzött pecsétje vigyorog a hátukon. — Úgy néznek ki. mint a háború alatt a menekültek! — jegyzi meg Miháj Ferenc komám, És tényleg nem kirándulók ők, hanem , menekülők. (Kolozsvár, szeptember 1.) Puica kolozs­vári rendőrkvesztor a következők közlésére kéri fel lapunkat: Az 1934 május 2-án kiadott 132D. 6zámu királyi dekrétum alapján kihirdetett, az elő­zetes katonai kiképzésre vonatkozó törvény második paragrafusának második bekezdése alapján, továbbá a sorozásra vonatkozó tör­vény 9. paragrafusa és az erre vonatkozó sza­bályrendelet 19. és 20- paragrafusa alapján a Kolozsváron lakó 1914., 1915., 1916. és 1917-ben született ifjaknak tudomására hozzuk, hogy 1934 szeptember 1-től 30-ig jelentkezzenek annál a kerülöd rendőrségnél, amelyhez lakóhelyük alapján tartóznak, hogy beírják őket az 1936., 1937-, 1938. cs 1939. évi nyilvántartási tábláza­tokba- Jelentkezni tartoznak az idősebbek is, ha eddig kihagyták őket és még nem lépték túl az 50 éves korhatárt. Továbbá a mult évről el­halasztottak, valamint azok is, akik utólag kap­ták meg a román állampolgárságot. Mindenki­nek kötelessége magával hozni a születési és állampolgársági bizonyítványt. Azokat az ifjakat, akik nem tartózkodnak lakóhelyükön, a szüleik, vagy családtagjaik kötelesek bejelenteni. Azokat, akik nem jelentkeznek idejében, körözni fogják és a törvény rendelkezései alap­ján meg is büntetik őket, JOSEPH ROTH: J-jJQjß Ezzel a könyvvel az utóbbi évek egyetlen könyve sem hasonlítható össze. A nyelv csodálatos tiszta­ságában, mély érzeímességében, megrázó ember- ábrázolásában valami időiolötti etem csillog, ame­lyet csak a világirodalom egészen nagyszerű al­kotásaiban találunk meg. Vászonkötésben, fehér papíron a 207 oldalas könyv ára 68-lej Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop uccu 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk — 200 léjét'túlhaladó megrendelésnél portóköltséget nem számítunk saws

Next

/
Oldalképek
Tartalom