Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-21 / 215. szám
4________________________ KElCn-UjSBG XVII. ÉVFOLYAM. 215. SZÁM. mm y .. • ... Az Anghelescu-offenzivának sikerült a magyar szülők egy részét megfélemlíteni Pedig m kisebbségi iskola nemcsak a magyar öntudatot őrzi meg, hanem felkészültebbé teszi a magyar ifjúságot (Kolozsvár, szeptember 19.) A magyar tanárok és tanítók nyelvvizsgára rendelése s a hasonló intézkedések lehangoló hatása már jelentkezik. A kolozsvári felekezeti iskolákba körülbelül háromszáz tanulóval kevesebbet írattak be az idén, mint az elmúlt évben. Az egyik elemi iskola első osztályába mindössze két tanulót írattak be. Akadnak szülök, akik azzal érvelnek, hogy a magyar tanerők nem tudnak eléggé románul, gyerekeik nem tanulhatnak meg jól románul, tehát az életben nem érvényesülhetnek kellően. Megdöbbentő a magyar közönségnek ez a gyáva, öntudatlan magatartása. Közfelfogássá kezd válni, hogy a reánk zuduló csapások elől nyúl módjára megfutamodunk, ahelyett hogy a védelemre vérteznénk fel magunkat- Az ilyen meghunyászkodó gesztussal a gyermekbe már zsenge korában beoltják azt a felfogást, hogy alázatosan fejet kell hajtani, fel keli áldozni kultúránkat. .*.. Pedig merőben téves az a felfogás, hogy a magyar kisebbségi tanerők túlnyomó része ne beszélne kifogástalanul románul. Egy előbbi cikkünkben rámutattunk arra hogy a minden vonalon követelt nyelvvizsga okát a kenyér- harcban kell keresni s hogy a tanítóknál maradjunk. újabb nyelvvizsgájukat az elmúlt té len tartott jasii tanitógyiilés követelte először, aszal az indokolással, hogy az elbocsátandó magyar tanítók helyett a munkanélküli román tanítókat alkalmazhatják. Azt nem,vitaijuk, hogy a magyar tanerők között is van olyan, aki nem a legtökéletesebben beszéli a román nyo vet. Mindenesetre azonban annyit mind mik Ind, amenyit egy elemi iskolai la* nulónak meg lehet tanítani, de ezenfelül például az egyik kolozsvári felekezeti Iskolába, amelybe az idén állítólag hetvennel kevesebb tanuló iratkozott be, a román nemzeti tárgyakat minden osztályban egy olyan tanerő adja elő, aki a legtökéletesebben tudja a román nyelvetA román tudás még nem ad állást. Ä román közvélemény mind türelmetlenebb magatartása miatt azt a tételt is kong nyen meg lehet cáfolni, hogy a román nyelv %$dása könnyebb elhelyezkedéshez segítheti a magyar ifjúságot. A románság már a magyar. magánvállalatokat is kikezdte s ezzel szemben az egyedüli védekezési mód az öntudatos összefogó munka, gazdasági, kulturális és politikai téren. Ha ez megvalósul, a magyar ifjúság elhelyezkedése óriási mértékben megkönnyebbül. Természetesen ebben az éeetben is minden magyar intellektuelnek tudnia kell a román nyelvet, ba azonban megmaradnak a mai állapotok, akár tudják a román nyelvet, akár nem, az elhelyezkedési kilátások ugyanolyan sivárak lesznek. Helyes románság. Most pedig nézzünk szembe azzal az állítással, hogy a román iskolákban jobban meg leshet tanulni románul, mint a felekezeti iskolákban. Egyéni tapasztalataim alapján állíthatom, hogy a felekezeti iskolákban sokkal helyesebben meg lehet tanulni románul, mint az államiakban. Lehet mosolyogni ezen a paradoxonnak látszó állításon, de engem felfogásomban megerősítenek azok a barátaim, akik hozzámhasonlóan 1919-től végigcsinálták a román kultúrpolitika minden akadályversenyét s jámbor kísérleti nyulai voltak a különböző közoktatásügyi miniszterek szeszélyeinekA román nyelvit iskolában folyékonyabban meg lehet tanulni románul, de viszont, a felekezetiekben — ezţ ismét hangsúlyozom — helyesebben. Ugyanis a román állami iskolákban. miután a tanulók túlnyomó többségének anyanyelvé a roűtán, a nyelvtan tanítására nem helyeznek olyan nagy súlyt, mint a felekezeti iskolákban- A felekezeti iskolákban viszont a nyelvtant a legjobb tanerők a legalaposabb munkával, ha kell, akár bele is „verik“ a tanulók fejébe. De ezenkívül a tantervben előirt sok kötelező olvasmány s a négy nemzeti tárgynak a román nyelven való A tapasztalat szerint különben az egyetemen a legkiválóbb eredményt elérő magyar ifjak úgyszólván kivétel nélkül felekezeti iskolát végeztek- Ebben a tekintetben talán a leg- jubb példa Szász Árpád zilahi református kollégiumi tanár, aki a tanári diploma megszerzése után, az úgynevezett capacitate vizsgát a román nyelvből és irodalomból, a legjobb ered ménnyel tette le az összes jelöltek közül, jóllehet ugyanannál a bizottságnál tették a vizsgát az ország valamennyi egyetemének végzettjei. Az esetről az egyik savén román lap vezércikket irt. A másik eset volt az, amikor Biró Sándor, a kolozsvári református kollégium tanára olyan szakdolgozatot irt a történelemből? hogy Maţinescu egyetemi tanár kijelentette: -..Ne-mTis tizekéül, hogy egy egye-., temi hallgató ilyen dolgozatot tud irni.“ Szám talan esetet tudnánk még félhozni a jogászokkal, orvostanhallgatókkal és tanárokkal kapcsolatban. A fiatal tanárok ilyen nagyszerű felkészültsége még inkább kellene tokozza a szülők bizalmát a felekezeti iskolák iránt. Megemlíthetem még azt is, hogy például a katonaságnál román önkéntestársaim a felekezeti iskolát végzett magyar önkéntesekről éppen azt állapították meg, hogy.ha csinálnak is egy-egy hibát, a legtisztább nyelvtani alakokat használják és mentes beszédjük teljesén a tájszólásaktól. Fontos a magyar knltura is. A magyar egyetemi diákság életében is nemcsak a tanulásban, hanem a diákéletben is vezető helyen állottak és állanak a felekezeti iskolák volt növendékei. A legkiválóbbak között úgyszólván csak elvétve akad olyan, aki állami iskolát végzett. Miután ezeknek a fiuk tanulása a kisebbségi iskolák növendékeinek bő szókincsnek a megszerzését biztosítja- Legfeljebb a folyékony beszédben van szüksége utánpótlásra. Az állami iskolában végzett kisebbségi növendék, mikor az egyetemre felkerül, miután hallásból tanulta a nyelvet, esetleg folyékonyan beszél, mindamellett tekintve a két nyelv között lévő nagy különbséget, még mindig hibákat csinál. Ha meg Írásra kerül a sor, természetesen még inkább. A felekezeti iskola növendéke is csinál hibát a beszédben, de nyelvtani tudása alapján észre is veszi azokat, az irásiiál pedig sokszor még román kollégáinál is kevesebb hibát csinál. Csak éppen a gyakorlata hiányzik a folyékony beszédhez, amelyet azonban a nyelvtan és a szókincs birtokában egykettőre megszerez az egyetemen s még inkább kint az életben. Az állami iskola nővén dékének azonban az egyetemen már nem ált módjában nyelvtani tudását utánapótolni, legfeljebb abban az esetben, ha magánszorgalomból külön munkát áldoz erre a célra, az ilyesmi azonban nagyon ritkán fordul elő. nak a magyar , kultúrája is p^gyan, egészen természetes, hogy annakidején, majd a magyar kisebbségi közéletben is sokkal, jobban meg fogják állani helyüket, mint azok, akiknek pél dául a magyar irodalomról alig vannak ismereteik, vagy esetleg magyar helyesírásuk is gyatra. : Még nagyon sok és hasonló tapasztalatot szerzett társaim által megemlített- példával tudnám bebizonyítani azt a paradoxonnak hangzó állításomat, hogy a román nyelv megtanulásához’ sokkal jobb ut a felekezeti iskoláséin a nyelvtanulás, sem pedig a könnyebb érvényesülési lehetőség nem teszi indokolttá a magyar szülők ijedelmét. Xem szabad tehát a magyar kultúra utolsó védbástyáit könnyel műén feladni .és pusztulni hagyni. F. (i. — Ma este Haydel Vilma énekel az Újság- iróklubban. Az Üjságiróklub mai hangversenyén eseményszámba, menő bemutatkozás lesz. Haydel Vilma drámai szopránénekesnő debütál a kolozsvári közönség előtt. Ez a külső adományaiban is hatásos, nagyszerű színpadi jelenség a budapesti Opera közönsége előtt a lég- nagyobbvonalu szerepekben megszerezte a siker pálmaágát, mely a legfényesebb karrier ígéretével jegyezte el. Aidát. Santuzzót és a Tannhauser Erzsébetét, a hşjrotiâ, legfénylöbb, de egyszersmind képességek tekintetében a legigényesebb sze-epet énekelte a magyar fő város kényes közönsége előtt- Fellépései nyomában a sajtó úgy számolt be hangjáról', ős színpadi tehetségéről, mint aki a leggazdagabb kvalitásokkal indul el művészi pályáján. Életbevágóan a változás korában. frfcnfftC Egy tapasztalt nőorvos megfigyelései és gyakorlati 1UUIUS tanácsai, Irta: DR. FÖLDES LAJOS, főorvos. m orvosi 25 ábrával, ára 78’— lej. könyvek asszonyok és A FIATAL ANYA anyák részérel II 0 Orvosi tanácsok fiatal asszonyoknak Ára 78 L Irta; DR, FÖLDES LAJOS, főorvos. Ez a gazdagon illnsztrált könyv tartalmazza mindazt, arait a fiatal anyának szülés előtt és után, valamint a csecsemőápolásról tudnia kell. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Gluj, Baron L. Pop ueca 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Három kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő megrendelése esetén portómentesen szállítjuk. A legjobb eredményeket kisebbségi iskolát végzett ifjak érték el
