Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-19 / 213. szám
Szerda, 1934. szeptember 19. — Ára 5 Jpvisel őhá„ BUDAPEST V. Tm portal* plătită la numerar No. 242558—1827. Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévié 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Az iskolák napja A mai napon az i gész országban megkezdődött a tanítás. Az iskolák újra benépesedtek. A gyermek-had lármája ismét felveri az udvarok és a tantermek csöndjét. A „nagy mü“ befejeződött. Anghelescu befejezte tisztogatási munkáját és most már az általa fémjelzett név- és fajelemzés szerint különültek el a diákok. Nagyon sok ifjúnak kellett elhagyni a megszokott tanodák környezetét és helyet foglalni a többségi diákok soraiban. Nagyon sok ifjú csemete, aki most először lép iskolába, kénytelen a számukra egészen uj r.yeiv elemeit megtanulni. Ea azt szoktuk mondani minden iskolai év elején, hogy: uj elet kezdődik, úgy ezt ebben az évben még inkább el tehet mondani. Az a pillanat, amikor a magyar iskolákban felhangzik a megnyitó ünnepélyeken az „Erős várunk az Isten“, vagy a „Yeni Sancte“, nem alkalmas a rekriminálásokra. A nagy harc, amelyet a magyar egyházak a magyar lelkekért folytatnak, már nem tartozik az iskolák falai közé. Állapítsuk csak meg azt: uj élet kezdődik. Uj, százszor nehezebb és százszor megprobálíatóbb. Szülőknek és gyermekeknek egyaránt. TJj nemzedéket kell.felvértezni, amely látni fogja, hogy az élet tele van Különös tőrökkel és csapdákkal. Mi, felnőttek talán azt mond Imijük, hogy háborúk súlyos esztendőit éltük meg, de a béke évei annál kedvesebbek és könnyebbek voltak nekünk. A felnövő nemzedéket talán megkíméli a háború _talán, ki merné ezt biztosan állítani? — de hogy az ő békeéveik százszorta nehezebbek lesznek, mint amilyenek a mieink voltak, ezt az ö elégtételükként nyugodtan simondhatjnk. Százszor nehezebbek, nemcsak,a kis sebbségi ifjúság sajátos helyzete miatt, de a jövő KilátástalansAga miatt is. Mi idősebbek szintén megkinlódtunk a diplomáért és amikor egyetemre kerültünk, nem a politikai hitvallásokat, hanem tudást követeltek tőlünk, de legalább meg volt a .•eményűnk, hogy könnyen elhelyezkedhetünk. Az, aki nem' vállalta a szabadfoglalkozások esélyeit, elment állami vagy magánhivatalba, és biztosan haladt azon a bizonyos „szamár-létrán“. De a mai Kisebbségi ifjúság a maga létráját az ismeretlenbe állítja. Mind feljebb és feljebb tornássza fel magát ezen a létrán és amikor legfelül van, akkor látja, hogy kongó üresség veszi körül. Vannak, akik már egy-két esztendő múlva rájönnek helyzetük tragikus voltára. Vannak, akik még csak most tépnek fel a hágcsó iegalsó fokára. Talán ezeknek jobb lesz a sorsuk, talán a békülékenység szellem^ megszilárdítja számukra ezt a támaszték nélküli, levegőben lógó lajtorját. De akármelyik kisebbségi diákról essék szó, egynek sem szabad elfeledkezni a tanulás cncéluságáról. Helytelenül fejeztük ki magunkat. A tanulás öncéluságában, ha nincs is benne a biztos elhelyezkedés reménye, meg van benne a kisebbségi együvé-tartozás ereje és öntudata. A kisebbségi diáktól ma nagyobb erőfeszítéseket várnak. A kisebbségi diáknak kötelessége is, hogy állja az erőfeszítéseket és ha nem is tud versenyezni majd karrierben a többségiekkel, de versenyezni fog tudásban, akarat-szilárdságban és acélosodó férfiasságban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. — 213. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. (Kolozsvár, szeptember 17.) A parlament nyári szünete miatt, Amelynek időtartama alatt tudvalevőleg a kormány törvényhozási felhatalmazással rendelettörvényekkel kormányoz, a politikai pártok sem tudtak nagyobb aktivitást kifejteni. A Magyar Párt azonban a nyarat is igyekezett kihasználni és ha már a parlamentben nem fejthette ki álláspontját, a magyarsággal szemben megnyilvánult általános türelmetlenség és a sérelmes kormányintézkedésekkel szemben, legalább a tagozatok gyűlésein igyekezett hangot adni állápontjá- nak. Vasárnap Tordán tartott a Magyar Párt megyei és városi tagozata gyűlést és ebből az alkalomból Gyárfás Elemér dr. zenátor nagyszabású beszédben foglalkozott az utóbbi hónapok aggasztó jelenségeivel. Gyárfás Elemér az erdélyi magyarság helyzetét az európai eseményekkel összefüggésben vizsgálta és arra a konklúzióra jutott, hogy a magyar kisebbség nem nézheti tétlenül, hogy a külpolitikai Dr. Gál Miklós átadta a szót Gyárfás Elemér szenátornak, aki nagyhatású beszédében a következőket mondotta: Torda mostoha sorsa — szimbólum. Torda városa valóságos szimbóluma az erdélyi magyarság mostoha sorsának. Iránymutató történelmi állás- foglalások teszik nevezetessé múltját, mely beszédes bizo- nyitéka az aranyosszéki szé- kelységnek s a tordai városi polgárság termelő erejének és kulturképességeinek. A termő szét is gazdagon megajándékozta kincseivel, melyek a múltban a jólét és gazdagság forrásai voltak. A politika azonban kegyetlenül bánt Torda városával, zsákuecába szorította, fejlődésében Szerkesztőse;, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Baron L. Fop ucca 5. szám. To.1 efon; 508. — Levélcím. Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem Küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. helyzet függvényeként céltáblának tekintsék. Gyárfás .megállapítása szerint a magyarság sorsának, függetlenül minden külpolitikai vonatkozástól, itthon kell eldőlnie és nekünk minden erőnkből erre kell törekednünk. Gyárfás Elemér nagy tetszéssel fogadott beszéde után Inczédy-Joksman Ödön nagy figyelem mellett azt fejtegette, hogy a magyar kisebbség csak a nemes értelemben veit Jemo krácia mellé állhat. A tordai közönség lelkesen ünnepelte a magyar politikának ezt a két kimagasló, markáns alakját. A tordai gyűlésről tudósítónk az alábbi rész letes jelentésben számol be: A tordamegyei és Torda városi tagozat szeptember 16-án tartott gyűlésén, mintegy ötszáz ember vett részt. A gyűlést dr. Gál Miklós országgyűlési képviselő, tagozati elnök nyitotta meg, aki meleg szavakkal üdvözölte a központ kiküldöttjeit: dr. Inczédry-Joksman Ödön üv. alelnököt és dr. Gyárfás Elemér szenátort. megakasztotta, tespedésre kárhoztatta. Sorsában osztozott a legtöbb erdélyi magyar város. A vasúti fővonalat úgy építették meg annakidején, hogy Kolozsváron és Nagyenyeden kívül egyetlen magyar várost sem érintett s á vasúti gócpontok, melyek a gazdasági fejlődés kulcsai lehettek volna, nyilt mezőkön, kis faluk — Gyéres, Koesárd, Tövis, Kiskapus, Héjjasfalva mellett — épültek. S ugyanilyen mostohán bánt a politika más vonatkozásban is az erdélyi magyarság jegece- dési központjaival, melyeknek nagy bünük veit, hogy gerinces magyarok voltak a rég' időben is. Életlehetőségeiben ekként megbénítva került az erdélyi magyarság másfélévtizeddel ezelőtt a lomán uralom alá- Ha melegházi növény lett volna, ha igaz volna az, lwgy az előző uralom alatt meg nem érdemlett előjogokat és kedvez Gyárfás El emér beszéde Gyárfás Elemér.. és InczédÍY'Joksnian Ódon ct fordái magyarság ffylaléséo nagy beszédeikben foglal- koztak a magyar kisebbség helyzetével Gr árfás leszögezte; hogy a magyarság ellen índíloil offenarivá" nah külpolitikai fláffere is vara és követelte, Hogy iühon döfjön el a sorsunk — lnczédy"loksman Ödön figyelmeitelte az ingadozókat, hogy a magyarság nem áHíiat az uj világrend déls- kâbja, hanem csak a nemes érleiemLen veit demokrácia mellé
