Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-17 / 212. szám

12 KUETI'UjsKG Bll XVII. ÉVFOLYAM• m. SZÁM. ^öií^um 1(kj>x£(/cLÁ rriÁA] ; ^ 14 boldogságot sokféleképpen és legtöbb szőr és legtöbben tévesen magyarázzák. Általá­ban úgy gondolják, hogy a Vagyoni jóléttel van szoros összefüggésben. Úgy hiszik, a bol­dogságnak legfőbb, nélkülözhetetlen kelléke: a palota, az autó, bundák, estélyek. Hiszen el­hiszem, hogy a pénz sole örömet olwz\ tekin­télyt, rangot, biztos föllépést, sok esetben testi szépséget, egészséget is kölcsönöz, — de boldog ságot? Hány boldogtalan dúsgazdag embert ismertem, nagyravágyót, elégedetlent. Nem, — a boldogság nem áll senkinek a Wertheim- szekrényében. Egy sokkal elzártabb Sufe-be von elzárva, melynek neve: lélek. A derűs ember, az optimista, a kiegyensúlyozott, a nyugodt, boldog -szegény sorban is, mig az ellenkezőjét a vagyon se boldogítja. Álljon itt egy példa: Egy barátnőmről szól a történet. Előkelő és gazdag erdélyi földbirtokos család gyer­meke■ Rajos, finom,, intelligens. Családját a háborús betörések, földbirtok reform, gazda­sági krízis teljesen tönkretette■ A lány elvégzi a felső iskolákat és megszerzi a diplomát. Nagy szerelmi házas ságot köt. Férje, -*■ egy erdélyi magyar ember — mint annyi sok más, elveszti ál­lását. Akkor se óbe gat. A diplomás férj d i plomás feleségével elmegy falura sza­tócsnak, De üldözi őket & pech. Itt is be lebuknak, mi nden ü két elkótyavetyélik. (Egy gyengének elég ok az öngyilkosság­ra.) Egy szekérre való holmival és négy gyér inekükkel öt napig tart az ütjük, mig a Szé hely földre érnek, Uj életet akarnak kezdeni. Útközben csak a jó Isten táplálja őket, meg a magukkal vitt fazék szilvaiz. Egy őserdő kö «epén kapnak használatba húsz hold földet, A négy gyermekes család egy összetákolt kalyi­bában lakik, mely három méter hosszú, három méter szeles. Ez egyben ebédlő, háló, konyha. 'Az asszony mezítláb jár, — honnan is lenne cipője? Istenem, csak rá kell nézni valamikor olyan ápolt és fehér kezére és az ember tisztá­ban van életével! Feji a tehenet, eteti a disznó­kat, majorságot, (ebből lesz télire kis cipő a négy kis lurkónak) főz, mos, kapál, munkálja a földet, mint egy napszámos. Este, mikor jól bezárkóztak, — nehogy hívatlan látogatójuk érkezzen, az erdő közepén, egy kiéhezett far• kas személyében, — este, a pislákoló lámpavi­lágánál fonja, szövi a ruhára valót. Távol minden kultúrától, sok kilometer körzetben rajtuk kívül nincs emberi lélek. — É s m ég is hol do g! — Mert aki magában hordja a boldogságot, az szépet lát minden­ben■ Boldog, mert körülötte vannak azok, aki­ket szeret, boldog, mert egészségesek, mert édesen süt a nap, mert gyönyörű nyáron a vadvirágos, zöldlombos, télen meg a hóval éke sitett erdő. Az embert, akiben ilyen határtalan derű van, talán, még az is boldogít ja, hogy nincs egy árva bánija sem:, — nem bántja bank bukás, infláció réme, rablók veszedelme. Ha valaki keresi az okot, mindig kaphat alkalmat a boldogságra. Mert a boldogság nagyon relativ valami! rA csempészés sok gondot okoz államnak, lakosságnak egyaránt. Egyrészről, hogyan akadályozzák meg, — másrészről hogyan játsz- szák ki a vám szemfüles őreit. Különösen a mióta uj vámhatárok vannak, tóráidnak tiiz- 'zel-vassal a csempészés ellen. Hiszen egy-egy kis bűn mindnyájunk lelkét nyomja. Ezektől azonban még nyugodtan alkatunk. Az a pár cigaretta, az a pár méter selyem még egy álla­mot sem tett tönkre. Érdekes módjai vannak a csempészésnek. Két kedves történetről hal­lottam: 1. Csipke csempészés. A belga-né­met határállomás előtt beszáll egy első osztá­lyú fülkébe egy szép, fiatal, hölgy. Egyetlen utitársa van egy rendkívül előkelő megjele­nésű idősebb úriember személyében. A hölgy újságjába temetkezik, lassan-lasSan azonban szólásra ereszkedik. Közeledik a határállomás. Az asszonyon hallatlan izgalom vesz erőt- Utitársa vallatja: mi ennek az oka? Az asz szony kirukkol a bajával: több méter brüsszeli csipkét csempész, (amire tudnivaló mennyire ügyelnek Belgiumban) azért is ült abba a fül­kébe, Imert utitársá- ból kinézte a gaval­lért. Nagyo)i kéri üt ismeretlenül is, le­gyen a segítségére. Rejtsen derekára tíz méter brüsszeli csip­két. A megdöbbent ember szabadkozik, ő nem csempészett még soha. Asszonyt köny- nyeknek azonban csak a vasszivii tud ellen- állani, igy ő is lassan beadja a derekát. Egy kikötése azon­ban van: ha megkérdik, bevallja, mert ö ha­zudni nem tud és nem fog. A vámvizsgálat si­mán lefolyik, kifele menet a vámtiszt mégegy- szer visszanéz és igy szól: „Szóval nincs semmi elvámolni valójuk“. Mire az úriember: „De van tíz méter brüsszeli csipke a derekamonA — „Ugyan ne vicceljen Fenséges Uráné. — szólt a. vámtiszt és udvariasan elköszönt. — A legrégibb és legelőkelőbb belga hercegi család feddhetetlen sarja volt. A másik történet meglehetősen közismert. Egyik ország határállomásához közeledett a vonat- Egy elegánsan öltözött ur bevallotta utitársainak, hogy nehány darab régi családi ékszerét csempészi ki. Most örökölte. Elmon­dotta, hogy neki nagyon kedves darabok, nem tudom melyik ősanyja szépelgett bennük■ Ad- dig-addig, hogy a társaságában levő hölgyet megkérte, engedné meg, hogy nehány darabot a koffere bélésében elrejtsen. Mindnyájan tud­juk, hogy az „áldozatok“ között milyen titkos szolidaritás fejlődik. így az uriasszony jószi vünek és gavallérnak bizonyult és ráállt■ Jön a vámvizsgálat. „Van-e valami elvámolni va­lójuk?“ — Senki sem felel. Ekkor az a. bizo­nyos előkelő ur igy szól: „Ennél a hölgynél nagy értékű ékszerek vannak“. A hölgyei tüs­tént leszállítják, megmotozzák, meglelik az ék­szereket: és önágysáyát alaposan megbírságol­ják. Elképzelhető az utasok felháborodása, akik az egésznek szem és fültanui voltak. Az „előkelő“ urai legszívesebben meglincselnék, de ennek hiányában bojkott alá veszik. Sírva érkezik vissza az uriasszony■ Szemrehányást tesz az ékszer tulajdonosának. Elmondja őt al­jas rendőrspiclinek, aki miután őt beugratta, most részesedik a bírságból, gazembernek. És amikor megindul a vonat és elhagyják a „ve­szélyes zóná“-t, az a bizonyos ur kiszálltja önagyságát és igy szól hozzá: „Nagyságos asz szonyom, meghálálhatatlan szívességet tett nekem. A kupéban lévő két hatalmas kofferem hasonló értékű ékszerrel van tele. Én ékszer- csempész vagyok. Csak úgy tudtam nagyértékü ékszereimet kihozni, ha Nagyságos Asszonya­mat föláldozom. Mert ki is sejt bűnöst a föl- jelentőben? Megmentette a vagyonomat. Fo­gadja el tőlem ezt a néhány: dm ab ékszert és ezt a pár ezer frankot fájdakmuUjul-" Ilyen kalandos a „szegély“, csempészek élete. Sz. Szappanj íjs Gabriella. Heti étlap HÉTFŐ: Húsleves, velős osont, főét1 hús kifliburgo­nyával, paradicsom szősáükl, császármorasa. Vacsora: Lerakott karalábé.' KEDD: Karfioíleves, naturszelet burgonyáiánkkal és paprika salátával, dinnye. Vacsora: Töltött paradicsom. SZERDA: Paradicsomos zölőbabieves, csöröge. Va­csora: I’irit ott tojás krumplival. CSÜTÖRTÖK: Kacsaaprőlékleves, kacsasült piros ká­posztával, krémes bélés. Vacsora: Hideg ka­csa, francia saláta. PÉNTEK: Savanyu pontyleves, káposztás kocka. Va­csora: Gomba tojással, SZOMBAT: Paradicsomleves, angol bélszín burgonya­pürével, csúsztatott palacsinta. Vacsora: Sajt-' pudding. VASARNAP: Gombaleves, rántott csirke zöldborsóval és kovászos uborkával, dobos torta. Vacsora: Sertés máj pástétom tartár szósszal. Etel-receptete Pirított tojás krumplival, 1 kiló krumplit héjában megfőzzük, azután lehámozzuk, vékony szeletekre vág­juk és zsírban megpirítjuk. Só,t és apró petrezselyem zöldjét adunk hozzá. Egy megfelelő, nagyságú tűzálló edényt jól kikenünk vajjal, belerakjuk a krumpliit, 3 deci tejfelbe elkeverünk 2 tojássárgát, a krumplira öntjük. Felülre óvatosan öt tojást ütünk, kissé meg­sózzuk, meghintjük reszelt sajttal és tiz-tizenöt percre tálalás előtt forró sütőbe téve, szépen megpirítjuk. — Személyenkint egy-egy tojást számítunk. Tehéntúró» karikák. (Körités.) Negyed kiló tehén­túrót két tojással és negyed kiló liszttel összegyűrünk, Csinos karikákat formálunk és forró zsirban kisütjük, Hús mellé, különösen vádas mártáshoz kitűnő. Oá. /. Irta: Dr. Dévaíné, Erdős Böske A szőrmedivatról Kezdjük a legaktuáUsabbnál: az átmeneti kabá­toknál. Hosszúak és háromnegyedesek a legkülönbö­zőbb színekben, főleg azonban barna és fekete. Akár­milyen szinti is a kabát szőrméje, ugyanolyan színű Mottó: 16 évesnek kinézni. Ezt pedig a slank hölgyei: pelerines, ujszabásu köpenyükkel érik el, amit fel is lehet gombolni. Ezzel szemben a molett hölgyek sluari galléros raglánt viselnek. De gyakran találkozunk férfl- fazönu, nemkülönben legyező gallérokkal, melyek nem a nyaknál, hanem a vállnál kezdődnek. Páris legújabban a marin bleu szőrmét favorizálja, de ezt még Parisban Is csak rendelésre készítik a ke­reskedők, mert divatja teljesen átmeneti. Mindenesetre nagyon finoman nézett ki a mannequin halványkék angora kabátján ezzel a kék szőrmével. Térjünk át a későbbi viseletre: a bundára. Ezt ál­talában a hölgyek jóval a saison kezdete előtt vásá­rolják meg. (Abban a hiedelemben, hogy olcsóbb, ha előbb beszerezik.) Ami a mult tél végefelé, mindjobban észrevehető lett, hogy a régi hosszú bundákat három ­negyedesre vágatják le, az idén igjm nagy divat. És praktikus. Mert hölgyeim, ha Sut embernek van ugy-e egy régebbi hosszú bundája, amit közbe se rö­AZ ŐSZI DIVAT kabát, kosztüm, ruhaszövet és selyem cíkker eredeti különlegesség ek gazdag választékban megérkeztek a i ■HBBBBMBpBBMBMŞpBMHi megérkeztek a SZSS1Q JENO Rt B NAGYÁRU HÁZÁBA CLUJ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom