Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-15 / 210. szám
4 KeiftiUjssg Ar. Ur kezdetben minden ember számára egy külön világot teremtett — Írja Wilde egy meséjében — s mindenkinek arra kell törekednie, hogy ebben a kis világban tudjon élni. Ezt tegye szebbé, tökéletesebbé, a vadóeba is rózsát oltson, hogy szebb legyen a föld, a saját földje, a maga világa, melyet mindenki önmagában hord. Aki ezt a külön világot széppé tudja tenni s benne is tud élni, az eléri az élet szépségeinek összhangját, a boldogságot. Ehhez a mindenki külön világához akarunk mi uj rovatunkkal néhány építőkockát vinni s a mindennapi élet eseményeit az elhanyagolt idealizmus és a napjainkban annyira nélkülözött tárgyilagosság szemszögéből megvilágítani. Nem térünk le ezzel a reális élet útjáról, hisz minden érdekel minket; ent- herek sorsa, küzdelme cs sikere, társadalmi osztályok törekvése és nemzetek politikája, mindenminden, csakhogy friss, egészséges színekben. Ne nézze mindenki fekete-szemüvegen át a napok múlását és ne félje minden ma a holnap bizonytalanját, hanem legyen gondolata, meglátásé, melyen át tarka kaleidoszkop-képekcl is észre tud venni a szürkének csúfolt hétköznapokban, Ha sikerül a sok külön világba egy-egy közös ideális gondolatot vinnünk, egy vidámabb jövő egyetemes világát építjük. Ez a célunk. A hatéveseR „Másokkal is előfordult már s azok is kibírták". — szokták sokan kézlegyintve ember- milliók problémáit elintézni. Nem baj■ Azért néhány megértő és résztvevő szót mégis áldozunk mi nekik, a hatéveseknek, a kis emberkéknek. Leásunk emlékeink legmélyére, hatha találunk valami ólményrcgiséget. ami még a mai gyermekek külön világában is előfordul, valami szomorú vagy vidám mozzanatot, amit azok se fognak soha elfeledni tudni. Az élet sodrában levő emberek életkora eltolódott■ Még hozzá a nemek szerint különböző irányban. Száz év előtt Balzac még a Femme de trente ans sorsáról, életformájáról és problémáiról irt, ezzel szemben a mai irodalom ugyanezeknek a kérdéseknek a gondját már a negyvenéves asszonyokra hárítja■ Oka ennek kétségtelenül sok van, a nők emancipációjától a sportokon át u kozmetikáig és ezer árnyalata a társadalmi elet megváltozásának és talán nem utolsó sorban az anyai pszychc utáni kutatás, mely senkinek az életéből ki nem maradhat és amelyet a. háborút járt nemzedék — még mielőtt megtalálta .volna — öntudatlanul is olyan sokáig nélkülözött. Ma már nincsen 28 és 35 éves asszony, ma csak életkor megjelölése nélküli asszony van 25 és 15 között. Ha év- számot kell mondani, már baj van. Egész ellentétes a tendencia az élet májához állított férfiaknál- Meg nem is olyan régen csuk az öreg emberek lehettek bölcsek és felelősségteljes állás betöltésére ötven éven alul nem gondolhatott senki. Hatvan év már önmagában majdnem karriert jelentett. Azután jöttek a negyvenévesek, s a háború után megindult a harmincévesek mozgalma, mely a mait minden ódiumát elődeire hárítva akart szóhoz jutni- A mozgalom eredményes volt, amire már a húszéveseknek is föl-fölcsillant a szeme. De ez elég is. Nem várunk' a mai húszévesektől gyakorlati sikereket és eredményekét, elég, hogy letargia helyett ambícióval kezdik a harmincasokat ostromolni. Azonban ennél a céltudatos harcnál is fontosabb és súlyosabb küzdelmet látunk, ha még lejebb megyünk az ösztönök háborújában, a hatéveseknek most megnyíló szeptemberi világában. Szeptember. Ősz. Elmúlás. Akármelyiket hallja a három szó közül az ember, önkényte- te.nül is eszébe jut a másik kettő. Miért? Évszázadok folyamán az ősz mint az elmúlás szimbóluma rágta bele magát a köztudatba, aztán meg az emberek is általában többet szereinek beszélni és foglalkozni a lemondással ís mindazzal ami szomorú, mint az élet vidámabb oldalával Pedig az ősz, a szeptember nem ilyen ellenségünk. Mint tavasszal a természet, ilyenkor vesz uj lendületet a politikai élet, uj célok, uj tervek kerülnek a gazdasági szükségszerűség és budget mikroszkópja alá, n. nyári álmát alvó társadalmi élet friss erőre kap és most kerül az élettel első öntudatos jogi Konfliktusba és érintkezésbe a hatéves emberkék óriási légiója. Hány anyának könny szökne a szemébe, hogy most költse föl édes álmából először a gyermekét, mert a „primus" hangja, a kötelesség első harangszava hívja. Édes értelmetlenül, álmosan dörzsölhetik szemük, némán hagyják történni a dolgokat, míg apró léptekkel félmosdatva nekiindulhatnak az Útnak. Furcsa a város képe,. Ilyen korán reggel még nem járt az uccán. Mindenki olyan mogorván néz maga elé és siet. Végre észrevesz egy má sík aprólcptü embert, akit egy önző óriás szintén kézenfogva húzogat és nógat. Ez megnyugtatja, Aztán jön a —; felnőttek szemében jelen féktelen — kis eseményeknek egész láncolata, ami mind, mind olyan döntő hatású lesz az egész életre. Hogy vezetik át a hatéves legény két a rideg küszöböné Megfélemlitéssel-e, vagy o szülői tekintély érvnélküli hatalmával. vagy pedig magyarázó szépszóval? Kit hoz a sors első szomszédnak? Milyen atmoszférát tud te rcmt&Hi ff tanitóbácsi az első nehéz magános órában? A gyermek még őszinte, nem tanitolták meg ösztönmegnyilvánulásainak és őszin tőségének eltitkolására. Megijed, vagy kineveti osztály sor sósát, szerény és félénk s tűri a fájó gúny bemutatkozását, vagy önérzetesen visszaüt, mire megbüntetik s jön a szégyen és igazságtalanság érzetének keserves megismerése. Itt születik közös bölcsőben a legnagyobb bűn és erény és már itt marad el a büntetés és elismerés- Videant professores .. A szülők is kiveszik részüket a nagy eseményből. Az anyák általában együttérzésből, az apák pedig kötelességérzetből- A könyveket megvenni persze magukkal viszik a kis nebu lót is, hogy hallják: szakasztott olyan mint az apja! a nagyságos asszonynak már iskolás gyermeke van? Mialatt pedig a könyveket válogatják, az emberke figyelmét a szives radi rok, a fényezett kis tolltartók s a matricák vággyá csigázzák. — Apu, vegyél nekem egy színes gummit Apuul — Nem lehet, ez nem kell. —- Nem látod kisfiam — fűzi hozzá az anyja, — hogy mennyibe kerül a sok könyv7 Légy okos, jó kisfiam így is elég gondot okoz most nekünk ez a sok kiadás. S az okos jó kisfiú elhallgat, szomorúan MÓRA FEREHC REGÉMYE: Ének a búzamezőkről A magyar földnek, a magyar parasztnak és a magyar erőnek halha. tatlan éposza ez a mű, melyhez fogható nem jelent meg irodalmunkban A két kötet egészvászonhötésbe egybekötve 171— lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Kolozsvár, Baron L, Popn. 5. Vidékieknek a pénz és 10 lej portókölteég elözetea beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Három kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő megrendelés esetén, ha az a 200 léjét meghaladja, portó- mentesen szállítjuk. XVII- ÉVFOLYAM-, m SZÁM. .......................... m elhelyezi emlékében a bolt sok kincseit, hogy álmában néha visszatér jenek pkgpy sokáig szépek maradjanak, mert olgaţţM elérhetetlenek voltak. De ne higyje egy szülő sem, hogy a gyermek megértette, hogy az drága és sok pénzbe kerül, hogy belátta apu sok gondját s hogy az egész csak két perc alatt elfelejtett meglátás-vágy volt. Nem, Ő csak lemondott, nem tudja ugyan, hogy miért, de a gyomron át, a sok megtagadott harmadik darab sütc mény árán már megtanulta a Amondást. Vágya pedig komoly volt, intenzív és komoly, mint a szülők bármely kívánsága, hisz nem a vágy tárgya determinálja annak súlyát- Sőt. A hatéveseknek ez a lemondása erősebb és súlyosabb következményekkel jár, mint a szülőké, akik számolni, beosztani és vágyaikat ezekhez idomítani tudják. Minek most matrica, vagy színes radír, mikor az élet komoly munkája kezdődik? Elfelejtik, hogy vannak fölös leges dolgok, melyek az életben olykor nélkülözhetetlenek- Mikor érkezik el a kis hatéves oda, hogy valaha is vehessen magának valami egészen fölöslegeset? Talán soha. Pedig milyen mérhetetlen örömet tudna egy apróság ilyenkor okozni. Lehet hogy a könyvek, beiratás áldozatba kerülnek; fényes tolltartóhoz csalt egy kis megértés, együttérzés kellene- Szabad-e őket ilyen élményekkel indítani titra? Vegyük meg azt a „fölösleges“ színes radírt nekik; a hatéveseknek. . _ . Dr. Papp Etele Dr. Oberding József György uj könyve „A kolozsvári Gondoskodó Társaság“ A romániai, magyar kezgardesági irodalom au utóbbi évtizedben nagyon kevés összefoglaló munkával szolgált. Az agrárreform átvihatzásával kapcsolatban sok tanulmány jelent meg az ■ agrárt «form szociális és gazdasági előnyeiről, hátrányairól. Sajnos, — valljuk be őszintén, — ezek a munkák ma már jórészt feledésbe mentek és pedig azért, mert az agrárreform igazi lényegével nem foglalkoztak, mert azokban az időkben nem foglalkozhattak és különben is alkalomszerűen születtek. Jelent meg néhány apró. közgazdasági tanulmány az agrárreform után is. Ezek között mindig nagy figyelemmel kisértem a fiatalabb generáció működését, így különös gondossággal vigyáztam arra, hogy dr. Oberding József György murkáit mindig áttanulmányozzam. .Dr. Oberding szeret elmé'yülni a múltak gazdasági eseményeiben. Hiszen mit is tehetne most egy elméleti közgazdász, mikor tankok omlanak össze, egzisztenciákat temet el a pénzügyi válság és mindenek fölött a konverzió bizonytalansága üli torát! Természetesnek találom tehát, hogy Oberding történelmi kérdést fogott meg ez alkalommal. A kolozsvári Gondoskodó Társaság egy százados múltja alatt hasznoí és eredményes munkát fejtett ki a pénzügyi élet terén. Illik is tehát, hogy a társaság alakulásának és munkásságának történetét megismerje a magyarság. Oberdlng munkájában nemcsak a Gondoskodó Társaság megalakulásának történetét ismerteti, hanem érdekes sorokban foglalkozik Böiörii Farkas Sándorra!, aki a Gondoskodó Társasagot a'apitotta. Kevesen tudják Iíölöni Farkas Sándorról, hogy nemcsak kiváló utazó volt, aki északamerikai utazásáról érdekes naplóban számolt oe, nanem kiváló közgazdásznak is bizonyult. A kormányszéknél elfoglalt hivatala és minden más tisztsége mellett időt szakított arra, hogy gazdasági kérdésükké! is foglalkozzék. A munka végig nagy tárgyismerettel és a források gondos felhasználásával készült, amiért külön dicséretet érdemel szerzője. Oberding munkájához függelékképpen csatolta a Gondoskodó Társaság 1825-ben készített alapszabályait. Az alapszabályok átolvasása és tariúlmányozása rendkívül érdekes gondolatokat kelt az emberben és még nem közgazdának is gyönyörű sójáét okoznak azok az egészséges pénzügyi elvek, arewjyeket a Gondoskodó Társaság 1825-ben lefektetett. űfii> Az Erdélyi Tudományos rjj^eí^k 68-ik füzete mindenben érdemes munka és tanáófioljuk dr. Oberding József Györgynek, hogy keressen, Kutasson a mult em lékei között, mert ezzel nagy hasznára van az egyetemes magyar kultúrának. Kc‘szentjük dr. Györgyy Lajost, hogy e munkát besorolta j?z Erdélyi Tudományon Füxctek közé. . —"Pft Szász Ferenc.
