Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-01 / 198. szám

c

3'Ipvlsei ftbAí BUDAPEST

. ' *' •• W ■ « ^

ft» pwt&K pXffig

Ca Maunr Vc. wm—i«t.

Szombat, /93I, szeptember 1. — irs % Iei

Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre UH), negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy érre 60, félévié 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban.

ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. — 198. SZÁM.

Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE.

Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Olaj, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — LerétoLm: Cluj, postaitok 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség.

Hani» hívei éles harci riadót fújtak meg* Szovátán

A folytonos arculcsapások ellen hangzottak el kirohanások. Vaidáékkal nem vágták cl Maniu hívei a békülés útjait, de még-is sor kerülhet a végleges szakadásra — 720 résztvevője

volt az értekezletnek

A kisebbségi tisztviselők miatt

Már a kisebbségek az okai annak is, hogy a kormány visszariadt a nagy garral bejelentett tisztviselői leépítés végrehajtásától. Sok minden történik ebben az országban azzal az indokolással: itt vannak a kisebbségek. A román közvélemény előtt, mint valami ismeretlen mumust, mint valami titokzatos veszedelmet szokás endegetni a kisebbségeket, lépések megtételének és megtagadásának az indokolásaképpen. Sokszor láttuk, sokszor meg is mondottuk, hogy ennek a reánk való hivatkozásnak az elharapózását, szokássá válását a román nép fogja megszenvedni. Mert ha azon a ci- mon vonják meg szabadság joggyakorlati biztosítását a polgárságtól, hogy ne élvezhessék a kisebbségi tömegek, akkor ennek az indokolásnak szenvedőjévé válik a román nép is.

Ami a tisztviselő-leépítéseket illeti, van annak az indokolásnak ténybeli alapja, de van nagymérvű tulzása is A túlzás ott mutatkozik, amikor a kormány nem akarja nyíltan bevallani, hogy nincsen elég ereje saját tervének a végrehajtásához. Előbbi kormányok alatt már eléggé nyilvánvalóvá vált, hogy az állami igazgatás és a közigazgatás sokkal több embert tart el, mint amennyit a költségvetés nagy zavarok állandó jellege nélkül elbírhatna. Mindenik kormány hozta a leépítés programpontját, amikor azonban az emberek nagy számát a hivatalokból ki akarták tenni, a felzúdulás minden népszerűséget leromboló viha- ránaK az előszelétől és annak a gondnak a terhétől, hegy mi lesz ezze1 a sok felnövelt egzisztenciával, megijedtek. Tatarescu miaiszterelnök kijelentéseinek az alaphangja azt a szólamot vezette be, hogy ő hozta az erőt az elhatározásokhoz és a határozottságot a végrehajtásokhoz. Itt, a végrehajtások e pontjánál azonban megtorpant s most nem vallja be a határozottság hiányát, hanem na* cionalista népszerűségi látszatokat igyekszik kelteni magyarázatához. Tény, hogy azok a kisebbe ségi tisztviselők, akik megmaradhattak a köz- igazgatás hivatalaiban., nem építhetők le olyan rendeletnek az alkalmazásával, mely az előképzettséget, a minősítést, az alkalmazás törvényességét vizsgálja. Olyan magyar ember nem maradhatott volna állásában, akinek ne volnának meg az állás betöltéséhez szükséges feltételei s a régi időkben az előirt képesítések hiányosságaival nem lehetett hivatalba kerülni: A bukaresti lapok szerint a belügyminisztériumban megállapították, hogy a csatolt területek közigazgatási tisztviselői közül a rendelet szigorú alkalmazásával minden románt el kellene bocsátani s csak a kisebbségiek maradnának a helyeiken. Van ebben ármegállapításban túlzás, de van némi igazság is. Ahogyan a kormány rezsinek az állásaikban maradt kisebbségi tisztviselőknek a munkássága*, törvényességét és tisztességét megismerhették, nagyon jól tudják, hogy nincsen óbban a munkában, amit ők elvégeznek, semmi veszedelem, csak haszon a közjó javára. És egyenjogú polgárok ha vagyunk, akkor az ő kifogásolhaíatlanságuk nem lehet ok valamilyen tervnek az elejtésére. Ez nem ok, csak magyarázat, ürügy. Do alkalmat ad annak a ténynek a megismerésére, hogy a kisebbségi tisztviselő nem kegyelemből, hanem teljes joggal van a helyén. Sajnos, olyan kevesen vannak már, hogy ezért sem lehet komolyan venni a megijedésnek ezt az indokát.

(Szováta, augusztus 30.) Maniu hívei össze- sereglettek Szovátán, a nagy előkészületek után, hogy erőteljes hangot adjanak állásfoglalásuknak. Az egész gyűlésnek tüntető jellege volt, Maniu mellett és azok ellen a mozgalmak ellen, amelyekkel vezérüket le akarják szorítani a politikai vezérszerepek területeiről. Nem \ aida ellen keltek 1 ^leshangu felszólalások, hanem az akciók, intrikák ellen s különösen súlyos Ítélő szavakat hangoztattak azokról, akiknek az intrikákat tulajdonítják s akikről azt hiszik, hogy 'S aidát sikerült tévutakra vinniök. így különösen Tilea ellen nyilvánult meg a harag. Az alaphang egyfelől a rekrimi- nálásra, másfelől a párthüség szándékának a hangoztatására volt letempirozva. Ez valószínűleg a Maniu kívánsága szerint történt igy és bizonyára ő akarta a Vaida személyének a lehető kímélését is. Maniu — mint köztudomású — nem volt jelen a saját gyűlésén. Bukarestből útban volt ezen a napon Kolozsvár felé- Szovátai gyűlésén nem hangzottak el olyan kirohanások, amelyek okot adnának a végleges szakításra. Vigyáztak erre. Azonban ennek a taktikai óvatosságnak ellenére az ellentét nemcsak nem enyhült, nem is tisztázódott s a pártDeleu Victor volt kolozsvári polgármester

megnyitóbeszédében kijelentette, hogy szívesebben venné, ha pártgyülésen beszélnék meg az elintézésre váró kérdéseket, de a pártot nem szoríthatják rá, hogy bizonyos fontos kérdéseket elintézzen. Egész Erdély szavát hallatja a szovátai értekezleten, amelynek célja az, hogy az általános politikai helyzet megvitatása után, állást foglaljon a párt reorganizálása, a Maniu-tigy és a purifikáció kérdésében.

Boeriu tábornok üdvözli a megjelenteket, majd Popa Augustin éles hangú beszédében vázolja az általános politikai helyzetet. Rendkívül heves hangon veszi védelmébe Mamut. Maniu ellenségei, — mondotta — szembehelyezkednek az egész ország akaratával. A közvélemény bizalmának tudatában a legteljesebb nyugalmat lehet visszautasítani a Miniut ért rágalmakat. Kemény szavakkal fordul szembe azokkal is, akik a párt keretein belül áskálódnak Maniu ellen.

Ezután ismerteti az eseményeket 1918- évtől kiindulva. Támadja a liberális pártot, amely szinte lejárta magát, csak a személyes

ból való kiválás igen könnyen elkerülhetetlenné válhatik.

Kiküldött tudósitónk a szovátai tanácskozásokról a következőkben számol be:

Hétszázhusz résztvevő.

A szovátai értekezlet csütörtökön zajlott le. Mintegy 720 résztvevője volt Maniu páil- hiveinek összejövetelén. A regáti megyék közül képviseltették' magukat Iaşi, Roman, Prahova és Covurlui. Rădulescu-Mehedinfi professzor táviratilag csatlakozását jelentette be. Erdélyből tizenhárom megye tagozati elnökei, tiz megyének tagozati alelnökei jelentek meg, Kolozsvárról 55 pártember. Jelen voltak többek közt: Moldovan Vaier, Jonel Pop, Joan Pop, Moldovan Juliu, Pop Ghiţa és Do- brescu Aurel volt államtitkárok, továbbá Po- rufiu, Nemes, Bianu Cornél és Justin Juga. Alsófehérmegyáből hetven, Szatmármegyéből huszonöt pártember utazott Szovátára, Sza- mosmegyéböl pedig megjelent az egész elcsapott vezetőség.

Az ülést délután 2 órakor kezdték a Deşteaptă-te Române c. nemzeti dal eléneklé- sével.

érdekek klubja, a népben semmi gyökere nincs.

Az alkotmány veszélyét látva, Maniu az alkotmány megmentése érdekében szeretett volna dolgozni, azonban nem volt reá módja- A liberális rezsimek következetesen meghamisították az ország akaratát. Már a pártba is bevezették az egyenetlenkedést, hogy „divide et impera“ elv alapján ennek erejét csökkentsék. Ezután beszélt a román lélekről, a román nép energiájáról.

— Egyesek kihasználják a mi jóakaratunkat — folytatta — és aş arcunkba csapnak.

Pop Valér dr., volt miniszter Maniu érdemeit foglalta össze beszédében. Roxin Theodor arról beszélt, hogy a határmenti románok hívek maradnak Mamiihoz, Ezek után \ anatu dr. temesvári, a bánsági szervezet éléről letett Bocu Sever volt tartományi igazgatónak a levelét olvasta fel, amely rendkívül éles támadást tartalmaz Vaida ellen. Azt írja, hogy Vaida, amikor megbukott, mint miniszterelnök,- elismerte a tévedését s bejelentette a közvéleménynek bűnbánó visszavonulását

(Tudósításunk folytatása a tizedik oldalon)

Éles hangok a kormány ellen és Mania mellett-