Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-06 / 176. szám
6 KELETlUjsm Magyar kuriózumok- Egy könyvet olvasgatok mostanában, amely tele van érdekesebbnél érdekesebb dolgokkal. A könyv szerzője Ráth-Végh István, a munka címe pedig: Magyar kuriózumok, szóval magyar furcsaságok, vagy mondhatjuk úgy Is: rendkívüli dolgok a mi magyar múltúnkból. Legelsősorban is le kell szögezni, hogy egy ilyen munkát megírni: nagyon nagy dolog! Elsősorban azért, mert hiszen évek, sőt néha évtizedek kellenek ahhoz, hogy az a valaki, aki ilyen kutatásokra határozza el magát, találjon is olyan dolgokat, amelyek még ismeretlenek és a maguk különlegességével ritkaságszámba mennek. Másodsorban pedig szív is kell egy ilyen munkához, nagyon sok szeretet és bőséges ideálizmus az irattárakban, külföldi levéltárakban, régi, ódon kúriákban való kutatásoknál. Es idő is kell, nagy elmélyedés, meg jó szem, hogy ki lehessen válogatni a mult hatalmas szénakazlából az értékes, jóformán alig látható növénykéket... És Báth-Végh István mindezt megtette. Hogy mi minden van ebben a könyvben* azt nagyon nehéz lenne csak itt még a felezőtekből is elsorolni. De vegyünk ki pár részletet, amelyek érdekesen mondják el a könyv értékét és belső nagy mondanivalóját. —. Mecséry ezredes csodálatos koponyája. Magyar kuriózumok vannak ebben a könyvben, néha misztikusan ható dolgok, amelyek megbolygatják kevéssé az ember fantáziáját, néha pedig mese- szárnyat adnak alája és elröpitik a fantázia világbirodalmába. Egy ilyen dolog például Mecséry Dániel Ezredesről szól, aki példakép volt arra, hogy a magyart miért hívták valamikor „kcményfejü magyarnak“. Mecséry Dániel, ahogy azt Báth-Végh István megírja, 1759 szeptember 29-én született Kőszegen. Mikor felserdült, anyja Sopronba küldte jogásznak, de a jogtudományok nem valami nagyon kötötték le figyelmét s gondolt egy nagyot, Bécsbe szökött. Beállt Esterházy Miklós herceg testörkapitány ezredébe kadétnak. Huszonegyéves korában már „ezredi segédnek“ lett és amikor 1792-ben kitört a francia háború, Mecséry seregével a Németalföldön kezdett vitézkedni. Már ekkor a csaták legendás hőse lett: őrnagyként jött vissza Hollandiából és megkapta a Mária Terézia- repdet. Majd bekövetkezett az az idő, amikor megdördültek Napoleon ágyúi és az osztrák sereg bizony csatát csata után veszített el. Nagy szaladás támadt Nürnberg alatt is, hol Murat lovasgenerális ugrasztottá szét Ferdinand főherceg seregét. Egyetlen csoport nem fútamodott meg: Mecséry csapata! űk úgy gondolkodtak, hogy hát van ősi magyar virtus is, fneg azután dacos kemény legények, hát illik fedezni a futamodókat, Murat seregének rohamával állt szembe és az egészen terméeszetes, hogy Mecséryék hamarosan lekerültek a nyeregből. Az ezredes tizennégy mély sebbel fordult le a lóról és amikor Nürnbergbe vitték, az orvosok csak intettek, s úgy gondolkodtak, hogy töltse ttás vele drága idejét. Holt hirét költötték, de a ha- lálravilt vitéz hét hónap múlva talpraállt! Koponyája három helyen is keresztül lett vágva. Bettentöen mély sebeket kapott, más ember már csak az egyiktől is elpusztult volna az első pillanatban. Mecséry azonban, Összeszabdalt kopányával még 18 évig élt, sőt 1809-ben újból jelentkezett hadiszolgálatra, de természetesen már nem eresztették. A legöregebb magyarok A nemrég elhunyt Zoro-Agha bizonyára elszégyelte ţolna magát, ha tudomása lett volna arról, hogy 11a- jjjyarerszágon is éltek olyan bibliakoru emberek, akikről a halál megfeledkezett, Ilyen ember volt például a matuzsálemi életkort megért 185 éve* Czártán t'éter és a 172 éves Rovin János. Mint Báth-Végh István mondja, ha megrostálja a külföldi adatokat és ha kiegészíti a még eddig sehol sem tárgyalt rendkívül érdekes magyar adatokkal, úgy kiderül, hogy a világ íísatuzsálemjei élén magyar emberek ballagnak. A világ legöregebb embereinek listája egy régebbi adat szerint a következő: Czártán Péter 185 éves, Rovin János 172 éves, az angol Jenkins Henry 182 éves, a norvég Soring ton Jonas 152 éves, az angol Damme Thomas 154 éves és Parr Thomas 152 éves. Ezek az adatok, bármennyire is csodálatosak, de pontos adatok alapján lettek kidolgozva! Czártán Péterről, aki 1724-ben balt meg, mindjárt halála után a bécsi és a németországi lapok is írtak. A Hamburgischer Correspondent 1724. «vi 20-ik száma többek között ezeket is irja: „Temesvárról jelentik, hogy 1724. év január 5-én meghalt egy Czártán nevű ember, aki 1539-ben született és amikor * török ezt az erősséget elfoglalta, apjának anyjával a hegyek közé menekült. Halála előtt pár nappal még botra támaszkodva járkált és a postaállomásnál kére- getett...." Bovin Jánosról pedig Easton angol kutató Irta, hogy 1741-ben halt meg 172 éves korában ős ugyanabban az évben követte a Sírba 164 éves felesége, akivel 140 évig élt együtt! Úgy a vén Rovinról, mint feleségéről egy festmény készült, állítólag legfelsőbb parancsra. Másolata a mult század derekán még a budapesti Nemzeti Muzeum birtokában volt. A Szépművészeti Muzeum tulajdonában pedig most is megvan egy metszet, amely bizonyára az eredeti festmény után készülhetett. A metszeten szerepel az a felírás is, hogy Rovin Jánost 172 éves korában ábrázolja .. . Ráth- Végh István azonban kutatásai nyomán megállapítja, hogy a világ legöregebb embereinek fcntemlitett rang- soraT megváltozik. Mivel a tizenkét legöregebb ember közül nyolc Magyarországról került ki, azok között is hat tősgyökeres alföldi magyar. Ezt a matuzsálemi tizenkettő sorrend szerint a kővetkező: a már említett Czártán Péter és Rovin János, a 172 éves Lente Mihály, az angol Jenkins, a 164 éves Rovin Sára, a 162 éves Sós János, a 160 éves Máté Mihály a 159 éves Hézsö Mihály, utánuk jön Surington Jonas, Damme Thomas, Parr Thomas és végül megint egy magyar a 151 éves Dömöe Imre. Mindezek pontos adatok alapján kimutatva. Prédikátorok a táncról. Hogy évszázadokkal ezelőtt hogyan vélekedtek a táncról, arról is nagyon sok érdekes példát sorol fel Ráth-Végh István. A középkornak ezt a járványát, tánckórság, (koreománia) néven ismeri a kultúrtörténet. A limpurgl krónika 1347-böl jegyzi fel, hogy a Rajna és a Mosel mellékén az emberek egyszerre csak elkezdtek őrjöngve táncolni, másodmagukkal ropták a táncot egy állóhelyükben félnapon át. 1374-ből, a Magnum Chronicon Belgicum“ ezt irja: ,,Ez évűén csodálatos népség jött Aachenbe és innen tovább vonult Franciaországba. Mindkét nembeli emberek, az ördögtől ingereltetve, kéz kézben táncoltak körül az uc- cákon, a házakban, a templomokban. Szökdécselve és zajongva, minden szemérem nélkül...“ Hát igy indult el a tánc és mai hivei bizonyára elcsodálkoznak azon, ha meghallják, hogy 1418-ban a strassburgi tanács a táncosokat betegeknek minősítette, beszállította Szent Vitus kápolnájába és ott felügyelet mellett ápoltatta. Innen detálódik aztán az, hogy az őrjöngő táncot még most is vitustáncnak hívják. Az egyházatyák véleményeiből elég lenne csak Taxonyt János jezsuita atya sorait idézi, vagy a különböző protestáns vádiratokat, igy Gyulai Mihály, Patai János nézeteit elsorolni. Például Szentpéterl István (1697) Debrecenben megjelent munkájában a táncot fajta!annak és az epidémia pestisének neveri s egyben az álnok ördög erősségének. Ilyen dolgokat mond el nekünk a csodálatos múltból kilapozva (még inkább „kikutatva") Ráth-Végh István nagyon érdekes müve. / Dékán? András. az \em Tiz évre ítélték olaszteleki vérbosszú tettesét hogy nem akarta is tagadott, csak azzal védekezett, megölni áldozatát (Scpsiszentgyörgy, augusztus 4.) Általános megdöbbenést keltett áprilisban az udvarhelymegyei Erdeividéken az a gyilkosság, amelynek Bartha Izsák olaszteleki birtokos, az udvarhelymegyei Magyar Párt vezető fér- fia esett áldozatául. Egy évvel ezelőtt történt, hogy Bartha Olaszteleken a korcsmában összeszólalkozott a népes Molnár-család egyik tagjával, akit arcul ütött■ Ezért a Molnár-család bosszút esküdött és lestek az alkalmat, hogy Barthát cltegyék láb alól. Bartha Izsák azonban vigyázott magára, revolverrel járt, tőrt is hordott magánál s állandóan figyelemmel kisérte ellenfeleit, úgy, hogy azok egy éven keresztül nem tudtak hozzáférkőzni, hogy bosszújukat kielégítsék. Április 4-cn történt, hogy Bartha Izsák több társával a barótlii vásár után betért a Zeleh-féle vendéglőbe. Alig foglaltak itt helyet, mikor az észrevétlenül belopódzott Molnár Mihály, & sértett család egyik tagja, amit sem sejtő Bartha mögé ugrott és késsel orozva, négyszer a nyakába szúrt hátulról A megtámadott ember összeesett és azonnal kiszenvedett- : A csendőrség Molnár Mihályt letartóztatta és ügye most került a sepsiszentgyörgyi törvényszék Verzár—Tanor tanácsa elé. A tárgyalásra sok tanút idéztek be, az ügy azonban annyira nyilvánvaló volt, hogy a gyilkos meg sem próbálta tagadni, mindössze azzal védekezett, hogy nem akarta megölni Barthát, csak bosszút akart az öccse miatt állni rajta. A tanúvallomások egyöntetűen azt hangoztatták, hogy a vádlott a gyilkosság előtt több Ízben megfenyegette Bartha Izsákot, sőt a mult év decemberében meg is támadta, de ekkor Bar- thának sikerült elmenekülnie. A bizonyító eljárás befejezése után az ügyész szándékos emberölés büntette cimén kérte a vádlott elítélését. Dr. Vosca István székelyudvarhelyi ügyvéd, mint az özvegy és három árva gyermek képviselője arra kérte a törvényszéket, hogy kártérítési követelésüket utasítsa polgári perre. Dr. Bratfalean és Rosu védőügyvédek meg hallgatása után a törvényszék szándékos ember ülés bűntettében mondotta ki Molnár Mihályt és tízévi fegyliázra ítélte. Az Ítélet ellen úgy az ügyész, mint a védő fellebbezést jelentettek beA FIATAL ANYA ORVOSI TANACS FIATAL ASSZONYOKNAK Irtai Dr Földes Lajos,azOrsr Gyermekvédő Liga szülő- és anyaotthonának v főorvosa Rövid kivonat a tartalomjegyzékből: Az anyáról — A méhtest — A petefészek — A fogamzás — A fejlődés — A szülés idejének kiszámítása — A méhmagzat egészsége — A terhesség megállapítása — A magzat mozgás — A magzat növekedése — A magzat fekvése — Az orvos felvilágosításai — Tudnivalók a terhesség Körül — Fürdő — Séta — Mozgás — Táplálkozás — Hányás — Yisszerek — Köldöksérv — A terhesség alatti rendellenességek — A vizelet megvizsgálása — Vérzések a terhesség alatt — Elvetélés — A terhesség mesterséges megszakítása — Terhességi elváltozások — A méh hátrahajlásáról — Belső vizsgálat — Szülésznők — A tisztaságról (Semmelweis) — Mit készítsünk elő a szüléshez? — A szülés — A jósló fájások — Tágulási fájdalmak — A kitolás — Segit-e a magzat — A lepény távozása — Tudnivalók a szülés alatt és után — Viselkedés a fájások alatt — Orvosszerek — Beöntés — Burokba születés — A köldökzsinór — Utóvérzés — A gyermekágy — A gyermekágyi folyás- és vérzés — Gyermekágyi láz és láz a gyermekágyban — Táplálkozás — Érintkezési tilalom — Néhány szó a méhen kívüli terhességről — A születéselőtti magzat védelem — Az újszülött — Köldökcsonk — Fejdaganat — Az újszülött bőre és szeme — Hüvelyi vérzés — A mellrete- vés ideje — Sulyveszteség — Hintöporozás — A csecsemőről — A szoptatás — A tej minősége — A szoptatási idő — A szoptatás technikája — Mennyit szabad szoptatni — Tejböség fokozása — Dajka kérdés — A cucli — Az elválasztás — Az emlők lekötése — A fog- zás — A fürdetés — A felvevés — Sétálás — Himlőoltás — Betegségek — Bélhurut — Nátha — A nyelv te- növése — Ragályos bajok — Angolkór — Otvar — Kancsalság — Mesterséges táplálás — Orvosilag előírt csecsemő tápszerek — Néhány tanács a csecsemő ápolására — A szoba — A pólyázás — Tévhitek és babonák — Feljegyzések gyermekről. Ara 78*— táj. — Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop ucca 5. Vidékieknek a könyv ára és 10 lej portóköltség előzetes beküldése után azonnal szállítják.
