Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-30 / 196. szám
4 - KEUTIUJSSG Drágán polgármester éles válasza Nisfor lemondatott alpolgármesternek Azt állít ja, hogy Nistor a városházán nem a város, hanem a kliensei érdekeit védte, aminek Lapedatu miniszter is kifejezést adott Az autóbuszkoncesszió bérleszállxtási ügyének kulisszatitkai a polgármester megvilágításában <Kolozsvár, augusztus. 28.V Kolozsváron széles körökben feltűnést keltett dr. Nistor Virgil kolozsvári alpolgármetser, az időközi bizottság egyik alelnökinek állásától való felmentése. Mikor a felmentés nyilvánosságra jutott, a szokatlan üggyel kapcsolatosan ellenőrizhetetlen hirek kerültek forgalomba. Sokan tudni vélték, hogy az időközi bizottság alelnökit azért menesztették állásából, mert a szinajaí autóversenyen éles összetűzése támadt egy, az udvarnál magas állást betöltő katonatiszttel. Más hirek szerint Botez ezredes,, aki az időközi bizottságnak szintén egyik alelnöke, már régóta nézeteltérései vannak Nistorral s főleg ez buktatta meg Nistor Virgilt. Hogy a zűrzavar tökéletes legyen, maga Nistor Virgil is nyilatkozott a Keleti Újságnak és ez a nyilatkozat egy cseppet sem volt hízelgő Drágán professzorra, az időközi bizottság elnökére- Drágán .professzor. magához kérette ma a Keleti Újság munkatársát és Nistor alel- nök felfüggesztésével kapcsolatosan az alábbi kijelentéseket tette: — Nem akartam nyilatkozni ebben az ügyben, de a lapok személyemmel már olyan módon foglalkoznak, hogy kénytelen vagyok az előttem fekvő akták alapján ebben a kínos ügyben minden homályt eloszlatni. Még 1930- ban történt, hogy Kolozsvár városa áz úgynevezett Rapid autóbusztársaságra a személyszállítás kizárólagos jogát évi 1 millió 200 ezer lej bérfizetés ellenében álruházta, illetve a monopóliumot ennek a társaságnak bérbe adta. A Rapid társaság az utóbbi években, különféle jogcímekre való hivatkozással, ennek a bérnek a leszállítását kérte, a városi tanács azonban nem adott helyet eddig ennek a kérésnek. — A Rapid nemrég újabb kérést adott be és abban 400—500 ezer lej elengedéséért folyamodott. — Annak a bizottságnak, amely ennek a kérdésnek a letárgyalásával volt megbízva, az elnöke dr. Nistor Virgil volt, aki előttem ismeretlen okokból a város érdekei ellenére az autóbusztársaság álláspontjára helyezkedett és az egyik bizottsági ülésen, mint az ügy referense és az autóbusz ügyeket tárgyaló bizottság elnöke, azzal a meglepő indítvánnyal állt elő, hogy a Rapid társaság kérését az időközi bizottság teljesítse. — A tanácsülésen, illetve az időközi bizottság ülésén, — mondotta tovább Drágán elnöC — éppen én elnököltem. Meglepett Nistor urnák az előterjesztése, már csak azért is, mert minden eddigi szokástól eltérő módon egy ilyen meglehetősen fontos kérdésben előzőleg engem nem informált és nem kérte ki az én véleményemet. Az előterjesztése után felszólaltam és a bizottsági tagok előtt hangsúlyoztam, hogv nem helyeslem az előterjesztést és nem vagyok hajlandó az autóbuszláTsaság évi 1 millió 200 ezer lejnyi béréből A00—500 ezer lejt elengedni. Kijelentettem nyomatékosan, hogy én ezt az indítványt nem fogadom el és azt a polgárság érdekei ellen valóink minősítem —Szavazásra került a dolog és a bizottság tagjai, egy kivételével, mellettem foglaltak állást. Ez az egy szavazó- Nistor Virgil alelnök volt, aki ebből nem is csinált titkot. — Abban az időben a lapok éles támadásokat intéztek a város vezetősége ellen, —- mondotta tovább Drágán elnök, — aminek az eredményeképpen Lapedatu miniszter egy ízben megjelent a városházán és-kérdőre vont, hogy mié,rt támadják a lapok, a város vezetőségét? Én a folyó ügyekről referáltam a miniszter urnák és tájékoztattam Nistor alelnök urnák a magatartásáról is. Ez nem történt titokban, mert az előterjesztésemet Nistor .alelnök ur is végighallgatta./Ugylátszik, hogy Lapedatu mi niszter nekem adott igazat, me.rt az előterjesztésem után rászólt Nistor alelnök urra: „ön elsősorban hivatalnok, tehát a város polgárságának és nem klienseinek érdekeit kell szolgáimul — Később a belügyminisztérium az aktákat, magához kérette, én a szöbanfórgó interi- márbizottsági gyűlés határozatáról szóló jegyzőkönyvi másolatot minden különösebb megjegyzés nélkül felterjesztettem a belügyminisztériumhoz és a jegyzőkönyvbe esak annyit jegyeztem be, hogy az az egy szavazat, amely az aútóbusztársaság kérése melleit elhangzott, dr. Nistor Virgilé volt. —•' Ezek után történt, hogy a napokban a belügyminisztériumból leirat érkezett, amely utalással az autóbusztársaság aktájára, minden különösebb indokolás nélkül, de nyilvánvalóan az ebben az ügyben elfoglalt álláspontja miatt, állásától felmentette Nistor Virgil urat. '-— Ennyi történt. Semmit nem csináltam. Minden intézkedésemről tudott Nistor ur is. Én csak a város polgárainak az érdekeit védtem. A minisztérium döntése emberileg engem is meglepett, mert szerintem Nistort a minisztériumnak előzőleg fel kellett volna szólítania, hogy állásáról mondjon le. Nistor ur nyilatkozataira ez a válaszom és mindezt aktákkal is hajlandó vagyok igazolni. —- Még csak ai'ra válaszolok, amit liberális párti tagságommal kapcsolatosan egyes lapok Írtak. Az egyik lap megkockáztatta azt az állítást, hogy nem is voltam a liberális pártnak a tagja. Ez nem felel meg a valóságnak, mert éri a liberális pártnak 1924 óta vagyok a tagja és három esztendő óta a központi bizottságban is hefyet foglalok. Ezek titán Kolozsvár polgárságának a józan ítéletére' bizom, hogy ebben az ügyben kinek van igaza. XVII ÉVFOLYAM. í9S. SZÁM. ~1—rím ii ii Ilim .....................■■mi min uimii» II Pearl I. Buck: Mwei-!aii vergődése. Szerzőt az olvasóközönség az „Édes Anyaföld“ cimü regényéről már ismeri. Ebben a regényében a Kelet és Nyugat kultúrája» világnézete és társadalmának erkölcsi felfogása csap össze, ahogy a szerelem átgynrja az embereket, kiöl a leiekből hagyományt, babonát és előítéleteket. Mélységes emberi szenvedélyektől átfűtött miliőben, izzó gyűlölet és forró szerelem fülledt atmoszférájában pereg le m drámai fordulatokban gazdag történet. A 215 oldalas, finom, fehérpapirra nyomatott, díszes vászonkötéses regény ára csak €»0 lej. Portóköltség 10 lej. Kapható a Keleti Újság ki* adóhivatalában, Baron L. Pop n. 5 sz. — 150 lej értékű könyvrendelésnél a pénz előzetes be küldése esetén portóköltséget mi viseljük. Megvédte-e Tisza Erdély határait? Vajda Ferenc székelyudvarhelyi ref. esperes-lelkész az alábbi nehány érdekes adattal szól hozzá a ieltünést keltű kérdéshez, hogy megvédte-e Tisza Erdély határait. A magyarországi református egyház 1917- ben zsinatot tartott. Az első ülésszak okt. hó 22-én nyílott meg. A második ülésszakot 1918- okt. 2-re hívták össze Budapestibe. A zsinatnak tagja volt a dunántúli egyházkerület részéről! gr. Tisza István főgondnok és tagja volt az erdélyi egyházkerület részéről: alólirott is. Október hó 4-én jelent meg a zsinati ülésen gr. Tisza István. Becsből jött. Szeptember közepén volt a bolgár fegyverletétel. A szükséges intézkedések megtétele végett, nagy katonai haditanács volt. Azon vett részt Tisza is. A zsinati elnöki tisztet d,r. Baltazár püspök és gr. Degenfeld világi elnök töltötték be. Tisza kérésére gr. Degenfeld világi elnök zárt ülést rendelt el. A hirlairók és a hallgató közönség távoztak. Csak a zsinati tagok maradtak a teremben. Tisza szólásra emelkedett. Halotti csend. Mindenki sejtette, hogy nagyfon- tosságu kijelentéseket tesz. Majdnem szóról- szóra. a következőkét mondotta: „Most jövök Becsből, a katonai hadi tanácsról. Csak azért kértem zárt ülést, hogy megnyugtassam a zsinat minden tagját, de különösen az erdélyi képviselőket, hogy a haditanács minden intézkedést megtett Erdély határainak a védelmére. Ha azonban mégis bekövetkeznék, amit nem remélünk, a határátlépés: akkor is a Wilsoni elvek alapján fog történni a döntés és a Székelyföld, egy tömbben az anyaországnál fog maradni.“ Ezek voltak a Tisza szavai. Megerősíthet ebben engem a zsinat mindenik jelenlevő tagja. De nyilatkozliatik dr. Balogh Jenő volt igazságügyi miniszter zsinati tag is, ki a hírlapírók karzatán ült és feljegyezte Tisza minden szavát. Ez tény és valóság. A zárt ülésről a zsinati napló is megemlékezik: VIII. ülés 1918. okt. 4-én, d. e. 10 órakor 19. lap. Még egy másik adat Tiszának a román kérdésben elfoglalt álláspontjáról. Ez már az 1916. évi betörésre vonatkozik. „Tiszának az a meggyőződése — írja Tisza egyik bizalmas embere, — hogy Románia nem akar ellenünk jönni. Mindössze annak eshetőségével kell számolnunk, hogy Románia esetleg „löketik“ (ez volt az ő kifejezése). Erre most készülünk, hogy amennyiben ez a „non putarem“ beállna, ez minket váratlanul ne érjen“. Ezeket a sorokat Erdély egyik nagy szerepet játszó emberének 1916 aug. 12-iki leveléből idéztük, a ki aug. 8—10-én személyesen beszélt Tiszával és arról a beszélgetésről tájékoztatja egyik, szintén tekintélyes állást betöltő barátját. A szeméteket most nem szerezhetjük meg: de az eredeti levél, használat végett, a kezeink között van. Megállapítható a fentiekből, hogy Tisza alaposan volt tájékozva minden dologról és számolt minden eshetőséggel, Erdély határainak a védelméről pedig gondoskodott. .Vajda Ferenc. Reamás betegeknek nélkülözhetetlen ! Fontos újdonság! ElIMÁS BAJOK HÁZI KEZELÉSE E kis munka mindazt tartalmazza, amit a reumás betegnek betegségéről és annak házilag való gyógykezeléséről okvetlenül tudnia kell. Ára 72 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában, Cluj, B. L. Pop u. 5. Vidékieknek a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk.
