Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-30 / 196. szám

4 - KEUTIUJSSG Drágán polgármester éles válasza Nisfor lemondatott alpolgármesternek Azt állít ja, hogy Nistor a városházán nem a város, hanem a kliensei érdekeit védte, aminek Lapedatu miniszter is kifejezést adott Az autóbuszkoncesszió bérleszállxtási ügyének kulisszatitkai a polgármester megvilágításában <Kolozsvár, augusztus. 28.V Kolozsváron széles körökben feltűnést keltett dr. Nistor Vir­gil kolozsvári alpolgármetser, az időközi bi­zottság egyik alelnökinek állásától való fel­mentése. Mikor a felmentés nyilvánosságra ju­tott, a szokatlan üggyel kapcsolatosan ellenőriz­hetetlen hirek kerültek forgalomba. Sokan tud­ni vélték, hogy az időközi bizottság alelnökit azért menesztették állásából, mert a szinajaí au­tóversenyen éles összetűzése támadt egy, az udvarnál magas állást betöltő katonatiszttel. Más hirek szerint Botez ezredes,, aki az idő­közi bizottságnak szintén egyik alelnöke, már régóta nézeteltérései vannak Nistorral s fő­leg ez buktatta meg Nistor Virgilt. Hogy a zűrzavar tökéletes legyen, maga Nistor Virgil is nyilatkozott a Keleti Újságnak és ez a nyilatkozat egy cseppet sem volt hízelgő Drágán professzorra, az időközi bizottság el­nökére- Drágán .professzor. magához kérette ma a Keleti Újság munkatársát és Nistor alel- nök felfüggesztésével kapcsolatosan az alábbi kijelentéseket tette: — Nem akartam nyilatkozni ebben az ügyben, de a lapok személyemmel már olyan módon foglalkoznak, hogy kénytelen vagyok az előttem fekvő akták alapján ebben a kínos ügyben minden homályt eloszlatni. Még 1930- ban történt, hogy Kolozsvár városa áz úgyneve­zett Rapid autóbusztársaságra a személyszállí­tás kizárólagos jogát évi 1 millió 200 ezer lej bérfizetés ellenében álruházta, illetve a mono­póliumot ennek a társaságnak bérbe adta. A Rapid társaság az utóbbi években, különféle jogcímekre való hivatkozással, ennek a bérnek a leszállítását kérte, a városi tanács azonban nem adott helyet eddig ennek a kérésnek. — A Rapid nemrég újabb kérést adott be és abban 400—500 ezer lej elengedéséért folya­modott. — Annak a bizottságnak, amely ennek a kér­désnek a letárgyalásával volt megbízva, az el­nöke dr. Nistor Virgil volt, aki előttem isme­retlen okokból a város érdekei ellenére az au­tóbusztársaság álláspontjára helyezkedett és az egyik bizottsági ülésen, mint az ügy referense és az autóbusz ügyeket tárgyaló bizottság el­nöke, azzal a meglepő indítvánnyal állt elő, hogy a Rapid társaság kérését az időközi bizott­ság teljesítse. — A tanácsülésen, illetve az időközi bizott­ság ülésén, — mondotta tovább Drágán elnöC — éppen én elnököltem. Meglepett Nistor ur­nák az előterjesztése, már csak azért is, mert minden eddigi szokástól eltérő módon egy ilyen meglehetősen fontos kérdésben előzőleg engem nem informált és nem kérte ki az én vélemé­nyemet. Az előterjesztése után felszólaltam és a bizottsági tagok előtt hangsúlyoztam, hogv nem helyeslem az előterjesztést és nem vagyok haj­landó az autóbuszláTsaság évi 1 millió 200 ezer lejnyi béréből A00—500 ezer lejt elengedni. Ki­jelentettem nyomatékosan, hogy én ezt az indít­ványt nem fogadom el és azt a polgárság ér­dekei ellen valóink minősítem —Szavazásra került a dolog és a bizottság tagjai, egy kivételével, mellettem foglaltak ál­lást. Ez az egy szavazó- Nistor Virgil alelnök volt, aki ebből nem is csinált titkot. — Abban az időben a lapok éles támadá­sokat intéztek a város vezetősége ellen, —- mon­dotta tovább Drágán elnök, — aminek az ered­ményeképpen Lapedatu miniszter egy ízben megjelent a városházán és-kérdőre vont, hogy mié,rt támadják a lapok, a város vezetőségét? Én a folyó ügyekről referáltam a miniszter ur­nák és tájékoztattam Nistor alelnök urnák a magatartásáról is. Ez nem történt titokban, mert az előterjesztésemet Nistor .alelnök ur is végighallgatta./Ugylátszik, hogy Lapedatu mi niszter nekem adott igazat, me.rt az előterjesz­tésem után rászólt Nistor alelnök urra: „ön elsősorban hivatalnok, tehát a város polgársá­gának és nem klienseinek érdekeit kell szol­gáimul — Később a belügyminisztérium az aktá­kat, magához kérette, én a szöbanfórgó interi- márbizottsági gyűlés határozatáról szóló jegy­zőkönyvi másolatot minden különösebb meg­jegyzés nélkül felterjesztettem a belügyminisz­tériumhoz és a jegyzőkönyvbe esak annyit je­gyeztem be, hogy az az egy szavazat, amely az aútóbusztársaság kérése melleit elhangzott, dr. Nistor Virgilé volt. —•' Ezek után történt, hogy a napokban a belügyminisztériumból leirat érkezett, amely utalással az autóbusztársaság aktájára, minden különösebb indokolás nélkül, de nyilvánvalóan az ebben az ügyben elfoglalt álláspontja miatt, állásától felmentette Nistor Virgil urat. '-— Ennyi történt. Semmit nem csináltam. Minden intézkedésemről tudott Nistor ur is. Én csak a város polgárainak az érdekeit véd­tem. A minisztérium döntése emberileg engem is meglepett, mert szerintem Nistort a miniszté­riumnak előzőleg fel kellett volna szólítania, hogy állásáról mondjon le. Nistor ur nyilatko­zataira ez a válaszom és mindezt aktákkal is hajlandó vagyok igazolni. —- Még csak ai'ra válaszolok, amit liberális párti tagságommal kapcsolatosan egyes lapok Írtak. Az egyik lap megkockáztatta azt az állí­tást, hogy nem is voltam a liberális pártnak a tagja. Ez nem felel meg a valóságnak, mert éri a liberális pártnak 1924 óta vagyok a tagja és három esztendő óta a központi bizottságban is hefyet foglalok. Ezek titán Kolozsvár polgársá­gának a józan ítéletére' bizom, hogy ebben az ügyben kinek van igaza. XVII ÉVFOLYAM. í9S. SZÁM. ~1—rím ii ii Ilim .....................■■mi min uimii» II Pearl I. Buck: Mwei-!aii vergődése. Szerzőt az olvasóközönség az „Édes Anyaföld“ cimü regényéről már ismeri. Ebben a regényében a Kelet és Nyugat kultúrája» világnézete és társadalmának erkölcsi felfogása csap össze, ahogy a szerelem átgynrja az em­bereket, kiöl a leiekből hagyományt, babonát és előítéleteket. Mélységes emberi szenvedé­lyektől átfűtött miliőben, izzó gyűlölet és forró szerelem fülledt atmoszférájában pereg le m drámai fordulatokban gazdag történet. A 215 oldalas, finom, fehérpapirra nyomatott, díszes vászonkötéses regény ára csak €»0 lej. Portóköltség 10 lej. Kapható a Keleti Újság ki* adóhivatalában, Baron L. Pop n. 5 sz. — 150 lej értékű könyvrendelésnél a pénz előzetes be küldése esetén portóköltséget mi viseljük. Megvédte-e Tisza Erdély határait? Vajda Ferenc székelyudvarhelyi ref. esperes-lelkész az alábbi nehány érde­kes adattal szól hozzá a ieltünést keltű kérdéshez, hogy megvédte-e Tisza Er­dély határait. A magyarországi református egyház 1917- ben zsinatot tartott. Az első ülésszak okt. hó 22-én nyílott meg. A második ülésszakot 1918- okt. 2-re hívták össze Budapestibe. A zsinatnak tagja volt a dunántúli egyházkerület részéről! gr. Tisza István főgondnok és tagja volt az er­délyi egyházkerület részéről: alólirott is. Ok­tóber hó 4-én jelent meg a zsinati ülésen gr. Tisza István. Becsből jött. Szeptember köze­pén volt a bolgár fegyverletétel. A szükséges intézkedések megtétele végett, nagy katonai haditanács volt. Azon vett részt Tisza is. A zsinati elnöki tisztet d,r. Baltazár püs­pök és gr. Degenfeld világi elnök töltötték be. Tisza kérésére gr. Degenfeld világi elnök zárt ülést rendelt el. A hirlairók és a hallgató kö­zönség távoztak. Csak a zsinati tagok marad­tak a teremben. Tisza szólásra emelkedett. Ha­lotti csend. Mindenki sejtette, hogy nagyfon- tosságu kijelentéseket tesz. Majdnem szóról- szóra. a következőkét mondotta: „Most jövök Becsből, a katonai hadi tanács­ról. Csak azért kértem zárt ülést, hogy meg­nyugtassam a zsinat minden tagját, de külö­nösen az erdélyi képviselőket, hogy a hadita­nács minden intézkedést megtett Erdély hatá­rainak a védelmére. Ha azonban mégis bekö­vetkeznék, amit nem remélünk, a határátlé­pés: akkor is a Wilsoni elvek alapján fog tör­ténni a döntés és a Székelyföld, egy tömbben az anyaországnál fog maradni.“ Ezek voltak a Tisza szavai. Megerősíthet ebben engem a zsinat mindenik jelenlevő tagja. De nyilatkozliatik dr. Balogh Jenő volt igazságügyi miniszter zsinati tag is, ki a hír­lapírók karzatán ült és feljegyezte Tisza min­den szavát. Ez tény és valóság. A zárt ülésről a zsinati napló is megemlékezik: VIII. ülés 1918. okt. 4-én, d. e. 10 órakor 19. lap. Még egy másik adat Tiszának a román kér­désben elfoglalt álláspontjáról. Ez már az 1916. évi betörésre vonatkozik. „Tiszának az a meggyőződése — írja Tisza egyik bizalmas embere, — hogy Románia nem akar ellenünk jönni. Mindössze annak eshetőségével kell szá­molnunk, hogy Románia esetleg „löketik“ (ez volt az ő kifejezése). Erre most készülünk, hogy amennyiben ez a „non putarem“ beállna, ez minket váratlanul ne érjen“. Ezeket a sorokat Erdély egyik nagy szere­pet játszó emberének 1916 aug. 12-iki levelé­ből idéztük, a ki aug. 8—10-én személyesen be­szélt Tiszával és arról a beszélgetésről tájékoz­tatja egyik, szintén tekintélyes állást betöltő barátját. A szeméteket most nem szerezhet­jük meg: de az eredeti levél, használat végett, a kezeink között van. Megállapítható a fentiekből, hogy Tisza alaposan volt tájékozva minden dologról és számolt minden eshetőséggel, Erdély határai­nak a védelméről pedig gondoskodott. .Vajda Ferenc. Reamás betegeknek nélkülözhetetlen ! Fontos újdonság! ElIMÁS BAJOK HÁZI KEZELÉSE E kis munka mindazt tartalmazza, amit a reumás betegnek betegségéről és annak házilag való gyógykezeléséről okvet­lenül tudnia kell. Ára 72 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában, Cluj, B. L. Pop u. 5. Vidékieknek a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom