Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-03 / 173. szám

KuEitujsm wmmmmvmmatmsmttm a Az albán kalan nyugtalan vér Hergelte gyilkosságba a furlugi Gáspárt te Egy különös és romantikus család tündöklése9 ha­nyatlása és végzete — A JPalikucserniek csak nevükben lettek magyarok, mert érzésben, gyilkos hajlamaikban megmaradtak albán kalandoroknak (Kolozsvár, augusztus 1.) Bejárta az ország sajtóját az a tragikus eset, amely a temesmegyei Furlugon még ma is nagy izgalomban tartja a község lakosságát. Ismeretes, hogy a Gáspári test­vérek agyonlőtték György István adótárnokot. A dolgok teljes megértéséhez azonban ismerni kell a Gáspári család regényes történetét, amely sok tekintetben magyarázatául szolgál a véres drá­mának. Az ős: albán kalandor. Tudni kell mindenekelőtt, hogy a Gáspári testvérek őse a Balkánról költözött valamikor Na­póleon hadjáratai után a Bánságba temérdek kinccsel, hatalmas olasz és török kísérettel. A csa­lád eredeti neve Palikucserni. Furlugon telepedett le a kalandos hajlamú Palikucserni, aki ugylátszik megunta már a romantikus, de nyugalmat alig hozó vándoréletet. A magával hozott hallatlanul nagy vagyon lehetővé tette, hogy nagy területeket vásároljon össze és. nyomban hozzákezdjen a kas­tély építéséhez. A Palikucserni-kastély impozáns arányaival architektúrájával olasz mesterekre valló vonalaival ma is dominálja az egész vidéket. A faluban és a környéken legendákat beszéltek arról, hogy a kastély zeg-zugos folyosói és falba épített rejtekhelyei vagyonokat érő kincseket zár­tak magukba. Palikucserni hálószobája alá is be­épített egy titkos mélyedést és oda helyezte el legféltettebb kincseit. Mivel az albán nábob egész karavánnal érke­zett meg a Bánságba, hosszú ideig meg tudta őriz­ni nemcsak a kastély, hanem a körülötte épült fa­lurész különös jellegét és még néhány évtizeddel ezelőtt is agának hivták a községi bírót Furlugon. A Palikucsernik pedig nemzedékről-nemzedékre óvták és őrizték a Balkánról magukkal hozott ha­gyományokat, a kastély négy sarkánál még a múlt század bO-as éveiben is négy alabárdos katona állt őrt. X nagy vagyon ranggal is jár. A furlugi nábob-család idők folyamán va­gyonban és tekintélyben egyre emelkedett. Ha a környéken eladó birtokról, vagy erdőről szereztek tudomást, nyomban megvásárolták, házakat épí­tettek Lúgoson, palotákat Budapesten és Bécsben. Csak egyedül T/ugoson 20 házuk volt egy időben. Ilyen körülmények között érthető, hogy a Paliku­csernik bejutottak a magyar és osztrák arisztokrá­cia köreibe és mjndkét ország fővárosában ver­senyistállót tartottak. A család egyik tagja megis­A két Gáspári testvér, akik most ebbe a gyil­kossági ügybe belekeveredtek, vármegyeszerte hí­resek, seb hírhedtek voltak különcködéseikről. Gáspári Arthur néhány évvel ezelőtt súlyos bot­rány középpontjába került. Hosszú ideig udvarolt egy ezredes leányának és miután szerencsétlenné tette, csak kellemetlen herc-hurca után, fenyegeté­sek hatása alatt volt hajlandó feleségül1* venni. Ki­tűzték az esküvő napját, de hiába gyűlt össze a lakodalmas népség, Gáspári Artur nem jelent meg az esküvőn és a szerencsétlen menyasszony mirtusz koszorúval a fején egyedül volt kénytelen vissza­térni apja házába. A boldogtalan teremtés meg­őrült és ma is elmegyógyintézetben szenved. Forradalmi kincskeresés. Azoknak a suttogásoknak és mende-mondák- nak, amelyek a furlugi kastély mesébeillő kincsei­ről szóltak, a forradalom alatt 1918-ban az lett a következménye, hogy a falusiak megostromolták a kastélyt, feldúlták a gazdag berendezést, össze­vissza rombolták a falakat, talán azért, mert a régi olasz építőmesterek furfangosabbak voltak a garázdálkodó falusiaknál, de sokkal valószínűbb, hogy a tobzódó és garázda életet élő Gáspári fiuk (Nagyszeben, augusztus 1.) Mintegy há­romszáz kiküldött részvételével az erdélyi és bánsági kereskedőtanácsok vasárnap kongresz- szust tartottak Nagyszebenben, amelyen a fő­város testületéi is képviseltették magukat. Regman megyei prefektus, Matei tanár meg­nyitója után a kormány nevében együttérzé­sének adott kifejezést, majd Penescu szenátor elnökletével megkezdődött az ülés. kezén ekkorra már elolvadt az albán kalandor-ős egész kincstára. Annyi bizonyos, hogy a kastély kirablása nélkül is alaposan lelohadt a Paliku- cserni, illetve Gáspári vagyon. Ebben természete­sen az agrárreformnak is nagy része volt. A degenerait, gazdálkodni nem tudó Gáspári fiuk egyébként sem igyekeztek konzerválni a va­gyont. A kisebbik Gáspári fiú, miután milliókat költött el a világvárosok mulatóhelyein, vallási őrületbe esett, oltárt állított be a családi kriptába és sokszor napokig magára zárta a kripta ajtaját. Nem egyszer négylovas hintán hajtatott a kriptá­hoz. Egyszer az az ötlete támadt, hogy a kriptá­hoz vezető utat fedett sétánnyá alakította át, azt mondta, hogy senkinek semmi köze az ő magánéle­téhez és nem hajlandó kitenni magát kiváncsi ide­genek profán érdeklődésének. Most az albán kalandor-család késői leszárma­zottjai az ügyészségi fogházban várják a tárgya­lás napjának a kitűzését. A Balkánról a Bán­ságba hurcolt albán vérbosszú fog itt összeütközni az igazságszolgáltatással, amely bizonyára győzte­sen fog kikerülni az összecsapásból, A társadalombiztosító törvény reformjá­val kapcsolatban a kongresszus a betegsegély- zőpénztárak autonómiája mellett foglalt ál­lást. Szembehelyezkedett az árubehozatalt sza­bályozó rendelettel,, mert ez bénitólag hat a gazdasági életre és csak ideig-óráig maradhat, fenn. Ezzel szemben a kormánynak a kivitelt kellene elősegítenie, hogy a kereskedelmi mér­leget egyensúlyba hozza. Megtárgyalták az egyenes-, fényüzési és forgalmi adókat és szembefordultak a kartellekkel, amelyek fon­tos használati cikkeket monopolizáltak. A ván- dorkereskedelem, a kereskedelmi és iparkama­rák működése, egyes községi adók eltörlése és az ipartörvény egyszerüsitáése került ezután szőnyegre, majd kimondták a kereskedelmi könyvelésre vonatkozó törvények összhangba hozásának szükségét. A kongresszus rövid ebédszünettől elte­kintve, délelőtt 10-től este 10-ig tartott és meg­tárgyalta a kereskedelmet érintő összes pro­blémákat. A kereskedőket mélyen sújtó intéz­kedések orvoslását kérte és azon kívánságá­nak adott kifejezést, hogy a jövőben a keres­kedőket érintő intézkedéseket és rendeleteket a kereskedői tanácsok határozatainak meghall gatásával és azok közrmüködésével készítsék elő és reméli, hogy a kongresszuson elhangzott tiltakozó szavakat a jelenlevő parlamenti ta­gok az illetékeseknek tudomására hozzák és érvényre jutásukat elősegítik. Életbevágóan Nő a változás korában. fnnfnc Egy tapasztalt nőorvos megfigyelései és gyakorlati tanácsai. Irta: DR. FÖLDES LAJOS, főorvos. orvosi 25 ábrával, ára 78'— lej. könyvek asszon vök és A FIATAL ANYA itSdttUliyU Orvosi fanácsok fiatal asszonyoknak. Ára 78 L anyák részére!! Irta: DR. FÖLDES LAJOS, főorvos. Ez a gazdagon illnsztrált könyv tartalmazza mindazt, amit a fiatat anyának szülés előtt és után. valamint a csecsemőápolásról tudnia kell. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Oluj, Baron L. Pop ucea 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Három kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő megren­delése esetén portómentesen szállítjuk. Kereskedőkongresszns Nagyszebenben Szökés az esküvő elöl merkedett Henrik porosz herceggel, szoros baráti kapcsolatba kerültek és kölcsönösen résztvettek egymás vadászatain. A falusiak csak suttogva mertek beszélni arról, hogy a kastély kincseivel vármegyéket le­hetne megvásárolni, de azzal is tisztában voltak, hogy a kincsekhez hozzájutni a lehetetlenséggel ha­táros. 1860-ban mégis megtörtént, hogy a kastélyt kirabolták és a Becsben mulató Palikucserninak 60 ezer arany forintját vitték el. Amikor a va­gyonkezelő stafétával küldött üzenetet Bécsbe-a rablásról, a furlugi nábob egy kézlegyintéssel totte túl magát a dolgom _Ugyan mit háborgattok engem ilyen baga­tcllckkel! Ugyanennek a Palikucserninek — az akkori családfőnek _ volt a lánya az a feltűnően szép, fejedelmi termetű hölgy, akinek viharos szerelnie vj nevét és egészen más irányt adott a családnak és történetének. A gyönyörű lányt niegostromol- ták a kérők, de kosarat kosár után adott az elő­kelő vőlegényjeiölteknek. Utóbb derült ki, hogy mi volt ennek az oka. Szerelmes lett egy Gáspári nevű inasba s amikor a viszony következmények­kel járt,, az apa hosszú családi viszálykodás után, végre hozzájárult a házassághoz. Egy ideig még neheztelt, kitagadással fenyegette a fiatalokat, vé­gül azonban mégis egyetlen leányára hagyta a va­gyonát. Ettől kezdve a Palikucsemi család ezen a néven befejezte pályáját és nevüket a Gáspáriak foglalták el. Érdekes azonban, hogy a magyar név évtizedeken át sem tudta kiölni belőlük sem a bal­káni indulatokat, sem azt a kondottieri vért, amely majdnem lehetetlenné teszi egy uj nemzet- testbe való beolvadást. A magyarsággal jóformán semmiféle kapcsolatot nem tartottak fenn, legalább is érzésben nem voltak magyarok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom