Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-03 / 173. szám
KFLETîWsm 7 A város esztelen sztrájkja a gázgyárral szemben a közüzemek és vállalatok egész sorát fenyegeti katasztró fával ö (milliós tartozás, amely nemcsak a gázgyárat kényszeríti üzembesztintetésre, Hanem többek közt az egyetemi klinikákat is — Legalább nyersanyagot kér a kátyúba került gázgyár (Kolozsvár, augusztus 1. Saját tudósitónktól.) A kolozsvári gázgyár jövő sorsának kérdéséről állandó és beható tanácskozások folytak és folynak, egyrészt Kolozsvár város vezetősége, másrészt azok között az érdekeltségek, gazdasági érdekképviseletek között, amelyeket igen közelről érdekel az ipari termelés nyugodt menetének biztosítása szempontjából az a probléma, hogy mi történik a kolozsvári gáz gyárral, amelynek koncessziója az 1935. évi december 31-dn lejár. A kolozsvári gázgyár üzembentartására, kihasználására és Kolozsvár közvilágításának gázzal való ellátására egy belga tőkecsoport, illetve társaság kapott 30 évvel ezelőtt kizárólagossági engedélyt, szerződéses koncessziót. Lejtőre jutott az üzem A világháború idején a kolozsvári gáz gyár is megsínylette a hiányos szénellátás és a lecsökkenteti fogyasztás következményeit, de az üzem, amely a jövő év végén teljes bereu élezésével, minden felszerelésével, a városban lefektetett 17 km. kosszuságu fővezetékével együtt díjtalanul, minden megváltási ár nélkül Kolozsvár város tulajdonába megy át, — ha nehézségekkel is, de folytatta működését. Az impériumváltozás után a belga tőketársaság mozgási szabadsága bizonyos korlátozást szén vedett és a villamosüzem kibővítése és modern nizálása miatt, valamint, mert a földgáznak Kolozsvárra való bevezetése egyre időszerűbbé vált, a gázfogyasztás jelentősen visszaesett, a külföldi érdekeltség, amelyet szintén nem ki mélt meg az általános gazdasági és pénzügyi válság, óvatos lett és tartózkodott a kolozsvári gázgyár üzeménél újabb befektetésektől. A helyzet ma az, hogy a gázgyár berendezése a 30 éves üzem és használat következtében már nem felel meg a modern és racionalizált műszaki követelményeknek és működése sok kívánnivalót igényel. A kolozsvári gázgyár ha termelni is tudja azt a gázmennyiséget, amely a város közvilágítására, a különböző közintézmények és magánfogyasztók részére szükséges, — ezt a termelést — a modern berendezés hiányában — csak lényegesen drágábban tudja eszközölni, mint a külföldi, az uj műszaki berendezkedéssel ellátott hasonló üzemek. A ko lozsvári gázgyár ellentétben a külföldi üzemekkel — éjjel-nappal kénytelen termelni, ami az éjjeli dupla, sőt háromszoros munkabérekkel lényegesen megdrágita a gáz előállítását, nem rendelkezik olyan gázfelfogó tartályokkal, amelyekből a nappal termelt gázt az esti és éjszakai fogyasztás idején zavartalanul szolgáltathatná a vezetékeken keresztül a fogyasztok részére. Főleg ez az oka annak, hogy Kolozs váron a gáz viszonylagosan nagyon drága, köbméterenként 13 lej a magánfogyasztóknak, 10 lej a közintézményeknek, mig a város a közvilágításra elhasznált gáz köbméteréért 9 lejt térit meg — helyesebben kellene megtérítenie. A város nem I ze* A város azonban csak elméletben fizeti az elfogyasztott gáz árát, mert arra az álláspontra helyezkedett és helyezkedik, hogy a belga társaság jelenleg „nem farija jó és használható állapotban“ a gázgyárat. Kolozsvár város 1932 március óta kerek összegben 1 millió 121.249 lejjel tartozik a gázgyárnak. De nemcsak Kolozsvár városa tartozik és adósa óvek óta a gázgyárnak, hanem a legtöbb kolozsvári közintézmény, amelyek hosszú évek sora óta milliós tételekkel maradtak adósai a gázgyárnak. A kolozsvári tudomány egyelem pld. az 1926. évről több mint 100 ezer, az 1928, évről több mint 200 ezer, az 1930. és 31. évekről évenként 66 ezer, az 1932. évről pedig több mint 300 ezer, összesen tehát közel 750 ezer lejjel tartozik a kolozsvári gázgyárnak az elfogyasztott gáz árában. A példa ragadós, — az egyelem sem fizet A kolozsvári egyetemi orvosklinikák pedig az 1926., 27., 28., 31. és 32. évekről közel másfélmillió lejjel adósok az elfogyasztott gáz árával. Ezek az üzemek és intézmények pillanatig sem nélkülözhetik a gázt, amelyre a különböző fertőtlenítéseknél és vegyészeti eljárásoknál nélkülözhetetlen szükségük van. A kolozsvári vegytani intézetnél pld. egyetlen kísérleti teremben 120 Bunsen lámpa lángjánál végzik gyakorlati tanulmányaikat az orvosnövendc- kek, a gyógyszerésztan hallgatók pedig szintén nem nélkülözhetik kísérleteiknél a gázt. A kolozsvári gázgyárnak tehát egyedül Kolozsvár városa, az egyetem és az egyetemi klinikák több mint 2 és félmillió lejjel, a magánfogyasztók pedig, — akiknek fogyasztó- és fizetőképességét az általános gazdasági és pénzügyi válság nagymértékben leroutotta, — kb. másfélmillió lejjel tartoznak a gázgyárnak. Több mint 4 millió lej bevételi hiánya van tehát ennek a fontos közüzemnek, amelynek tevékenységét halálosan bénítja meg ennek a jelentős forgótőkének a hiánya. Maga a külügyminisztérium járt közben többször a belügyminisztériumnál, hogy Kolozsvár városa rendezze végre tartozását a gázgyárral szemben. A belügyminisztérium utasította is a város vezetőségét a milliós gázszámla rendezésére, de a város a mai napig semmit sem fizetett. A város és a gázgyár között tehát áll a harc, a jogi vita, kölcsönös perekkel való feuyegetődzés és ennek az áldatlan helyzetnek a fogyasztó látja kárát, az a fogyasztó, aki indokolatlanul magas árat fizet a gázért, mert körülményei kényszerítik a fogyasztásra. Katasztrófa fenyeget A gázgyár ma már abban a szomorú helyzetben tengődik, hogy üzemét csak egyik napról a másikra tudja fentartani, de minden pillanatban fenyeget az üzem teljes leállásának és a gázszolgáltatás beszüntetésének veszélye. Az üzem beszüntetésnek pedig előrenemláthatő és kiszámíthatatlan gazdasági és szociális következményei lesznek. Máról holnapra a kolozsvári gázüzemre berendezett iparvállalatok egész tömegét fenyegeti az üzemleállitás veszélye. Nyomdavállalatok, ipari üzemek, ckszer- árugyár, mosóintézetek és számos más gázfogyasztásra berendezett üzemek lesznek kénytelenek beszüntetni a mánkat, tömegesen elbocsátani tisztviselőiket, alkalmazottaikat, munkásaikat, csak azért, mert a város vezetősége és a gázgyár között bonyolult kimenetelű jogi vita folyik ... Pap igazgató nyilatkozata Kérdést intéztünk a gázgyár helyzetéről és az üzembeszüntetés veszélyéről Pop Béla igazgatóhoz, aki munkatársunknak a következő, a közönség érdeklődésére is számottartó nyilatkozatot adta: — A gázgyár vezetősége már nem is az évekkel ezelőtt elhasznált gáz árát igényli pénzben a várostól és a közintézményektől, hanem csak azt kéri, hogy természetben adandó segítséggel tegyék lehetővé az üzemnek a jövő év végéig való fenntartását■ Ne pénzt adjanak, hanem nyersanyagot, szenet, mert mindezt a gázgyár már hosszú évek óta kénytelen a különböző intézkedések miatt a legdrágábban megvásárolni és ez is egyik oka a kolozsvári gáz magas árának. Azt kéri az illetésektől. hogy a közvilágítási lámpák elromlott és használhatatlan égőtesteit, üvegburáit, harisnyái, cseréljék ki újakkal, hogy á közvilágítás zavartalan és Kolozsvár városához méltó legyen. — A gázgyárra elengedhetetlen szüksége van a városnak, az egsmtemi klinikáknak és számos iparvállalatnak, amelyek termelésüknél nem nélkülözhetik a gázt. Ha a gázgyár üzeme leáll, a város a jövő év végén csak berozsdásodott ócskavasat kap, a fogyasztók pedig teljesen eltűnnek. —■ Nem hisszük, hogy szociális szempontból helyes és a város jól felfogott érdekében álló volna az üzem leállítása. A gázgyár a város és az állam részére jövedelmet hajtó közüzem volt és az ma is- Évente 400 ezer lejt fizetünk különböző bélyegilletékekben, évi 80 ezer lej telepadót, 50 ezer lej betegsegélyzőjáradékot, évi 400 ezer lej kereskedelmi adót és ezenkívül a gázgyár üzeménél foglalkoztatott harminc család minden tagja közvetve, vagy közvetlenül különböző formában járul hozzá Kolozsvár város és az állam háztartásának bevételeihez. — A megoldás — szerintem — egyetlen módja: a felmerült vitát döntse el a független bíróság, a város természetben nyújtott segítséggel biztosítsa a gázgyár üzemének a jövő év végéig védő fenntartáséit, mert ha az üzem leáll, nemcsak Kolozsvár jelentős része marad közvilágítás nélkül, nemcsak számos közintézmény és iparvállalat lesz kénytelen üzemét beszüntetni, hanem az alkalmazottak százai, ezrei vesztik el kenyerüket, fogják szaporítani a munkanélküliek fekete serégét, Kolozsvár városát pedig felbecsülhetetlen anyagi kár fogja érni. — A segítségnek gyorsan kell jönnie, mert a jelenlegi helyzetben és viszonyok között a gázgyár üzemét csak a legnagyobb nehézségekkel és bizonytalanul tudjuk fenntartani. Különösen a nyomdaipart és az egyetemi klinikákat fenyegeti eminens veszély, a gázfiitési gépeket nem lehet máról holnapra más energiára átalakítani és igy egyetemes érdek a gázgyár üzemének fenntartása, — fejezte be nyilatkozatát Pap Béla igazgató. Nagy Lajos. Móra Ferenc: Daru uccától a Móra Ferenc uccáig Benne találjuk keserű gyermekkorát, ame'yet a legjobb apa, anya és a legszeretabb tanárok sem tudtak megédesíteni, benne találjuk küzdelmes diákságát, szereimé , házasságát, szegedi újságírását. Pankát, a pesti sikereket, a Vadembert, az irói jubileumot, a diszdoktorátust és a véget szinte az utolsó napig. Egyszerű élet. de tele annyi örömmel és fájdalommal, amennyi csak emberéletbe belefér. Soha magyar író olyan közel szivünköz nem jutott, mint Móra Ferenc ezzel a könyvével. Ara égisz* vászonkötésben 16S lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Oîuj, Baron L. Pop ucca 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Hárota kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő megfendelése esetén por tómon lesen szállítjuk.
