Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-19 / 160. szám
KELETItlJsaC Véres családi dráma a gyermek miatt Elrabolta saját gyermekét és menekülés közben leszúrta elvált feleségét s annak testvérét (Kézdivásárhely, julius 17.) Megrendítő családi dráma történt a háromszékmegyei Ojtoz közegben. Reiner Emil géplakatost, a helybeli Danubia-cég pár évvel ezelőtt, rabiátus természete miatt, elbocsátotta, szolgálatából. Később egy családi perpatvar alkalmával feleségét és apósát oly súlyosan bántalmazta, hogy a törvényszék az asszony kérésére kimondotta a válást. Az apa a per befejezése után ellopta az anyjának ítélt négyéves kisleányt és a Regátba költözött, ahol munkanélkül tengődött. Az aüya azonban mindenképpen vissza akarta szerezni leányát és e célból cselhez folyamodott. Azt irta volt férjének, hogy Ojtozban állás üresedett, A munkanélküli géplakatos nagy örömmel utazott Ojtozba, de itt csakhamar rájött, hogy becsapták. Nagy veszekedés támadt a lakatos és volt felesége között, amelybe az asszony családtagjai is beleszóltak. A végén is Reiner ölbekapta a gyermeket s a nyitott ablakon kiugrott. Az asszony és rokonai üldözőbe vették. Reiner kést húzott elő s ezzel védkezett. A harc során az asszony öt tüdőszurást kapott s a sógora, Doboly László pedig a karján, gyomrán és lábán sebesült meg. •Dobolyi a kézdivásárhelyi kórházban ápolják. Az asszony lakásán áll orvosi kezelés alatt, de életbenmaradásához kevés a remény. IStis* lexlilcyy«ür készül Bukarestben a* üxembeMÜnteiésre i\ycrsanyaq liiányában képlcFcnek qozni — Kedvező olasz ajánlat, amelyet a 1*0» m ány nem -réti ficjyelcmlie (Bukarest, julius 17.) A romániai ipari termelés már régóta és sorozatosan panaszkodik az önellátás, az anarchia elvének túlzott érvényesülése, az árucsereforgalom és a devi- zaJdutalás korlátozása ellen. A. kontingentálás és a behozatal szabályozása nem történt mindenben a kereskedelem és a? ipar szükségleteinek megfelelően. Számos romániai iparvállalat nem tudja az üzeméhez feltétlenül szükséges nyersanyagokat külföldről behozni és ennek a helyzetnek lett az eredménye, hogy Bukarestben liasz textil gyár les: kénytelen a napokban beszüntetni üzemét. A romániai textilgyárak már régóta panaszkodnak, hogy nem tudnak külföldről nyersanyagot, főleg gyapotfonalat beszerezni, a bukaresti vámhivatal nem hajlandó kiadni részükre a már hetekkel ezelőtt megrendelt és meg is érkezett nyersanyagot, amelyet a hosz- 6zu állás következtében a megromlás veszélye fenyeget, A külföldi fönalszövődék, főleg a* olasz-, franciaországi, spanyolországi, ausztriai. lengyelországi és magyarországi szövődét, amelyek az ellenérték hetvenöt százalékát kénytelenek előzetesen kifizetni a nyers gyapotért Amerikának cs szívesen szállítaná nak Románia részére, de a kompenzáció és vámnehézségek miatt újabban megszakítottak minden üzleti összeköttetést a román piaccal, A helyzetre nézve jellemző egyik nagy bukaresti textilgyár vezetőjének következő kijelentése: — A külföldi fonalszövőgyárak véleménye szerint Románia kereskedelmi politikája elhibázott. Nem hajlandók többé a külföldi gyárak részünkre aranyat küldeni, — mert hisz a gyapot tulajdonképpen arany, amelyért a külföld előre az érték hetvenötszázalékát fizeti ki Amerikának, inig nálunk a vámraktárakban hever, gondozás nélkül és a megromlás veszélyétől fenyegetetten • ■. — A vámraktárakban zárlat alá helyezeti gyapotkészlet már is elvesztette értékének öt- ven százalékát és a teljes megsemmisülés veszélye fenyegeti. A bukaresti textilgyárosok véleménye szerint Teodorescu ipar- és kereskedelemügyi miniszternek; — ha jogosnak is kell elismerni a belföldi ipar és külkereskedelmi mérleg védelmének szükségességét, — mégis különbségei kell tennie az ország termelöipara részére nélkülözhetetlen elsőrendű szükségletű nyersanyag és a fényüzési cikkek között, szükséges tehát, hogy a kontingentálás alá vont áruk névsoréit sürgősen vizsgálja felül és a nyers- anyag, elsősorban a textil gyárak részére, elengedhetetlenül'szükséges gyapot fonál külföldről való behozatalát engedélyezze. Meg kell szólalnia ebben a kérdésben a textilgyárosok szerint a hadügyminiszternek is, aki kellemetlenül, tapasztalhatta, hogy a hadsereg részére szükséges textilanyagok, -katonai fehérneműk szállítására kiirt .árlejtésen egyetlen rönunrini textilgyár sem lett ajánlatot a. szállításra, mert a gyárak nyersanyag hiányában bem vállalhatták a katonai megrendelést. De közbelépést remélnek a romániai tex tilgynrak a munkaügyi minisztérium részéről is, mert nem lehet részére közömbös, hogy Bn karestben máról-holnapra többczcrrel szaporodjék a munkanélküliek száma, mert a textil- gyárak nyersanyag hiányában kénytelenek üzemüket leállítani és munkásaikat elbocsátani. A textilgyárak követelik, bogy a várnhi rátátokhoz megérkezett külföldi gyapotfona lat azonnal bocsássák az üzemek rendelkezésére, — ezt a mennyiséget kivételesen oldják fel a behozatali és kontingentálási korlátozás alól, — mert a helyzet már tűrhetetlenné vált a gyárak részére. Jellemző a kormány gazdasági és- kereskedelmi politikájára, — mondják a textiigyárak, — hogy egyik leghatalmasabb olaszországi gyapotfonógyár ajánlatot tett az ipar- és ka reskedelmi miniszternek, hogy hajlandó összes gépeivel bevonulni Romániába, itt szövőgyárat létesíteni, az üz.cmet saját költségén berendezni, á gépeket zéróra értékeli, nem kell tehát az értékelt gépekért jelentős összegű devizát az országból kivinni és közel százmillió lejes befektetéssel berendezni az üzemét Romániában, amelynél kötelezte magát kétezer belföldi munkást alkalmazni. Románia évenként két és fél milliárd lej értékben importál gyapotfonalat külföldről. Az olasz gyár kötelezettséget vállal, hogy . az imporfmennyiséget évi egy milliárd lejre csökkenti le, Románia tehát évenként másfél milliárd :lejt takarít meg külföldre kifizetett devizákban és a liberális kormány érthetetlenül nem ra gadja meg ezt az ország-nemzetgazdasági, ipari és szociális életére rendkívül előnyös és nagyjelentőségű ajánlatot, hanem még válaszra sem méltatta az olasz gyárat. Ha sürgős intézkedés nem történik, ug.v Bukarestben a jövő héten húsz textilgyái szünteti be üzemét, a munkások ezrei kerülnék az uccára és Románia egyik igen fontos termelési ága, a textil- és szövőipar a legs« lyosabb válság napjai elé nézÍIÜSSZES RÁKOK ELTŰNTEK! 6 hét után Egy ül éves nőt egy bécsi kórházban naponta 5 psicig kezelt egy hires orvos. Hat hét alatt minden ránc i teljesen eltűnt. Megint üde és lányos arcbőre lett. A kísérleteket — mondja egy vvieni orvosi szaklap — ugyanezzel a meglepd sikerekkel megismételték más 670 éves nőknél is. Ennek a csodának eredete most nyilvánosságra kér i'. Minden nő megtehe i ugyanezt. Prof. Dr. Stej- skal, a vvimi egyetemtől, megállapította, hogy a ráncokat bizonyos éltetőanyagoknak a bőrből való eltűnése idézi elő. Sok é\i kísérletek után sikerült neki ezt ez érté’ es anyagot gondoson kiválogatott batal áhatok bőréből kivonni.Ezt az anyagot,iBiocel"- nek nevezték el. Ennek a csodálatos lefedezésnek kizárólagos k'hasz látási ,J gát Tokaion szerezte meg lutta mas összegért. A „Bit ce*“ most még más éltető bőrtápszérexkel lesz ős ekötve a Rí ne ő Tokaion bőrt psze.ben, ebben a hires párisi krémben. — Ez megfiatalítja a bőrt. megszünteti a ráncokat ég fel. Irissiti a petyhüdt arcizmokat. 50—(V) es nők viszsza'-zerezhetik most fiatal« s szépségűket, melyért néhány fiatal leány megirigyelheti (Let. ■ Az eredmény garantálva, vagy.a pénz visszatérítve Kaphat ' minden gyógyszertárban, drogériában és illatszeitárban. — Úi, mérsékelt árak : Tokaion Gerne, fehér, 50 lejtől; Tokaion Créme börtápszer, rózsaszínű, otl le.,tői. Harminchét ember ivott a veszett tehén tejéből Mfndannyiukat a kolozsvári Pastcur-intézelbe szállították (Dés, julius 17.) Téglás Juon' farkasmezei lakosnak két tehenét a napokban Összemarta egy kutya. A gazda nem tulajdonított különösebb fontosságot az esetnek és a teheneket sem gondozás alá nem vették, sem pedig nem különítették el a többitől. Két napra rá a kutyát a falubeliek azonban leütötték, mert kitört raj la a veszettség. Valóságos pánik tört ki ezután a faluban, ahol harminchét ember ivott a megmart tehén tejéből. Értesítették a hatósági közegeket és a járási állatorvost, aki miután megvizsgálta a teheneket és a veszett kutyát, elrendelte, hogy a 37 embert szállítsák be Kolozsvárra a Pasteur intézetbe. A rendeletet végre is hajtották s a harminc hét ember már Kolozsváron áll gyógykezelés alatt. Helyzetüket nagyban súlyosbítja az, hogy kevéssel beszállításuk után a megmeri tehénén kitört a veszetség, amelyet le kellett ütni. iVincs rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirdet! „.'ii,iiiwwusiB»RSHs^'*aw.:«8nraMy,«^aiwTBsiw»^iiBsnagB
