Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-19 / 160. szám
KELETIUJS&G 5 « ■wwBwwcwwwwwwwwiiiiwwPwawwLPPa ■iiui.tBwrowBP«jWSSWiiiiij>J.4iwiii.«ijjLf iu .>^1 un Beszélgetés Reményi József clevelandi egyetemi tanárral, aki Erdélybe érkezett, hogy e csodálatos vidék szépségeit megismerje Rokonszenves barátunk érkezett Amerikából Kolozsvárra: Reményi József iró, clevelandi egyetemi tanár. Reményi József 1914-ben került ki Amen kába, mint egyik magyar konzulátus főtitkára Később megvált a külképviseleti szolgálatból, a maga gazdája lett. Irt, előadásokat tartót1, meghívást kapott a clevelandi főiskolára. Magyar irodalmi körökkel azonban változatlanul tartotta az összeköttetést, állandó dolgozó társa a magyar lapoknak, a Helikonban és a Pásztortüzben is sűrűn találkozunk Írásaival. Most eljött Erdélybe, hogy közelebbről meg ismerje e vidék messze földön hires tájszépségeit. Reményi Józseffel az amerikai irodaiad viszonyokról beszélgettünk. Ezeket mondja: — A mai amerikai irodalom károm szellemi mozgalom erővonalának irányában halad. Az első: baloldali, szociális irányzat. Ennek legjellegzetesebb képviselői, Doss Passos és Michael Gold, ügy tudom, mint a két szerző nek magyarra is lefordították egyik-másik munkáját. A másik szellemi irányzatot bizj nyos spirituális-eszmei törekvés jellemzi. Wills Cather és Thorton Wilder a legmarkánsabb képviselői, akiknek munkái bizonyos vallási renaissance jegyében fogantak. Mindkét iró protestáns, de a katholikus világszemlélet fele hajlik anélkül, hogy besorozhatok volnának neo-katholikus csoportosulásokba. A katolicizmustól inkább annak fegyelmező erejét veszik át és nem a dogmatizmusát. A harmadik irányzat keresztezése a józan reális megirásmódnak ée ideális törekvéseknek. Itt legelső sorban William Faulkner és Ernest Hemingway nevét kell megemlítenem. — Mi itt Európában úgy tudjuk,— jegyeztük meg, — hogy a neo-reálizmus a leg divatosabb irói szemléleti mód Amerikában és ennek kiváló képviselői Dreiser, Anderson és Sinclair Louis. — Ezek a már „beérkezettek“, megállapodottak, akiktől sok újat várni nem lehet. De én a fiatalokról beszélek. — Viszont azt hisszük idehaza, hog> Sinclair Louis a legnépszerűbb iró Amerikában. — Nagy tévedés. Amerika közvélemény - két dolgot szógyei Európa előtt. Az egyik: a Lindberg gyermek elrablása és megölése. A másik: Sinclair Louis nobeldijassága. Nem tudja megérteni, hogy a stockholmi döntőbírók miért éppen annak az amerikai Írónak adták oda a Nobel-dijat, aki szidja és dtzil- luzionálja az amerikai átlagembert. De ez tér mészetasen csak a nagy olvasóközönség véleménye. Az uj amerikai költészetről beszélünk. — Az uj amerikai költészetben is három irányzat mutatható ki. Az egyiknek hordozója Forst, aki a farmok világát énekli meg; amit csinál: melankolikus bukolika-költószet. A másik irányzat alapszínét is vallásos érzésmegnyilatkozások adják meg. T■ S. Elliot e Urai pemben a legkiválóbb. Elliot Angliában él. Egyik kötete a Meddő föld, úgyszólván a protestáns dantei inferno. Másik nagy könyve Hamvazó szerda. Nemrégiben hazajött Amerikába és a Hawrad egyetemen tartott előadásokat is. A harmadik költői irányzat jellege a tragikus pesszimizmus. Robinson Jeffers és Conrad Aiken neveit említem meg, mint akik a legnagyobb hatást gyakoroltak az ifjú nemzedékre. Általában az amerikai költészet — legalább fortaăiîag — elhajlik a Walt whitmani szabadságverselés-teclinikájától és ismét szigorúan kötött formákban fejezi ki magát. Az uj amerikai festészetről és zenéről is nyilatkozik Reményi József. Szerinte a modern amerikai festészet a Mati, Picasso, Cesanne által megjelölt irányban halad, de igyekszik magát teljesen feloldani az európai hatásoktól. Amerikai akar lenni. Ugyanez a zenéről is. A modern amerikai zene keveréke a jazznal: és a régi európai klasszikus zenének. Beszélgetünk az amerikai gazdasági 'uszonyokról, Rooseveltröl is. Roosevelt zseniális ember, korának kimagasló elméje, ezt még ellenfelei is elismerik. Kísérletei, amelyeket az amerikai gazdasági élet megszervezésére tett, máris mutatnak sikert, mindenesetre a további romlást meg állította. Amerikában általános felfogás az, hogyha a kapitalizmus megrendszabályozását Roosevelt nem próbálta volna meg, vagy ha kénytelen abbahagyni a további beavatkozást, úgy Amerika gazdasági életét nem fogja meg kímélni a legpokolibb zűrzavar. Roosevelt nem (Róma, juiius 17-) Olaszország egyre jobban rokonszenvezik a keleti loearnói egyezmény tervével. Az olasz sajtó védelembe veszi a keleti paktumot és támadja a német sajtó magatartását. A Giornale d’Italia kijelenti, hogy a keleti paktum jelenlegi formájában a loearnói szerződés szellemében készült, amelyet Németország is aláirt saját jószántából és ma is érvényben levőnek tekint. A keleti paktum megfelel az egyenlőség elvének, amelyek Olaszország politikáját a nemzetközi szerződéseknél irányítják. Rómából jelentik, hogy Mussolini közös tanácskozásra hívta össze Cemtti berlini és Chambrun római francia követet. A tanácskozások a keleti loearnói egyezményig vonatkoznak. Mialatt Mussolini észrevehetően közeledik a francia tervhez, az angol sajtó egyrésze mind erőteljesebben támadja a keleti paktum tervét- A Daily Mail szerint egyességi-őrület vett erőt Eu- J dogmatikus ember, Közgazdasági programját szabatosan nehéz is volna körülírni, mert változik, alkalmazkodik a pillanatnyi helyzethez. Mégis világosan kihámozható elképzeléséből, hogy a kapitalizmusból a mohóságot és a veszélyes -tulvagyonosodást akarja kiirtani, a munkásságba pedig bele akarja oltani azt a gondolatot, hogy a munkás életviszonyai továbbterjednek szociális ügyeinek rendezésénél, összefüggései vannak az egész gazdasági renddel és a nemzet szemében ő is olyan felelős, mint a tökével dolgozó termelő. Roosevelt a tiszta értelemben vett jeffersoni demok-ácia megjavítására törekszik és józanul gondolkodó ember előtt nem vitás, hogy az amerikai commonwealth jövője csak a demokrácia jegyében érhető el. Reményi beszél az amerikai ember sajátos Matúrájáról. Ez az idegenbe szakadt magyar, aki képességeivel kiverkedte magának, hogy mint amerikai százszázalékosan belehelyezkedjék az amerikai életbe, csak hálát érez Amerikával szemben, mert lehetővé tette neki legjobb erőinek kibontakozását. Az amerikai ember ma is megőrzi magában a naivitását, amely a lét rideg harcainak közepette is emberségességgel, őszinte segíteni akarással párosult. Reményinek az a véleménye, hogy az ame: ikai egyike a világ legkitűnőbb embertípusának, erényeivel és a hibáival együtt. (I.) répa népein, folytonosan biztonsági egyezménye- l<et akarnak kötni, amelyek azonban nem a békét szolgálják. Simon külügyminisztert és családját hálállal fenyegető névtelen levelek árasztják el. A névtelen levelek megírják, hogy az angol külügyminiszter hibát követ el akkor, amikor csatlakozik a keleti loearnói egyezményhez és előbb- utóbb berántja Angliát a háborúba. A német sajtó hevesen tiltakozik a loearnói egyezmény ellen, a Völkische Beobachter megállapítja, hogy Németország nem fog csatlakozni az egyezmény aláírásához és kitart ama álláspontja mellett, hogy vagy általános lefegyverzés történjen, vagy pedig Németországnak is adják meg a jogot a teljes fegyverkezésre. Londonban úgy tudják, hogy Kip- pentrop tábornok, Hitler bizalmasa, ismét Parisba utazik, hogy diplomáciai tárgyalásokat folytasson a francia kormánnyal. állási keres, alkalmazottra van szüksége, hátasodul akar, férjhez akar menni, valamit venn% vagy eiandi akar, lakasa kiadó, lakást keres, Adjon fel még ma egy apróhirdetést és pár nup alatt megvan az eredmény APROHJKBEYÉSGJNX ÁRA : Egy szó 2 lej, vastagabb betűvel 4 lej. A legkisebb apróhirdetés ára 201— lej. Nagyobb mennyiségű hirdetés lekötésénél árengedmény! Apróhirdetéseket felvesz: a kiadóhivatal, ßaron L Pop ucca 5 szám (az Uniitárus Kollégium hátamögött), délelőtt 9-től délután 3 óráig. a ,,Minerva“ könyvkereskedés Regina Maria ucca 1 szám. »♦»Hi Három angol utas letevése miatt diplomáciai affér keletkezett Anglia és Törökország között (Istambul, juiius 17.) Török vámőrök lelőtték Levorshire • motorcsónak három angol utasát. Ebből diplomáciai affér keletkezett. A török kormány hivatalosan közölte, hogy a három utas meztelenül kiszállott a csónakból, a vámőrök előbb figyelmeztették őket és csak azután használták a fegyvert■ A török kormány sajnálkozását fejezte ki a tragikus incÁdens miatt. Hitler bizalmasa ismét Parisba utazik, hogy a keleti locarnoi egyez, ményről tárgyalásokat folytasson
