Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-12 / 154. szám

KfletiUjsxg mm .vény miniszteri indokolásai is elismerik és az utóbbi e vagyont 1 milliárd lejre értékeli. Az 1925. évben alkotott és kir. dekrétummal jóváhagyott uj statútum (Monitorul Oficial 1925. évi július 3-iki száma) szerint is a va­gyonközösséget a volt határőrcsaládok alkot­ják s az azok által választott szervek kezelik a vagyont jelenleg is. A szebenmegyei orláti volt I. román ha­tárőrezred ruházati alapját az 1871. évi kir. elhatározás - . . j szintén a volt határőrcsaládok közös (' alapjának adományozta, melyet alapszabályaik értelmében, választott szerveik által kezeltek. A székely nép határörvagyonát pedig elvették. Csikmegyében azonban a volt székely ha- tárörezred feloszlatása után a székely vagyon­közösség tulajdonába jutott G2.800 kataszteri hold kiterjedésű erdőket és legelőket, továbbá a volt határőri épületeket, belsőségeket, pénz­alapokat és egyéb az 1913. évben hivatalosan összesen 105 millió 8S0.000 aranykoronára be­csült mindennemű javakat 1923. évben állami tulajdon címén a kormány ha­talmi eszközökkel birtokba vette, bár a trianoni békeszerződés 45. és 191. cik­keiben foglalt az a rendelkezés, hogy az el­csatolt területeken a volt magyar állami ja­vak az utódállamokra mennek át, csak azon javakra vonatkozhatik, amelyeket a magyar állam tulajdonul birt és mint ilyent az állami számvitelről szóló 1870. évi XVIII. 1880. évi LXVI. és 1890. évi XX. törvények értelmében az állami javak törvénykönyvében nyilván­tartott. A csikmegyei volt székely határőri javakat a magyar állam azonban tulajdoná­nak soha sem tekintette és nem bírta, Az 1848 előtt hatályban volt régi székely közjogi törvények (1555. évi székely constitutiok.es. az 1653- évi „Approbatea- Constitutioues Trau- sylvaniei" etc. eimü törvénykönyv II. rész, VIII. cim) értelmében az állam, illetve kincstár a Székely. földön birtokot nem is szerezhetett és birtokadományozási joggal nem birt. A román állam kormánya tehát minden tör­vényes alap nélkül vette el a csikmegyei volt székely határőrök teljes vagyonállományát és azáltal, hogy egész okmánytárát is lefoglalta és a vagyonközösséget nemlétezőnek nyilvá- nitotta, tökéletesen megfosztotta annak lehe­tőségétől, hogy a bármely jogállamban pél­dátlanul álló jogsérelem orvoslása iránt a tör­vények által biztosított jogokat igénybe- vehesse. A népszövetségi döntés. II. A kormány a Népszövetség előtt olyan adatok és információk felhasználásával, me­lyeket a peticiouálók megcáfolhattak volna, ha azok megismerését az eljárási szabályok a döntés előtt lehetővé tették volna, az 1923. év­ben állami tulajdonba átvett vagyonállomány csekély hányadának visszaadása iránt előter­jesztést tett, melyet a Népszövetség tanácsa a jogsérelem elbírálása nélkül, mint „gyakor­lati megoldásit fogadott el. A jelen törvény- javaslat azonban nem teszi lehetővé, hogy a visszaadás tárgyát képező vagyont a jogosult tulajdonosok saját szerveik által kezeljék. A Népszövetség tanácsának 1932. év szép tember 27-éu kelt és a kormány által fenntar­tás nélkül elfogadott jegyzőkönyv azt a meg­állapítást tartalmazza, hogy a „Csíki Magán- javak" néven ismert vagyonnak 1923. év előtt „autonóm igazgatás formájában az volt a fel­adata, hogy kulturális és jótékonysági célo­kat szolgáljon a megye magyar lakossága egy részének javára“. A jegyzőkönyv utal arra, hogy a tanács számolt a „kisebbség érdekei­vel" s annak megóvása céljából fogadta cl az u. n. gyakorlati megoldást, melynek egyik ve­zéreszméje „a székelyek régi vagyonának részben való visszaadása" volt, melynek kezelésére a régi igazgatóság vissza fog állíttatni saját alapszabályainak megfele- lőleg, azon módosításokkal, melyek a román köz- és közigazgatási jog szabályaihoz való alkalmazkodás végett szükségesek. A tulajdonosok csak székelyek lehetnek. A törvényjavaslat az 1897. évi alapszabály alkalmazását rendeli el és a régi megyei ön- kormányzati szerv által választott alispán, mint elnök részére megállapított jogkört a kormány bizalmi közegére, a megyei prefek­tusra, a régi magyar autonóm megyei köz­gyűlés jogkörét pedig a Consiliul Judeţean-ra akarja ruházni, ami a vagyonhoz jogosult csikmegyei szé­kely lakosságot megfosztaná attól, hogy saját vagyonát, saját választott szervei által kezelje. A törvényjavaslat nem veszi figyelembe, hogy ezen alapszabályok szerint is a javak igazgató tanácsának tagjai csak ésikmegyei székelyek lehettek és hogy a régi, megyei köz­gyűlés a vagyon kezelésével csak addig birt hatáskörrel, mig a megyének a magyar impé- rium alatt szabályozott önkormányzati szerve fennállott. A sivatag egy titka MEGFMTETETT Figyelje meg, hogy vándorol a férfi szeme az arcáról a kezeire. Vörösek, durvák, csunyák-e, vagv fehérek, tinónak és puhák? A kezeinek éppen oly vonzó teintje lehet, mint az arcának. Be van bizonyítva most, h$gy az új. felí r To­kaion Creme, ez a hires párisi krém, a benne levő predigerált tejszín és olíva olaj és nz ezekkel össze­kötött fehérít ), erősitő és összehúzó anyagok által az arcra és kezekre alig három nap alatt, mint valóságos csoda hat. A csúnya felsőbőr durva, rán­cos, repedeze tt részei gyorsán megpubu nak cs le- hfcütódnak ós az alatta levő új. friss, természetes bőr kerül felszínre. Próbilja ki még ma ezt az új, fehér Tokaion Crcmot. Ez megszünteti a kitágult pórusokat, mitessereket. szeplőket, fáradtság- cs gond-okozta láncokat. Megfeliériti a legrosszabb színű, sötét bőrt is. Az eredmény minden esetben garantálva lesz, vagy a pénz visszatérítve. Kaphat ) minden gyógyszertárban, drogériában és iliatszertárban. — ui, mérsékelt árak: Tokaion Créme, fehér. 50 lejtől: Tokaion Créme bőrtápszer, rózsaszínű. 60 lejtől. Ingyen: Lapunk minden olvasója ingyen kap­hat most egy szép luxus-dobozt Tokaion Uéme-mel (úgy rózsaszínű, mint fehér) és különböző Tokaion púderrel A portó, csomagolás és egyéb költségek fedezésére küldjön levélbélyegben 15 lejt Serviciul Publicităţii TK. oszt. 10 ({, — Bucureşti I, 2. Strada Zorilor, címre. Az 1923. évi vagyonelkobzást megelőző öt éven át a vagyon az 1909. évi alapszabály alapján kezeltetett, mely már elmében is ki­fejezte, hogy „a csíki székely határörezrede- ket alkotott községek székely lakosságának tulajdonát képező alap“ tulajdonosainak meg­határozását és vagyonkezelésének szabályozá­sát foglalja magába és ezen alapszabályok rendelkezéseire hivatkozott a megye prefektje is a felügyeleti jogok gyakorlása során, melyre a Consiliul Dirigent 9135/a—1919. számú rendeleté felhatalmazta, A „restitutio“ fogalma alatt tehát csak ezen alapszabályok érthetők. III. A törvényjavaslat nem tartalmazza azon vagyontárgyak texativ felsorolását sem, melyek a Népszövetség jegyzőkönyve értelmé­ben visszaadás tárgyát képezik. IV. Mindezek kétségtelenül nyilvánvalóvá teszik, hogy a törvényjavaslat nem alkalmas a Népszövetség tanácsa és a kormány között létrejött egyez* meny végrehajtása s még kevésbé az igazságos megoldásra s ezért tisztelettel kérjük, hogy a javaslatnak 1—3. cikkei töröltessenek és legalább a Nép- szövetség jegyzőkönyvében megjelölt javak minden további késedelem nélkül adassanak vissza ideiglenes kezelésre a régi igazgató­ságnak addig is, mig a kormány az egyenlő elbánáson alapuló igazságosság követelmé­nyeinek megfelelő törvényjavaslatot terjeszt­het be. V. A javaslatnak 4—5. cikkeiben a javak volt alkalmazottjai nyugdíjigényének rende­zésére vonatkozó rendelkezéseket elfogadjuk. VI. A törvényjavaslat azon rendelkezése, hogy az állam a visszaadás tárgyát képező javakat a vagyonkezelésre kijelölt szervnek csak olyan njdlatkozata ellenében adja át, amely lemondást tartalmaz minden más va­gyoni igényről — a törvény kötelező erőjével véglegesen ki akarja zárni az 1923. évi jogta­lan vagyonelkobzással szemben a belföldi jog­védelem igénybevételének lehetőségét is. Ez a rendelkezés nemcsak az egyetemes jogrend s a jog­állam alapelveibe ütközik bele, hanem a román alkotmánnyal is ellentétben állana olyan törvény, amely valamely intézményt megfosztana attól a jogától, hogy az állam törvényei által biztosított jogvédelmet igénybe vehesse. Az 1919. év december 9-én Párisbán kelt és a trianoni békeszerződésben is elismert nemzetközi szerződés is az egyenlő elbánás kö­telezettségét kötötte ki és e szerződés szerint azzal ellentétes törvény nem lehet hatályos. Minthogy a Népszövetség 1932. évi szeptember 27-iki jegyzőkönyve is hangoztatja, hogy „nyitva hagyja a peticionálók által felvetett jogi természetű követeléseket“, a lemondó nyilatkozatnak feltételéül való kikötését megengedhetetlen kény­szernek kell nyilvánítanunk, amely el­len igazságunk bátorságával a legha­tározottabb tiltakozásunkat fejezzük ki. Az ország minden alkotmányos hatalmát kér­jük e jogtalan feltétel visszavonására, melybe soha bele nem nyugodhatunk; ettől az állás­ponttól el nem állhatunk anélkül, hogy a volt székely határőrök utódai jogos igényeiktől való megfosztásának részeseivé ne válnánk­PÄRATLAN ELŐNYÖKET NYÚJT A KELETI ÚJSÁG MINDEN ELŐFIZETŐJÉ­NEK KÖNYVAKCIŐJA KERETÉBEN. Ju­lius havában dr. Munk Arthur: A nagy káder cirnü, 440 oldaias, finom, fehér papírra nyom­tatott, díszes kiállítású könyvét adjuk 144 lej boltiár helyett 30 lejért. A vidéki portóköltsé­get mi viseljük. — Ezen akciót időközönként — lehetőleg havonta — megismételjük. Ujitse meg lejárt előfizetését, ha még nem előfizető, fizessen elő azonnal a Keleti Újságra, hogy csaknem ingyen elküldhessük ezt a rendkívül érdekes és izgalmas hadifogoly regényt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom