Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-12 / 154. szám

KEiETrUjsjas  14-es szoba jelenleg a legismertebb és legkeresettebb Kolozsváron. Nem egy csinosan bútorozott, komfortos albérleti lakásról van sző, amelynek reklámot kelljen csinálni, hogy valami facér fiatalember annál könnyebben kivegye. Aki még nem tudja, annak eláruljuk: ebben a szó bábán székel a gázvédelmi kirendeltség fel­világosító osztálya. Ha újságot olvas, rögtön a szemébe ötlik: sürgősen keresse fel a 14-es számú szobát. Ha elmélázva ballag az uccán, orditón döbben a szemébe: siessen a 14-es számú szobába■ Ha beül megnézni valami érzelmes szerelmi törté netet egy mozi nézőterére, az első vetített kép azonnal ráfekszik az idegeire: haladéktalanul menjen a 14-es számú szobába. Hát igy állunk ezzel a hírre vergődött szo­bával■ Egy lépést nem tehet, hogy bele ne botoljon a 14-es szobát harangozó plakátokba. Vccasarok, mozi, reklám, előadás, egyszóval minden lehető eszköze a reklámnak a 14-es számot zengi. Végül megunja a változékony és lármás fel hívásokat és egy szép napon illedelmesen, visszafojtott lélekzettel bekopog az ajtóján. Határozott, komoly urak fogadják. Csak úgy csorog belőlük a határozottság, felvilágosító készség, az intő és oktató figyelmeztetés. Mikor kibotorkál újra az uccára, a feje zug s a lelke tele van iszonyattal. Mindazt, amit körültekintő bőbeszédűséggel, szabatos megfogalmazással és óvó szeretettel a fülébe rágtak, egy mondatban táncol az idegein: Vissza a katakombákba! Egyszóval: Moszkvából, Berlinből, Timbuk- tuból vagy Philadelphiából elindul és jön, jön a gáz, a bomba repülőgépeken és léghajókon, hogy darabokra tépjen, elégessen, vagy meg­fojtson téged, gz ctnyádat, a gyerekedet és mindent, ami ujjong, élettől duzzad, fejlődik, él, virágzik körülötted, Lehajtod a fejed, gon­dolkozol és egyszerűen nem hiszed. Végig jár - latod szemed a nyüzsgő, forgatagos korzón és azt magyarázza valami a lelked legmélyén, hogy nem, lehetetlen, kizárt dolog, hogy akik itt andalognak, sietnek színes, könnyed nyári ruhákban holnap, holnapután, vagy valamikor is vértócsában, elégett tüdővel és felpuffadt tagokkal, szervekkel feküdjenek a gondosan tisztogatott flaszteren. És mégis... Ha egy kicsit megszorítod képzeleted, tamáskodásod engedni fog. Szépen, egyszerűén megindítod a fantáziád gépezetét s lassacskán elővetülnek a döbbenetesen furcsa, értelmetlenül eljöhető lehetőségek. Ha pedig megeteted képzelőtehet­séged a gázvédelmi liga színes tanulság-képei­vel, mélyek a falragaszok között lógjiak, egész rendesen kirajzolódik elébed a reádszakadó jövő képe. Valahogy úgy lesz minden, mint ezeken a képeken, melyeknek két utolsó kocká­jában egy szétrcmcsolt fekélyes férfifej és egy kéz-láb látható. Csendesen megállapítod belőle, hogy a háború a legszÖTfnyübb lepra. Ilyen fekélyeket, rettenetes varakat csak tőle kap­hatsz. Bacilliustalan, ragadós kórság. De még fantáziálásra sincs szükséged. Nap­nál világosabban belédidegzi a lehetőségeket, a valószínűségeket ezeknek a képeknek rikító hat kockája- Hogy mi van rajta? Például az első: ellenséges repülőraj a város felett. 11. kép: Megbolydult, menekülő falusi ucca, ahol gáz- maszkos katonák kergetik menedékhelyeikre a megrettent falusiakat. III. kép: Az 1. kép, csak­hogy használat után. Lobogó, lágyult háztetők, szétbombázott, bedőlt bérpaloták. IV. kép: Ego falu. Holttestek az uccán, akiket szanitészek vakarnak fel a vértócsákból. Gáztól megbolon­dult, eszelősen verdeső apró jószágok menekülő serege­Aki festette, nem volt művész mesterember, akinek csak a szemléltetés, elhitetés a fontos, yiszont festett szobákat is a képre. Ezek a föld­alatti ideális gázlakások. Biztosak, elzárlak, bevehetetlenek, mint egy vezérigazgató szobája. Minden az ördög van ezekben: kényelem, szó rakozóhely, könyvtár, amit csak akarsz, de a föld alatt. A menkő se vághat béléjük. Biztos benne az életed, mint a pinty. Amikor a lí-es számú szoba reklámjait látom, mindig belémhasit valami. Itt nyíltan kimondják: be a föld alá, a nyomorult vac­kokba, különben véged, megfojt a gáz, vagy (London, július 10.) Kedden délelőtt Barthou Hendersonnal beható tanácskozásokat folytatott. Majd a külügyminisztériumba ment a francia kül­ügyminiszteri főtitkár, a francia nagykövet és a tengerészeti miniszter társaságában, ahol John Simon külügyminiszterrel és Eden főpeesétőrrel tanácskozott. Kiszivárgott hirek szerint a leszere­lés és a kölcsönös véd- és dacszövetség kérdéséről tárgyaltak. A megbeszéléseket 1 órakor folytatták a Baldwin által adott villásreggelin. Barthou tárgyalásait az angol közönség rend­kívül idegességgel figyeli. A kiadott hivatalos kommüniké ezt a magatartást még csak fokozta- Egyes sajtóorgánumok még a kötelező udvariassá- g.'jt is félreteszlk és erélyes hangon tiltakoznak a (Budapest, julius 10.) A külföldi hírlapírók szindikátusa, Eckhardt Tibor Magyarország népszövetségi fődelegátusának tiszteletére va­csorát rendezett Budapesten, Eckhardt a vacsorán hosszabb nyilatkoza­tot tett a bel- és külpolitikai kérdésekről. Az általános titkos választójog hívének vallotta magát, de szükségesnek tartja a kormányzói jogkör további kiszélesítését.  legitimizmust nem tartja időszerűnek, szerinte a mai helyzet a legjobb, mert idővel a politikai helyzet ala­pos tekintetbevétele mellett véglegesen ren­dezni lehet a királykérdést. Továbbra is ellen­zéki marad, mert motorikus mozgató szerepet akar betölteni a belpolitikai életben. A régi osztrák-magyar monarchiát nem lehet vissza­állítani s a Duna-medence helyzetét sem lehet a régire visszacsinálni, mert a rántottéból nem lehet újból tojást csinálni. Benest és Titulescut arra kéri, hogy ne elegyedjenek a magyar bel­politikai életbe, mert a magyar hivatalos körök sem ártják bele magukat a kisantant belpoliti­kai viszonyaiba. Barthou bukaresti látogatásá­val kapcsolatban megjegyzi, hogy saját szem­pontjából igaza volt, mikor szövetségeseinek pártjára kelt, azonban neki is be kell látnia, hogy a szövetség-rendszerek a másik oldalon is szövetkezésekhez vezetnek, ami a dolgok ag­gasztó elmérgesedésére vezethet. Csak kölcsö­nös kompromissziumokkal lehet megoldani a politikai feszültséget. Ha Franciaországnak biztonságra van szüksége, Magyarország is joggal követeli a maga számára ezt s a Barthou látogatása után most már alapos in­dokok támasztják alá, hogy Magyarország a Népszövetségnél fegyverkezési egyenjogosult- ságának elismerését kérje. Barthou bukaresti szétvet a bomba. Ez a kíméletlen nyíltság a rettenetes. Ez a leplezetlen, nyers őszinteség- És az a könnyedség, elegáncia, ahogy mondiák. Mindenesetre megjósolom: ha egyszer ki­adósorba kerül ez a 14-es számú szoba, kár lesz minden csalafintasága és furfangja a ki­adógazdának, mert az emberi irtózat és borza- dály mindenkit messze elkerget tőle. francia-angol egyesség ellen, követelve Anglia szá­mára a szabad kéz politikáját- A Morning Post ha­tározottan visszautasítja a politikai szövetség ter­vét, de a katonai együttműködést megengedhető“ nek tartja. A Times úgy tudja, hogy Barthou ja­vaslatot terjesztett elő az angol államférfiaknak, amelyben Anglia csatlakozását kérte a keleti Lo- earnóhoz, amelyet Földközi-tengeri egyezményei egészítenének ki és Anglia is csatlakozna a szövet- ségrendszerbez. A lap szerint az angol kormány álláspontja elutasító. A francia sajtó bizakodó hangulatú. Reméli, hogy az angol politikai körök jóindulatú passzív magatartással lehetővé teszik a francia biztonsági rendszer kiépítését. és belgrádi beszédeiben úgy kelt a szövet­ségesei védelmére, hogy az inkább elmérgesiti a helyzetet. Pedig a francia külügyminiszter­nek a szerepe inkább a békités volna. Ma­gyarországra nézve a helyzet jelenleg kényel­metlen, de nem veszélyes, mert az európai kér­déseket végeredményében Nyugateurópában intézik el. A végleges megoldáshoz az igazság feltétlen figyelembentartása vezethet. Beszédét Napoleon idézésével fejezte be, mely szerint a kai’d és toll harcában pillanyatnyilag a kard győzhet, de a végleges győzelem mégis mindig a tolié marad. Éppen azért kéri a toll har­cosait, bogy siessenek az igazság védelmére, mi uiWMHaa» Pearl $. Buck; Kwei-lan vergődése. Szerzőt az olvasóközönség az „Édes Anyaföld“ című regényéről már ismeri. Ebben a regényében a Kelet és Nyugat kultúrája, világnézete és társadalmának erkölcsi felfogása csap össze, ahogy a szerelem átgynrja az em­bereket, kiöl a lélekből hagyományt, babonát és előítéleteket. Mélységes emberi szenvedé­lyektől átfűtött miliőben, izzó gyűlölet és forró szerelem fülledt atmoszférájában pereg le a drámai fordulatokban gazdag történet. A 215 oldalas, finom, fehérpapirra nyomatott, díszes vászonkötéses regény ára csak 60 lej. Portóköltség 10 lej. Kapható a Keleti Újság ki- adóhivatalában, Baron L. Pop u. 5 sz. — 150 lej értékű könyvrendelésnél a pénz előzetes be­küldése esetén portóköltséget mi viseljük. K-K 1. Az angol közvélemény nagy idegességgel figyeli Barthou londoni tárgyalásait Az angol-francia szövetség kérdésében megoszlik a saf és a politikai körök véleménye Eckhard Tibor nem tartja tehetség esnek, a monarchia visszaütniăsăt Szövetségi rendszereit kiépítése helyett a kompromisszumok politikája a helyesebb szerinte — „Magyarországra nézve a helyzet kényelmetlen, de nem veszélyes !Si

Next

/
Oldalképek
Tartalom