Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-04 / 123. szám
2 '_________________________________ ImmBmmmmmaBmammmmmmmmmmmmKBBm îiogy a pártkormányzati erély kiélheti magát az ily eljárásban, de abból az államéletre, amely végül is bizonyos kontinuitást kiván meg, haszon éppen nem háramlik. A háború előtti hosszú kormányzások ideje áltálában letüntnek tekinthető. Hol van az az idő, amikor J. Bratianu tizenkét évig vezette Eománia sorsát? Az az idő egyáltalában a hosszú kormányok ideje volt Ugyanabban az időben az osztrák Taaffe tizennégy évig, a magyar Tisza Kálmán tizenöt évig, Bismarck, a nagy német kancellár, meg éppen tizenkilenc évig állottak kormányaik élén, ami az akkori (időknek a nagy különbözőséget a inaitól magában is eléggé mutatja. A kormányok hosszú életéhez azonban nemcsak nyugodtabb idő kell. Ez a kormányfő személyétől is ép úgy függ. Kisebb, jelentéktelen emberek azokban a nyugodtabb időkben sem ültek egy évtizedig, vagy még tovább a kormányelnöki székben. A háború utáni időben egyedülálló e részben Beth- ten István, aki szinten egy évtizedig vezette és pedig nagyon nehéz időkben, az összeomlás utáni nemzeti njjáébredés idején a megkisebbedett, de megszaporodott baju Magyarország ügyeit. A hosszú életű kormányzásnak és ezáltal az államéletben szükséges kontinuitásnak a nyugodtabb időkön kívül is megvannak a maga feltételei. A kormányelnök személyét már említettük. A romániai viszonyokat nézve, kétségtelen, hogy egy J. Bratianu, vagy még egy Jo- nel Bratianu személyét is az utódok utol nem érik. A pártviszonyok képe is mást mutat az ő idejükben, mint ma- Náluk a pártegysóg és pártfegyelem sokkal nagyobb mértékben megvoltak, mint ezek megvannak manapság a mi kormányképesnek vett pártjainkban. Nem elég a vezér kiválósága, arra valósága sem, ha nincsenek hozzá illő társai- Nem kell mondani, hogy ma e tekintetben is sokkal gyengébben állunk. Hiszen a hosszú életű kormányok sem változatlanul ugyanazzal a kormányzó garnitúrával, lettek bosszú életűek. De ha változtak is a munkatársak, a vezérhez illők voltak. így Romániában is- Ma? Bizony vajmi gyakran olyan embereket vallanak gazdájuknak az egyes miniszteri tárcák, akiknek a nevét a nagy publikum akkor hallja először és sajnos ezek nem is olyan addig titokban maradt nagy tehetségek, A tizenkilencedik század derekától az európai szárazföld is átvette az angol mintájú parlamentarizmust. Átvette anélkül, hogy annak feltételei itt épugy meg lettek volna, mint hazájában- A parlamenti kormányrendszer alap- elvénél fogva, amely szerint az a választásokon megnyilvánuló népakarat szerinti kormányzás, nem látszik alkalmasnak a kormányzat állandóságára. A népakarat változhat aránylag rövid időn belül. Ez állhat Franciaországra, ahol a mult század nyolcvanas éveinek elején volt olyan egymást követő négy kormány, amelyek közül egyik sem élt tovább négy hónapnál. De nem áll ugyanez a parlamentarizmus hazájára: Angliára.- A parlamentarizmussal tehát nem jár szükségképpen együtt a kormányok rövidéletü- sége. Ennek nálunk sem kellene igy lenni, ha ugyan nálunk is, mint sok más helyen, egyáltalában beszélhetünk valódi parlamentarizmusról- Mert ha nem is megyünk odáig, mint a kiváló Radulescu-Motru, a román állam ideológiájáról szóló Írásában, aki azt mondja, hogy az alkotmány összes rendelkezései csak fikciók — a parlamentarizmus is része mindenütt, ha nem is az Írott, de a nem Írott alkot' mánynak —annyit el kell ismernünk, hogy ez a kormányrendszer, ahogyan itt kialakult, bizony messze elmarad az angol mintától. Amire nézve elég annyit mondani, hogy itt nem a választásokon megnyilvánuló népakarat hívja életre és tartja fenn a kormányokat, hanem az uralkodói kinevezés, amihez a népakarat többségét azután minden kormány megszerzi a maga módján — utólag. Vagyis filius ante patrem! A gyermek — a kormány — előbb van az apánál — a népakaratnál. A parlament-itt mindössze háromszor szavazta le a kormányt. 1891-ben a Manu tábornok kormányát, ugyanIŢgţSŢTlIrsA azon évben a Lascar Catargi kormányát, 1901- ben a Carp-ét. De ezek közül is az 1891. évi leszavazás nem vonta maga után a kormány távozásátNe toljuk tehát a parlamentarizmusra a gyakori kormányváltozásoknak, vagy legalább kormányválságoknak az ódiumát. Keressük a főokot ellenkezőleg éppen abban, hogy ennek a kormányrendszernek lényeges előfeltételei közül nálunk több nincsen meg az államéletben. A parlamenti kormányrendszernek az utóbbi időben bármennyire ócsárolt, igazi alakjában azonban ideálisan szép épülete két főpilléren nyugszik- Az egyik a választásokon megnyilvánuló népakarat, amely a kormányt adó pártot kijelöli. A másik az államfőnek ebhez igazodó bizalma az általa kinevezett kormány iránt. Ha a kettő közül bármelyik könnyen változóvá, ingataggá válik, a rendszer nem működhet helyesen, mint nem járhat az óramű, amelynek egyik keréktengelye kiesett a helyéről- Jönnek a rövid életű kormányok. És ez még akkor is igy van, ha ez a rendszer csak látszatszerüleg van meg az államéletben és nem a valóságban. Ha egy kormány léte azon fordulhat meg, hogy nem tudja a maga akaratát minden irányban keresztülvinni, akkor nem lehet csodálkozni a gyakori és váratlan kormányválságokon és változásokon. ha VlGGER V’ PETROL AZ ÖNTÖZŐ I so Az uj Romániának tizenöt Óv alatt kilenc kormánya volt. Ezek közül csak a Bratianu Jonel kormánya húzta ki a parlamenti ciklus négy évét, a többi mind hamarább letűnt a hatalom polcáról. Egy kormányra tehát átlag egy év és nyolc hónap jutott- Természetesen minden kormányváltozás megannyi uj választást jelentett. Az országvezetésben való váltógazdaságnak ez a sürti gyakorlata jó lehet a kormányképesnek tekintett pártoknak, amelyeknek igy nem sokáig kell nélkülözni a hatalom előnyeit, de egészen bizonyos, hogy semmiképpen sem felel meg az államérdeknek. select MOTOŐ Szfike párduc. Ma ! Főszerepekben: Joan HAB LOW és Clark GABLE Hétfői kezdettel: HárÖHt SZCPelmeS é SZaka aAkin?adon) mélyen megindító film, főszerepekben: Nancy Carrol és Cary Grant ■11 1 —■ I I !■ —I—————————— Izgafási váddal terhelten állott a fUrvényMélc előli a gyergyódilróiak plébánosai Lőrincz József dr.-*f a válaszlásoL magyar gyűlésén mondott beszédéért fogták perbe (Csíkszereda, junius 2.) A gyergyóditrói római katholikus plébános, dr. Lőrincz József ellen bűnvádi eljárást indítottak államellenes izgatás cimén. Bizonyos feljelentések alapján azt rótta fel az ügyészség a nagytekintélyű székely lelkipásztor ellen, hegy a téli választások alkalmával a magyar gyűlésen mondott beszédekben, az egységes és öntudatos magatartásra hívta fel a választópolgárságot, Az ellene összállitott vádirat szerint két mondatát inkriminálják, December 16-án mondotta volna népgyülési beszédében a következő kijelentéseket: Püspök Gyógyfürdő m ORADEA MELLETT O 42 C° kénes, rádiu nos hévv z mindenfélére* matikus bánta mák ellen. ÜEtSÜYi LT az újonnan épi ett modern thermális iszapfürdő pestyönl módszer szerűn i ssapkoeté- seht Egéssfürdöh, tigpakoiáio!: szak* orvos íelUgyelet mellett. — A bő orrás kráterében most felfedezett tliermálls iszap felhasználásával. (2 România első hullámfürdője Teljes penzió árak: . Májusban ......................... 80— lejtől 160-— lejig Júniusban ................... . 90 — „ ISO-— „ •Julius-és augusztusban 100'— ,. 220'— Szeptemberben •............. 80— „ 100 — . 50-.> vasúti kedvezmény. Elsőrendű ortb. Kóser étterem. Tennis, zene. tánc sportversenyek, könyvtár stb. Kérjen prospektust. „A románok megfosztották a magyarokat szent jogaiktól s már a vallás sem szent előttük. Éppen most olvasom, hogy kétszáz CFR vasutast kényszeritettek ősi katholikus hitük elhagyására s a görögkeleti, vagy görögkatho- likus vallásba való áttérésre.“ A mult héten főtárgyalás kezdődött a esik szeredaj törvényszéken. Cordobau tanácselnök nyitotta meg a tárgyalást, a plébános védelmét Pittner Árpád dr. ügyvéd, volt alispán látta el, a vádat pedig Mihuta ügyész képviselte. A védelem kérte a bizonyítási eljárás elrendelését, a plébános használt kijelentéseinek a megállapítása végett egyfelől, másfelől pedig az elhangzott állításainak igazolása végett. A bizonyítási eljárást el is rendelték és több tanút hallgattak ki, köztük dr. Paál Gábor csik- megyei pártelnököt és parlamenti képviselőt is, akit vallomására meg is eskettek. Lőrincz dr. plébános kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy bűnösnek egyáltalában nem érzi magát. Részt vett a Magyar Párt gyűlésén, de ama bizonyos beszédében is azt hangsúlyozta, hogy nem foglalkozik a politikával s e gyűlésre sem politizálni jött, mert — szerinte — ez nem illik a reverendához. Erkölcsös, hitvallásos életre buzdította az össze gyülteket s mint katholikus pap említette fel, hogy egyes magyar katholikus. vasutasok megélhetésük biztosításának reményéért hajlandók voltak még vallásuknak a megváltoztatására is. Azért beszélt erről, mert éppen a gyűlésre indulása előtt olvasta ezt a hirt egy újságban. A falu néhány román lakosát hallgatták ki, mindenekelőtt Ciubulca Petru erdőőrt, aki azt vallotta, hogy hallotta, a plébános szájából kétszáz vasutas áttérésének az emlegetését. A tanú
