Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-27 / 94. szám
Keleti UJ3&G Péntek, W3Í■ április 2?, BSB ERDÉLYI SZEMMEL A DUNÁNTÚL Becs kapujában Furcsa város ez a Győr. A mai Magyarország területén talán sehol sem lehet olyan világosan és szembeszökően látni a mull cs jelen ‘étethalál-küzdelmét, mint ebben, a ma még kettős arcú városban. Ez egyébként a nagymultu városok közös sorsa és — természetes. \ modern jelen cs történelmi uinll harca. Mar maga » megérkezés Győrbe külön meglepetés. Az utas a varos szivében száll te a vonatról és pillanatok alatt elkapja a modern élet lüktető irama. Csak későbben jön ra az ember, mikor kissé körülnézett a három folyo városában, nogy már a vonat befutása is szimbólum, mikor meglepetve látja, hogy a Duna- mcdcnce egyik legbarokabb városában van, a magyar történelmi múlt égjük legizgalmasabb gócpontjában, de az öreg testben a gépek, gyárak, az európai keres- kcdelcm árverése lüktet, tőuccáján rohan, át az európai transverzálls autor-ut. a nyugatról keletre irányuló kereskedelem fojitos állomása és hatalmas lendülettel a XIX század elejének „magyar Marseille“-évé lejlódőtt, ahogy a nem alaptalan lokálpatriotizmus nevezi. A polgármester megjegyzi, hogy Győrött „a tradíció is modern, élniakarás vágja teljes harmóniában olvad össze". Udvarias érdeklődéssel-meghallgatod, de magadban — nem adsz igazat a polgármester ' urnák., mert a jelek, a valóság azt mutatják, hogy Gjörnek amerikai izíi vágyai vannak, hatalmas lakos-tömegekről, mérnökök vízióit szeretné megtestetsitve látni gyárak, világvárosi áruházak, uccák, terek, közgazdasági intézmények, modern paloták és üzemek nagyvonalú elképzelések által, hiszen már meg is indult ezen az utón és ha a világválság meg is álLitotfa részbeu az iramot, Győr ma is Magyarország egyik legnagyobb g.yárvárosa és legjobb, ha szakértő mérnököt vesz az ember maga mellé cíceronenak, aki szégyenkezve vallja be, hogy sajnos, Győr csak „nagyon korlátozott" lehetőségekkel rendelkezik és nem fejtheti ki még korábbi ipari képességeit se, de azért mellékesen megemlíti, hogy pld. a városi üzemek közűi a rillamosmü évi áramfogyasztása átlag ma is hatmillió Kw. óra;. 1924- ben kezdte meg a környező községek részére az áramszolgáltatást niintégy hetven km, lio%s5U-táyvczctgJkUcl, a? 1808-ban alakúit gázmű napi termelése 12,00 Uöb'ní." a vízmüvek évenként közel négjmiillió Uobmétcr vizet szállítanak, nem tekintve az tlccák, terek öntözésére, a belterületen levő gyáraknak Kába vízzel való ellátására létesített 11.5 kilométer hálózati hosszúságú „haszon vizvezcték"-et... Ez itt az ágyugyár, melyet a románok szereltek le és ma hatvan kát. hold területen „Győri Ipartelepek“ néven több gyárnak ad hajlékot. Az erőtelepen kívül hét nagy műhelycsarnok, több kisebb műhelyépület, rengeteg irodaépület, egész város részt kitevő villaszerűén épített lakástelep és mintegy ütvén hold mezőgazdasági terület tartozik in^-zá — Itt vannak a „Magyar Vagon és Gépgyár K, T “ üzentei. Gyárt vasúti kocsikat, motorkocsikat, hidakat, traktorokat, mindennemű vasszerkezeteket, acélöntvényeket, aütóbűszokat, teherautókat, különleges autókat Stb. stb. — Erről tudtam! — jegyzet! meg ügyefogyottan, bogy ne tűnj fel tájékozatlannak, mire „csak" .felsorolja neked,'hogy mit szeretnél inkább megnézni, mert itt van az ország egyik unikumszámba menő; szeszgyára, a szövőgyárak egész sora, linoleumgyárak, olajgyárak, a Koestlin keksz és csokoládégyár, a Schmidt csokoládégj’ár, a Pannónia keksz-gyár, fémdoboz-cipó- krém, két lakk gyár... Vagy talán a Dunántúl kiinduló ipari és hajózó csatornát akarod látni téli kikötőjével, hogy a gyárak a vízi utón való szállítás előnyeit jobban kihasználhassák.,. De ha már itt vagy az uj gyárvárosi templomot is meg kell nézni. A nemrégen elhunyt Arkay Aladár a Greguss-dijat nyerte meg vele. Minden izében, utolsó vonalig modem, szinte ultramodern stílusban épült és unikumszámba megy. Csak bámulja az ember, de lelkileg kissé nehéz tájékozódni benne. A mai modern, nyugati ember temploma és jövendő szimbóluma. — Es a Jóisten? — suttogod. Föltétlenül Itt van 8 is. de az embertomegek lassan mozdulnak és villamosság eszközeivel ma még nehéz a transccndcns dolgokat az ember uj, modem világnézett belső szükségleteihez simítani és megnyugtatókká tenni az évezredes megszokásokkal szemben. Azért Is érdekes és meglepő mindez, mert egy ötvenezer lakösn, tehát tömegében nagynak nem mondható város valósította meg a modern Győrt, Útban a jövő felé Az a határozott érzésem, hogy ez a templom és a műszaki precíz es minuciózus mérnöki törvényekkel és hajtó, lendítő, ellenállhatatlan energiákkal kormányzott, műszerek evangéliumát hirdető gépvilág elindult elektromos utján a technika csodás sugaraival előre kutatott jövendő felé és el fogja nyelni egykor a régi várost, mielőtt a győri érckakas háromszor szólana. Az a folyamat fog érvényesülni itt is, ami a győri várral történt. „Becs kapujá"-nak szánták. Aa egykor castrum, később püspöki vár és később, a XVI. század közepén Pietro Ferabosco olasz mester által tervezett és Francesco Benigno által felépített vár, amelynek várfalaira tűzték ki az itt elesett Machmud basa fejét, hogy a hollók kivájják szemeit, mindig Nyugat kapuja volt és állta; vagy eleste a kereszténység sorsát jelképezte. Később Napóleon is bevonult a várba és robbantásokkal hasznavehetetlenné tették a franciák. II. Jó- zsef'meg Is szüntette vár jellegét és hiába égették rá a vár tégláira a mindenkori várparancsnok nevének kezdőbetűit, ezek a téglák porba omlottak és belőlük az egykori kazamaták fölött békés lakóházak épültek. Az egykori katonavárosból kereskedő város lett, legújabban pedig gyárváros, helyzeténél és fekvésénél fogva óriási lehetőségekkel, hiszen Nyugat országut- ján fekszik és a város mai vezetői, szakértői a polgármesterrel az élén tisztán látják jövő lehetőségeit. Már két lakótelep tervét állapították meg. mind a nagyszabású forgalomra elökészülve, hogy a közlekedő' utakat a lakó uccák minél kevésbé keresztezzék. Már ér- í*ik az uj idők ritmusát és a mérnöki ceruzák az ódon házak faläfa uj törvényeket Írnak s a mult a bárok- város-jelleg néhány kapu mögé fog szorulni műemléknek, inert nem elég az Európa szivébe rohanó bécsi autóik, a Balaton felé is meg kell nyitni a nyílegyenes utat, hogy a mai ember pillanatot sem veszítve, rohanhasson célja felé a száguldó autók tömegén a pénz, élvezet és egyéb modern boldogulási lehetőségek és célok felé. A székesegyház tornya kétszer üti az órát, mert a monda szerint a tűrő elkésett a kegyelemmel és saját fiát kivégezték, míg 8 rózsáit öntözte. Nincs idő megállani, minden perc az elmúlt élet egy pillanatnyi része s a mai Győrt kétszer is figyelmezteti erre a torony órája. A realitások irgalmat nem ismertek és — vége kell, hogy legyen a romantikának. Csak azon cso- dálkoztaiii, hogy nincs a ntai Győrnek Walt Wbitman- szerii költője; ki-az uj élet mai'és-.jövő dalát zengené, ki himnuszt ij a gözmozdonyhoz, a villamos fényhez és gőzkalapácsok verik a vershez a ritmust. Mintha a gondolatomat találta volna ki Kéményik Andor bátyám verseskönyvét adja át. Az első szép vers, melyet véletlenül felütök, a „Térdeplőn“. Pár strófa csak; Hajh magyarok múltja, Szép szomorú zsoltár • Megfájdul a szive annak. Akihez csak szóltál... Jaj magyarok napja — Áldozatunk múltán Árvaságunk fellegébe, Hogy bealkonyultál!.» Az ellentét elképeszt. Ez nem a mai Győr dala... Talán az ősi, történelmi Győré, melyet a Bencés- *'templom dús barokk térdeplőjén Írhatott, vagy valami öreg. vastuskós-báz hangulatában. Az uj élet monda- tait/a gyárakban pörölyökkel verik. Dana-ágon komor hajók bőgik, vonatok füttyentik bele e rén, százados HŰ UTITARS A HERMES vasúti menetrend ! Román-, magyar- és német szöveg! Megbízható, tökéletes és pontos! Nagy menetrend 45'— lej, zsebmenetrend 20'— lej. Minden menetjegyirodában kapható. szobrok arcába és porba göngyölt autók iramában jut kifejezésre, hogy elszédül tőle Kisfaludy Károly uram szobra, s az „Apáturak házá"~nak vén falairól lepereg a malter és nem tudnak aludni a régi kövek, akármilyen forró mészbe Is hányták egykoron... Tisztelet adassék azonban Keménylk Andor költő barátomnak is. Nincs mit csodálkozni rajta, hogy egy világ választja el a lelkét a négy folyó városától, mert ő erdélyi ember, hozzá udvarhelyi. A közös végzetben és lélekben hamar megtaláljuk egymást. Két szép verssor többet ér a szivünknek, mint az egész világ kereskedelem. Hiába. Erre vagyunk teremtve, az álomlátásra, busulásra, transcendens dolgok vértanuságára. Egyformák maradunk a világ minden sarkában. Világok rendültek meg és omlottak össze, de az én öreg Reményük Bandi bátyám is ugyanazt csinálja Győrben, amit Tamási Aronka annakidején Newyorkban, Írván haza, hogy „Annyi itt az ember mindennap, mint Udvarhelyen nagj'vásárkor" s aztán kimenekült valamelyik parkba, s mikor senki sem látta, megölelte az első cserefát: — Oh Erdély, Erdély!! Tudj’ a fene, mégis szép e* és megéri’ Pedig köztünk Erdélyiek, sőt székelyek közt ib akadnak akármilyen téren kiváló, világlátott és ame- rlai perspektívákat látó, sőt azok megvalósításán dolgozó emberek: orvosok, mérnökök, építészek, közgazdászok stb. Győrben nyolcvan erdélyi székely ember lakik és lendíti a várost a fejlődés könyörtelen utján, a modern jövendő felé, de egy sincs köztük olyan, kinek szemeit meg ne ülné a könny, ha erre a nyomorgó, egyszerű, elmaradott, szegény Székelyföldre gondol, akkor Farkas Imrének, Gál Istvánnak, Szentkirályi Attilának, Borosnyainak, Bankónak, Madarassynak, Joő Fajosnak, vagy Németh Irmának hívják, aki felkelt a betegágyból, csakhogy lásson, mert én Is udvarhelyi vagyok és pár nappal azelőtt az édesapjával otthon kezet lógtam. Ez a pár pillanat és néhány szó, mit válthatunk, fontosabb, mint bármi a világon és hadd rohanjanak a? autók Bécs felé, Európán keresztül, s hadd bőgjenek a gyárak, mert ezek összedőlhetnek, de egy könnycsepp a Gál Pista mérnök ur szemeiben nekem több mint „Bécs kapujában“ szédülni a modera gazdasági élet iramától és méreteitől... »..Mert mi hiszünk benne, hogy addig maradunk fenn mi, árva, nincstelen, szegény, kicsi nép, akármilyen sorba vessenek a századok és az élet fejlődése, amíg tiszta, könnytől forró, de igaz lélekkel meg tudjuk ölelni az első eserefät, akár Newyorkban, akár Parisban, akár Bécs kapujában.., Hajh szomorú Zsoltár Megfájdul a szive annak, Akihez csak szóltál..." Nyíró József. Életbevágóan fontos orvosi könyvek asszonyok és anyák részére!! Nő a változás korában. Egy tapasztalt nőorvos megfigyelései és gyakorlati tanácsai. Irta: DR. FÖLDES LAJOS, főorvos. 25 ábrával, ára 78'— lej. A FIATAL ANYA Orvost tanácsok fi? il asszonyoknak. Ara 78 L. Irta: DR. FÖLDES LAJOS, Tőorvos Ez a gazdagon illnsztrált könyv tartalmazza mindazt, amit a fiatal anyának szülés előtt és után, valamint á csecsemőápolásról tudnia kell. / Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop ucca 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Három kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő megrendelése esetén portómentesen szállítjuk.
