Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-27 / 94. szám

Péntek, 193i. április 27. Rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nyugdija Szeptember 9-ig még meg lebet folya­modni a nyagdijjogosuSSság elismerését (Kolozsvár, április 26) A Monitorul Oficial 1932- évi szeptember 10-i 212- számában kihir­detett törvény 33- cikke értelmében mindazok a rokkantak, özvegyek és árvák, akik még nem kérték nyugdijukat a folyó év szeptember 9-ig terjedő határidő alatt jelentkezhetnek a nyug dijjogosultság elismerése végett Ugyanez a jog megilleti a háborúban eltűntek utódait is. A jelentkezőknek okmánnyal kell igazolniok, hogy 1930- év julius hó 15-e előtt, bármikor a román állam bármely intézményénél és bármi­lyen formában a nyugdíjra jogosító okok meg állapítását kérvényezték, ha a kérvény iktatva volt A Magyar Párt községi szervezeteinek el­nökei, az érdekeltek érdekében járnak el, ha a községekben számba veszik mindazokat, akiket ezek a rendelkezések érintenek és értesítik őket, hogy törvény szerint megillető jogaikat a fenti határidő alatt, vegyék igénybe, mert különben többé azokat nem érvényesíthetik Az említett törvény még a következő fonto­sabb rendelkezéseket tartalmazza: Gyermektelen nős rokkantaknak, vagy olyan hadiözvegyeknek, akiknek három kis­korú gyermekük van, az aiapnyugdij. 25 száza lékát. kitevő többletre van igényük, ha pedig a gyermekek száma, háromnál több, akkor min­den kiskorú gyermek után 15 százalék többlet illeti meg- Azok a badinyugdijasok pedig, akik szegény és keresetképtelen szülőket, tartanak el, az aiapnyugdij egynegyed részét kitevő többletet kérhetnek (8 cikk) A nyugdíj módosítható, ha a családi álla­potban változás áll be (8- cikk)­Ha az elhalt rokkantaknak utódai nincse­nek, de szegény és keresetképtelen szülőik vari­nak életben, akkor az utóbbiak az elhaltat meg­illető nyugdíj felét igényelhetik (23 cikk)- A háborúban, vagy háborús körülmények között eltűnt katonáknak, akik a leszerelésig nem adtak életjelt magukról, özvegyei, gyer­mekei és szülői olyan nyugdijt igényelhetnek, mint halál esetében (25. cikk). A nyugdíjjogosult elhalálozása esetén köz­ségekben 2 havi és városokban 3 havi nyugdíj illetménynek megfelelő temetkezési segélyt en­gedélyez a (örvény (28- cikk)­Hadinyugdijakra vonatkozó mindennemű kérések, vagy okmányok bélyeg- és illctékmen lesek (36- cikk)­Ezek a rendelkezések mindazon katonákra is kiterjednek, akik jelenleg román állampol­gárok, ha az osztrák-magyar hadseregben, vagy a magyar honvédségben szolgáltak is (39 cikk). Mindazok, akik a rokkantságukat, illetve nyugdíjjogosultságukat, igazoló okmányaikat elveszítették, azoknak a megsemmisítésére irá­nyuló hirdetéseiket a hivatalos lap díjtalanul köteles közzétenni (45- cikk)­A törvény 100 százalékos rokkantak havi illetményét községekben 1250 lejben, városok­ban pedig 2500 lejben állapítja meg 1932 jan- 1-ét véve tekintetbe és elrendeli,, hogy a fel­emelt illetmények 1936- évig az állami költ­ségvetésbe teljes összegükben beállittassanak (G. és 44. cikkek)­KORUNK SZAVA legújabb számának tartalmából: Akik visszaélnek a Quadragesitno Annoval. — Minek építeni V Alamizsnát nem adok. Német veszedelem. Nemzetközi nácionálisták. — Aradi Zsolt: Azok a régi jóidők. A. K.: Az ujjnélkiili piisoök. Kárpáti Pál: Az öngyilkosok társadalma A Dzsungelból — Aki a forradalmat csinálja. A svájci válságról, stb.. sib Azonkívül üzene­tek. Könyv- és világszemle A lap ára 12 tej. Előfizetéseket egy évre 300 — Megrendelhető a „MINERVA«-nál Cluj —Kolozsvár. Regina Maria ucca 1. szám ţ*' Ff F T* ■ f 1' T X í, A M agyar ÍPárI icră falcát! az állatni Jövedelmeit beiiaifásának törvényéről Cüál Miklós képviselő emberségei és kíméletei kért a kormánytól az adófizetőkkel szemben (Bukarest, április 26) Dr. Gál Miklós, a Magyar Párt képviselője a közadók módjára behajtandó állami jövedelmek bevételezéséről szóló törvényjavaslat vitája során a következő beszédet mondotta: — Az áliam fizetéseit csak akkor teljesítheti, ha köve­telései is pontosan befoly­nak Az államkövetélések befolyását. a közadók beszedésére vonatkozó törvény szabályozza és biztosítja- Ilyen tör­vényt 1929 óta. a törvónyhozötestületek már hármat szavaztak meg és ez a javaslat már a negyedik Az állami bevételek azonban még sem folynak be pontosan és ezután sem fog­nak befolyni, mindaddig, mig az államkincs­tár nem segít radikálisan azon a rendszeren, amely mellett közegei egyes vidékeken az adó­fizetők teherbiróképességét messze meghaladó közterheket rónak ki Elismerem, hogy az 1933 évi adóbeszedési és behajtási törvény valami­vel emberségesebb volt, mint a korábbi törvé­nyek, de a közjövedelmek behajtási módszere általánosságban még mindig oly kegyetlen és gyakran úgy alkalmazzák, hogy az adófizetők kiirtását vonja maga után, pedig az állam­kincstárnak éppen arra kell törekednie, hogy az adófizetőket kitenyéssze­— Mit látunk a gyakorlatban? Tordán és a környékén például elindulnak az adóhivatal szekerei megfelelő rendőri kisérettél és kiszedik az üzletekből az árut. a lakásokból a bútorokat,! sőt sokszor még az utolsó párnát is a szeren­csétlen adófizető feje alól. Igen gyakran a mes­terség folytatásához szükséges eszközöket is elviszik, bár a törvény ezt szigorúan tiltja- Az adófizető azonban hiába megy panasszal a pénz­ügyigazgatóhoz, ott csak elutasítást kap. A pénzügyigazgató érdemrenddel tünteti ki azt a perceptori, aki ilyen ügyesen be tudja haj­tani az adót. — Az, ahogyan a behajtóközegek a jelenben alkalmazzák a 15- szakasz rendelkezéseit (a most életben lévő törvény 21. szakasza), midőn a közegek kénye-kedvére van bízva, hogy a le­foglalt tárgyakat a tulajdonosnál hagyja-e, vagy elszállítja, egyenesen zsarolásnak minő­síthető. Az adófizetőknek az ingóságok elszállí­tásával nagy kárt okoz a kincstár, mert a tár­gyak a szállítás következtében nagyon meg­rongálódnak- Ez a behajtási módszer emberte­len és megalázó európai államkincstár méltó­ságára Constantinescu pénzügyi államtitkár köz- bekiá'it: — Válaszolni fogok Önnek erre a kitételre! Gál Miklós: Azt javasolom, hogy senkinek a lefoglalt ingósága ne legyen elvihető, leg­alábbis az első árverés foganatosításának siker­telen megkísérlése utánig■ — A javaslat 38—42. szakasza a telekkönyvi rendtartás törvényének területén teljesen al- kalmazhatatlan- Nézetem szerint a törvény szövegébe csak az vehető fel, hogy az ingatlan árverésének elrendelésére vonatkozólag a ki sebbségi területeken érvényben lévő szabályok alkalmazandók. — Úgy a most érvényben lévő törvény 52. szakasza, mint a tárgyalás alatt álló 46- szakasz előírja, hogy a fellebbezést benyújtó adózónak letétbe kell helyeznie azt az összeget, melyet rajta be akarnak hajtani Ez is erkölcstelen és az adózók személyét semmibe sem vevő intéz­kedés. — A fellebbezés amúgy sem függeszti fel a végrehajtást, tehát semmi kára nein származik a kincstárnak abból, ha az adófizető minden pénzletétel nélkül élhet jogorvoslattal­— A felsoroltak azok a rendelkezések, me­lyek a javaslatban sértik az adófizetők érde­keit. Éppen ezért, ha a kérelmünk és kívánsá­gunk szerint nem módosítják a törvényjavas­latot, az Országos Magyar Párt azt nem fo­gadja el és nem szavazza meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom