Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-25 / 92. szám
2 HEienajsm mmmmmmm in w méh iii Szerda, 1914- április Sí Uj alelnököt választott a kolozsvári Iparos Egylet Vasárnap rendkívül nagy érdeklődés mellett tartotta meg az Iparos Egylet szokásos évi köz- gyűlését. Rácz Mihály elnöki megnyitója után Demeter Ferencz a választmány jelentését adta elő. amihez a jelenlevők egyhangúan hozzájárultak. Csákány János a pénzügyi helyzetről beszélt, majd Daly M. János bejelentette az alelnöki tisztségéről való lemondást. A közgyűlés meleg ünneplésben részesítette és örökös tiszteletbeli tagnak választotta meg. Majd a választásokra került a sor. Alelnök: Török Árpád, ügyész dr. Bartha Ignácz, számvizsgáló bizottsági tagok: Csákány János, Deák Ferenc és Kun Frigyes. Jegyző: Fu- zakas József, háznagy: Kézdi János, menedékház- igazgató Klein Samu, pénztáros Kapcza Imre. A választmányba bekerült: Jakner József, Manner Márton, Uram Antal, Earay Béla, Bányai Lajos és Prezenszky Béla. Póttagok: Bozzay Sándor és Vajda Ferencz, zászlótartók: Bozzay Ferenc és Tavaszi Imre. A közgyűlés Rácz Mihály elnök szavaival ért véget. A francia kormány Kíméletlen harca az áruzsora ellen ('Paris, ápr. 24.) Páriából jelentik: A francia kormány szükségrendeleteit követő egyik jelenség, hogy az árak az élelmiszer-piacon emelkedtek. A kormány legszigorúbban lép fel az áruzsorával szemben és szigorú utasítást küldött az egyes prefektusokhoz, hogy az élelmiszer-árakkal kalózkodókat kíméletlenül büntessék meg. Miután a kormány pénzügyi politikája azt a látszatot kelti, hogy a költségvetés rendbe jön, a tőzsdén élénk hause volt államkötvények 1.60—3.20 százalékig javultak. A párisi sajtó tudni véli, hogy a francia kormány 9 milliárd frank költséggel nagy középitkezési programot valósit meg, kijavíttatja az országutakat, csatornáztad élénkíti a magánépitke- zéseket, egyszóval nagyszabású gazdasági tervet akar megvalósítani. — Kézbesítési vagy más előfizetési reklamációkat kérjük közvetlenül a kiadóhivatalnak levelezőlapon, vagy 508. sz. telefonon bejelenteni. Kiadóhivatalunk azok orvoslása iráni nyomban intézkedik. Lengyelország nagyhatalom lesz Barthounak sikerült nţegnyerni a Cengye- leket és eltéríteni a'német orientációtól Francia-lengyel—orosz szövetség készül (Varsó, április 24.) Barthou, francia külügyminiszter varsói útja igen nagy gyiini- zést kelt az egész európai politikában. Németországban nyugtalansággal fogadták a francia külügyminiszter varsói tárgyalásait és nem alaptalanul. Beigazolódást nyert, ugyanis, bogy Lengyelország változatlanul kitart szövetségesei politikája mellett s hogy a két állam a külpolitikai kérdésekben tökéletesen egyetért. Barthou tegnap is hosszabb tárgyalásokat folytatott Pilsudszkival és tárgyalásai befejezése után Barthou elragadtatással nyilatkozott a marsallról. Valóságos zseni — mondotta — mindig fején találja a szöget, ragyogó műveltségű államférfin. A Petit Párisién szerint Barthounak alkalma volt meggyőződni arról, hogy Lengyel ország Németországgal szemben fennálló szerződésének nincs semmi titkos záradéka és ugyanaz a helyzete Lengyelországnak a Szovjettel szemben fennálló szerződését illetőleg is. A francia-lengyel államférfiak megállapodtak abban, hogy a népszövetségi állandó tagságok számát emelni fogják. Egyik állandó tagságot Oroszországnak adják» amit az oroszoknak a Népszövetségbe való belépése esetén a nagyhatalmak már meg is Ígértek. A második állandó tagságot Lengyelország kapná, amelynek ilyenformán elismernék nagyhatalmi jellegét. Párisban agy tudják, hogy Lengyelország kormánya kőtelező ígéretet tett arra, hogy a francia javaslatot Genf ben minden körülmények között támogatni fogja és hogy Lengyelországnak is az a felfogása, hogy a leszerelés kérdésében nincs értelme közvetlen tárgyalásoknak, vusz- sza kell vezetni a tárgyalásokat-a genfi együt tes hatáskörébe. Az Oeuvre értesülései szerint Varsóban a tárgyalások egyik főanyaga az orosz kérdés volt. Franciaországnak az a terve, hogy a biztonság kérdését keleten Oroszország se*■ gitségével organizálja meg. Barthou indítványt tett Pilsudszkinak, hogy lépjen be harmadiknak a francia-orosz szövetségbe .Német politikai körökben a varsói tár- gyalások nagy lehangolást kelteitek. Berlinijén szemrehányásokkal illetik a francia kormányt, hogy mig Romániának megengedik a fel fegyverkezést, addig azt Németországtól megtagadják. Berlinbe^ konstatálják azt is; hogy Németországnak a lengyelekkel való vonatkozó tárgyalásai csak fel eredménnyel végződtek, mert Lengyelország most is nyomatékosan hangoztatta, hogy minden irányban megőrzi teljes cselekvési szabadságát A Magyar Párt kritikája az nj banktörvényről Gyárfás Elemér szenátor beszéde a banktörvény előnyeiről és hibáiról Garantállak, hogy a Viktor vagy Viktoria az idény legszebb operettje, — főszerepekben ; Renata Müller és Hermann Th emig « Garantáljak, hogy két kellemes órája le íz. ha niegiie/.j Viktor vagy Viktóriát Garantáljuk, hogy lega'aiíb kéts/.er togi i m ’gnézni cl Viktor vagy Viktoria slágeroperett t, niey <■ ti > -’íí- n, szerdai kezdettel keni. beinutu óra a SeleCÎ ERozţpban (Bukarest, április 24.) A törvényhozó házak előtt most folyik a vita az uj banktörvényről, amelytől a hitelélet feltámasztását remélik. A szenátusban Gyárfás Elemér szenátor nagy beszédben szögezte le a Magyar Párt álláspontját a törvényjavaslatról. Gyárfás szená tor — többek között -- a következőket mondotta: — A javaslat benyújtóját, Victor Slavescu, jelenlegi pénzügyminiszter urat régóta ismerjük. Mikor Románia közéletébe jutottunk és itt a reánk váró helyzetet Illetően tájékozódást kerestünk, akkor került kezembe az a rendkívül érdekes szakmunka, melynek „Románia hitelszövetkezetei" volt a elme és amelyet Victor Slavescu irt. Ez volt az első rendszeres munka, melyből képet alkothattunk magunknak annak az országnak hitelszcrvezctciröl és pénzügyi helyzetéről, amelynek kereteibe jutottunk a békeszerződések következtében. Érthetően nagy öröklődéssel tanulmányoztam ezt a könyvet és látva, hogy ez alapvető munka, jelentős részeit magyar nyelven földolgoztam és kiegészitve a mi felfogásunkkal és az erdélyi bankok helyzetének ismertetésével, közönségünk tájékoztatására kiadtam. Romokban hever az ország hitelélete! — Rendkívül fájdalmas, sőt talán egyenesen végzetes, hogy ami lön olyan kiváló szakemberek, mint Victor Slávescu kerül Románia pénzügyeinek élére és amikor annyi év után végre tető alá jut az a banktörvény, mely Ili vatva van irányítani és szabályozni az egész ország hiteléletének szervezetét, ugyanakkor tényleg az ország egész hitelélete romban hever. amint ezt a javaslat indokolása is beismeri. Valósággal temetőben állunk ós e javaslat azt a benyomást teszi reám, mintha valaki sportintézményt akarna szervezni kórházi ágyban fekvő betegek számúra, akik közvetlenül műtét előtt állanak. — Én mégis azt hiszem, hogy e javaslat ösztönzésül szolgálhat a felépülésre és remér lem, hogy bizalmat ébreszthet arra nézve, hogy mégis lehetséges az újjászületés és feltámadás abból a siralmas helyzetből, amelybe jutottunk, egyfelől a mezőgazdasági és pénzügyi világválság következtében, másfelől azon súlyos hibák miatt, melyeket kormányaink elkövettek és amelyekre bővebben rámutattam a konverziós-törvény tárgyalása során. 23 milliárd lej betétet vettek k« a bankokból! — E hibákat illetően c javaslat indokolása feltárja azt a megröbbentö tényt, hogy Arge- toianu téves fölfogása és elhibázott intézkedései következtében 1931 végéig 23 milliárd lej betétet vettek ki az ország pénzintézeteitől. Ha ehhez még hozzáadjuk az azóta felvett összegeket, láthatjuk, hogy olyan hatalmas összegek mozdultak meg, hogy valóban helyesen jelöltein meg hiteléletünk tönkretételének egyik legfőbb okául ezt a téves intézkedését Arge- toianunak. mely nem tudta megállapítani a pánikot, ellenben valósággal elősegítette a forgalomból kivont pénz bűnös elrejtését, ami mérhetetlen károkat okozott a gazdasági életnek. — Elismerjük a hitelélet rendezésének és szabályozásának szükségességét, helyeseljük, hogy a hitelszervezetek a nyilvánosság hangsulyozottabb és eredményesebb ellenőrzése alá kerülnek, a pénzintézeti vezetők felelősségét illetően pedig éppen mi kívántunk már régóta sokkal szigorúbb intézkedéseket, mert e tekintetben oiyan sajnálatos könnyelműségeket láttunk, amilyent azelőtt sohasem ismertünk. Aki másnak a pénzét kezeli, annak legalább Is ugyanolyan lelkiismeretességgel. gonddal és szorgalommal kell eljárnia és felelnie, mintha a saját pénzét kezelné. — Elismerjük, hogy összes hitelintézeteink átszervezése és pontos nyilvántartása szintén elodázhatatlan
