Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-25 / 92. szám

2 HEienajsm mmmmmmm in w méh iii Szerda, 1914- április Sí Uj alelnököt választott a kolozsvári Iparos Egylet Vasárnap rendkívül nagy érdeklődés mellett tartotta meg az Iparos Egylet szokásos évi köz- gyűlését. Rácz Mihály elnöki megnyitója után De­meter Ferencz a választmány jelentését adta elő. amihez a jelenlevők egyhangúan hozzájárultak. Csákány János a pénzügyi helyzetről beszélt, majd Daly M. János bejelentette az alelnöki tiszt­ségéről való lemondást. A közgyűlés meleg ün­neplésben részesítette és örökös tiszteletbeli tag­nak választotta meg. Majd a választásokra került a sor. Alelnök: Török Árpád, ügyész dr. Bartha Ignácz, számvizsgáló bizottsági tagok: Csákány János, Deák Ferenc és Kun Frigyes. Jegyző: Fu- zakas József, háznagy: Kézdi János, menedékház- igazgató Klein Samu, pénztáros Kapcza Imre. A választmányba bekerült: Jakner József, Manner Márton, Uram Antal, Earay Béla, Bányai Lajos és Prezenszky Béla. Póttagok: Bozzay Sándor és Vajda Ferencz, zászlótartók: Bozzay Ferenc és Tavaszi Imre. A közgyűlés Rácz Mihály elnök szavaival ért véget. A francia kormány Kímé­letlen harca az áruzsora ellen ('Paris, ápr. 24.) Páriából jelentik: A francia kormány szükségrendeleteit követő egyik je­lenség, hogy az árak az élelmiszer-piacon emel­kedtek. A kormány legszigorúbban lép fel az áruzsorával szemben és szigorú utasítást kül­dött az egyes prefektusokhoz, hogy az élelmi­szer-árakkal kalózkodókat kíméletlenül bün­tessék meg. Miután a kormány pénzügyi poli­tikája azt a látszatot kelti, hogy a költségvetés rendbe jön, a tőzsdén élénk hause volt állam­kötvények 1.60—3.20 százalékig javultak. A párisi sajtó tudni véli, hogy a francia kormány 9 milliárd frank költséggel nagy középitkezési programot valósit meg, kijavíttatja az ország­utakat, csatornáztad élénkíti a magánépitke- zéseket, egyszóval nagyszabású gazdasági ter­vet akar megvalósítani. — Kézbesítési vagy más előfizetési rekla­mációkat kérjük közvetlenül a kiadóhivatalnak levelezőlapon, vagy 508. sz. telefonon bejelen­teni. Kiadóhivatalunk azok orvoslása iráni nyomban intézkedik. Lengyelország nagyhatalom lesz Barthounak sikerült nţegnyerni a Cengye- leket és eltéríteni a'német orientációtól Francia-lengyel—orosz szövetség készül (Varsó, április 24.) Barthou, francia kül­ügyminiszter varsói útja igen nagy gyiini- zést kelt az egész európai politikában. Né­metországban nyugtalansággal fogadták a francia külügyminiszter varsói tárgyalásait és nem alaptalanul. Beigazolódást nyert, ugyanis, bogy Lengyelország változatlanul kitart szövetségesei politikája mellett s hogy a két állam a külpolitikai kérdésekben töké­letesen egyetért. Barthou tegnap is hosszabb tárgyaláso­kat folytatott Pilsudszkival és tárgyalásai befejezése után Barthou elragadtatással nyi­latkozott a marsallról. Valóságos zseni — mondotta — mindig fején találja a szöget, ra­gyogó műveltségű államférfin. A Petit Párisién szerint Barthounak al­kalma volt meggyőződni arról, hogy Lengyel ország Németországgal szemben fennálló szerződésének nincs semmi titkos záradéka és ugyanaz a helyzete Lengyelországnak a Szovjettel szemben fennálló szerződését ille­tőleg is. A francia-lengyel államférfiak meg­állapodtak abban, hogy a népszövetségi ál­landó tagságok számát emelni fogják. Egyik állandó tagságot Oroszországnak adják» amit az oroszoknak a Népszövetségbe való belépése esetén a nagyhatalmak már meg is Ígértek. A második állandó tagságot Len­gyelország kapná, amelynek ilyenformán el­ismernék nagyhatalmi jellegét. Párisban agy tudják, hogy Lengyelország kormánya kőte­lező ígéretet tett arra, hogy a francia javasla­tot Genf ben minden körülmények között tá­mogatni fogja és hogy Lengyelországnak is az a felfogása, hogy a leszerelés kérdésében nincs értelme közvetlen tárgyalásoknak, vusz- sza kell vezetni a tárgyalásokat-a genfi együt tes hatáskörébe. Az Oeuvre értesülései szerint Varsóban a tárgyalások egyik főanyaga az orosz kér­dés volt. Franciaországnak az a terve, hogy a biztonság kérdését keleten Oroszország se*■ gitségével organizálja meg. Barthou indít­ványt tett Pilsudszkinak, hogy lépjen be harmadiknak a francia-orosz szövetségbe .Német politikai körökben a varsói tár- gyalások nagy lehangolást kelteitek. Berlin­ijén szemrehányásokkal illetik a francia kor­mányt, hogy mig Romániának megengedik a fel fegyverkezést, addig azt Németországtól megtagadják. Berlinbe^ konstatálják azt is; hogy Németországnak a lengyelekkel való vonatkozó tárgyalásai csak fel eredménnyel végződtek, mert Lengyelország most is nyo­matékosan hangoztatta, hogy minden irány­ban megőrzi teljes cselekvési szabadságát A Magyar Párt kritikája az nj banktörvényről Gyárfás Elemér szenátor beszéde a banktörvény előnyeiről és hibáiról Garantállak, hogy a Viktor vagy Viktoria az idény legszebb operettje, — főszere­pekben ; Renata Müller és Hermann Th emig « Garantáljak, hogy két kellemes órája le íz. ha niegiie/.j Viktor vagy Viktóriát Garantáljuk, hogy lega'aiíb kéts/.er togi i m ’gnézni cl Viktor vagy Viktoria slágeroperett t, niey <■ ti > -’íí- n, szerdai kezdettel keni. beinutu óra a SeleCÎ ERozţpban (Bukarest, április 24.) A törvényhozó házak előtt most folyik a vita az uj banktörvényről, amelytől a hitelélet feltámasztását remélik. A szenátusban Gyárfás Elemér szenátor nagy beszédben szögezte le a Magyar Párt állás­pontját a törvényjavaslatról. Gyárfás szená tor — többek között -- a következőket mon­dotta: — A javaslat benyújtóját, Victor Slavescu, jelen­legi pénzügyminiszter urat régóta ismerjük. Mikor Románia közéletébe jutottunk és itt a reánk váró helyzetet Illetően tájékozódást kerestünk, akkor ke­rült kezembe az a rendkívül érdekes szakmunka, mely­nek „Románia hitelszövetkezetei" volt a elme és ame­lyet Victor Slavescu irt. Ez volt az első rendszeres munka, melyből képet alkothattunk magunknak annak az országnak hitelszcrvezctciröl és pénzügyi helyzeté­ről, amelynek kereteibe jutottunk a békeszerződések következtében. Érthetően nagy öröklődéssel tanulmá­nyoztam ezt a könyvet és látva, hogy ez alapvető mun­ka, jelentős részeit magyar nyelven földolgoztam és kiegészitve a mi felfogásunkkal és az erdélyi bankok helyzetének ismertetésével, közönségünk tájékoztatá­sára kiadtam. Romokban hever az ország hitelélete! — Rendkívül fájdalmas, sőt talán egyene­sen végzetes, hogy ami lön olyan kiváló szak­emberek, mint Victor Slávescu kerül Románia pénzügyeinek élére és amikor annyi év után végre tető alá jut az a banktörvény, mely Ili vatva van irányítani és szabályozni az egész ország hiteléletének szervezetét, ugyanakkor tényleg az ország egész hitelélete romban he­ver. amint ezt a javaslat indokolása is be­ismeri. Valósággal temetőben állunk ós e ja­vaslat azt a benyomást teszi reám, mintha valaki sportintézményt akarna szervezni kór­házi ágyban fekvő betegek számúra, akik köz­vetlenül műtét előtt állanak. — Én mégis azt hiszem, hogy e javaslat ösztönzésül szolgálhat a felépülésre és remér lem, hogy bizalmat ébreszthet arra nézve, hogy mégis lehetséges az újjászületés és feltámadás abból a siralmas helyzetből, amelybe jutot­tunk, egyfelől a mezőgazdasági és pénzügyi világválság következtében, másfelől azon súlyos hibák miatt, melyeket kormányaink el­követtek és amelyekre bővebben rámutattam a konverziós-törvény tárgyalása során. 23 milliárd lej betétet vettek k« a bankokból! — E hibákat illetően c javaslat indokolása feltárja azt a megröbbentö tényt, hogy Arge- toianu téves fölfogása és elhibázott intézke­dései következtében 1931 végéig 23 milliárd lej betétet vettek ki az ország pénzintézeteitől. Ha ehhez még hozzáadjuk az azóta felvett össze­geket, láthatjuk, hogy olyan hatalmas összegek mozdultak meg, hogy valóban helyesen jelöl­tein meg hiteléletünk tönkretételének egyik legfőbb okául ezt a téves intézkedését Arge- toianunak. mely nem tudta megállapítani a pánikot, ellenben valósággal elősegítette a for­galomból kivont pénz bűnös elrejtését, ami mérhetetlen károkat okozott a gazdasági életnek. — Elismerjük a hitelélet rendezésének és szabályo­zásának szükségességét, helyeseljük, hogy a hitelszer­vezetek a nyilvánosság hangsulyozottabb és eredmé­nyesebb ellenőrzése alá kerülnek, a pénzintézeti veze­tők felelősségét illetően pedig éppen mi kívántunk már régóta sokkal szigorúbb intézkedéseket, mert e tekin­tetben oiyan sajnálatos könnyelműségeket láttunk, ami­lyent azelőtt sohasem ismertünk. Aki másnak a pénzét kezeli, annak legalább Is ugyanolyan lelkiismeretesség­gel. gonddal és szorgalommal kell eljárnia és felelnie, mintha a saját pénzét kezelné. — Elismerjük, hogy összes hitelintézeteink átszer­vezése és pontos nyilvántartása szintén elodázhatatlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom