Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-21 / 65. szám
a KElCTtUjsm Sserda, Î93i. március 21 gytnnekel nemzetiségét másképpen vallja be, jnintahogy 0 maga akarja- Ezért a két jogalkotásért Észtország híresebb állam lett, mintha Isten tadja, miféle militarista hősi tettet vitt volna végbe- Nemzetközi kongresszusok visszhangoztak az észt névtől- A kisebbségi és a nemzetközi jog irodalmában Észtországot külön hely illette meg- Áz észt kulturautonómiának nagyobb irodalma van, mint akármelyik kiemelkedő nemzetközi jogi problémának. Az észt törvényeket mintaképen állították oda a nemzeti kisebbségi politikusok az egész világ elé, mondván: nézzétek, igy cselekszik egy állam, amely komolyan és igaz szivvel akar eleget tenni ünnepélyesen vállalt nemzetközi kötelezettségének. Ha én észt hazafi lennék, akkor éppen a nemzeti hiúság és büszkeség nevében nyilvánítanám bűnnek azt, hogy bárki hozzányúljon a kisebbségek jogaihoz, hogy bárki lerombolja azt a modellt, aminek bámulatára az egész világ nemzetközi jogászai Észtország felé forditr ják tekintetüket. Észtországban a kisebbségi jogélet ugyanaz a kincs volt, mint ami az iz- lámnak Mekka, Velencének a Campanii, Páriának a Louvre, Weimárnak Goethe háza- Vájjon milyen megtorlást érdemelne az, aki lerombolná Jeruzsálemben a sirató falat, mert azt zsidók hagyták, vagy a Louvreből eltávoli- taná a Giocondát, mert azt olasz mester alkotta! Kováiba éppen olyan sokan látogattak «1 a világ jogászai sorából, hogy a helyszínen tanulmányozzák Észtország fővárosában a kisebbségek kulturautonómiáját, miatahogy Műn ehenbe elutaznak a képtárakba, vagy Kopenhá- gába a Thorwaldsen-muzeumba. Az integrálnacionalista mámor kellett líozzá, hogy ez a jelentéktelen ország, amely kisebbségi politikája nélkül a teljes ismeretlenségben maradt volna, elfelejtkezzék ünnepélyes fogadalmairól, a nemzetközi kisebbségi védelem terén szerzett dicsőségéről és önmaga tépje le homlokáról a babért- Nincs tiszta kép arról, hogy honnan indult ki ez a mozgalom, de kétségtelenül része van benne a szomszédos Németországból kiáradó közhangulatnak, amely mindenütt megdagasztotta a nemzeti önérzet tultengésének vitorláit. A totalitás gondolat, amellyel most minden ország nacionalista közvéleménye kacérkodik, vezette rohamra az észt „szabadságharcosokat“ is, hogy a kisebbségi autonómia citadelláját lerombolják. Vájjon mit érezhet most az észt autonó- ' mia megteremtője, Hasselblatt, a kitűnő német kisebbségi jogász, aki pár évvel ezelőtt elhagyta Észtországot és Berlin székhellyel az „Európai német népcsoportok szövetségének“ jogtanácsosa lett, amikor azt látja, hogy az állami totalitás fantomjának, amely most Németországból zudul szerte a világba, azok a jogalkotások esnek áldozatul, amelyek éppen az észtországi német kisebbség nagyszerű kezdeményezésének a szülöttjei. Ha van valami, ami az utódállamok kisebbségeit arra inti, hogy ne vessék magukat köny- nyen azoknak a nacionalista áramlatoknak a Niagarájába, amelyek most az állami minden- hatóság elvének országaiban hömpölyögnek, mert ezek a hullámok bennünket el fognak sodorni, akkor az esztországbeli integrálnacionalista ostrom valóban komoly mementó kell hogy legyen- A vegyes lakosságú államokban mindenütt a kisebbségek ellen tör a nemzeti forradalom, mert hiszen a diktáló rendszerrel velejáró elégületlenséget valahol csak le kell vezetni és van-e egyszerűbb, mint a nemzeti kisebbségekre hárítani a gazdasági és intellektuális válság keserűségeit? Mi egyre gazdátlanabbak vagyunk Európa népei között, egyre kevesebben törődnek velünk. Musa Dagh negyven napja, Franz Werfel drámai erejű kisebbségi regénye nem szabad, hogy a valóságban ismét feltámadjon, még halvány utánzatban sem. Nekünk nem szabad semmi formában a nemzeti nagyzolás és integrálnacionalista téboly irányzatát még szimpátiával sem támogatni. Mert, ha .Észtország maroknyi^ népe elvesztette a józan mértéket, akkor mit várhatunk erősebb és hatalmasabb nemzetektől, ha a nemzeti érvényesülés láza túl akarja lépni a gátakat, amit Európa bölcsei annak idején úgyis olyan laza matériából építettek meg. A kialvó északi fénytől fájdalommal veszünk búcsút mindnyájan, akik ennek a fénynek derűs kévéiben olyan önfeledten fürösztöttük meg orcáinkat SELECT MOZGÓ Ave Maria március 22-iki kezdettel mutatja be: Dorothea Wieck mélyen megindító filmet, főszerepben: Kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy ne tévessze össze ezen remekművet más hasonló című vallásos filmmel. Monopol Paramountfilm Lengyel tüntetők Versóban beverték a cseh követség összes ablakait Egyre nö a cseh-lengyel feszültség — A cseh lapok szerint Lengyelország és Németország Csehország felosztásét határozták el (Varsó, március 20.) A cseh-ellenes hangulat egyre erősbödik. A lengyel közvélemény már régebben a csehek ellen fordult, de arra a hírre, hogy Tesehenben a csehek több lengyel kisebbségit letartóztattak, heves tüntetések voltak a lengyel fővárosban. Lengyel diákok jelentkeztek csoportosan a cseh követség épülete előtt és beverték az összes ablakokat. A lengyel sajtó izgatottan tárgyalja az eseménye, két és azt írja, hogy a cseh hatóságok módszeresen üldözik a Csehország területén lakó lengyel kisebbségeket és annak életműködését minden téren megakadályozzák. Hasonló izgalommal tárgyalják a cseh- lengyel ellentéteket a prágai cseh lapok is. A prágai sajtó állitása szerint a tescheni állítólagos incidens csak ürügy volt a lengyeleknek J 1 Capitol Mozgó. Ma premier í Orth János tragédiáiénak titka arra, hogy ismét Csehország ellen uszítsanak. Egyes lapok tudni vélik, hogy Németország és Lengyelország között titkos egyezmény jött létre, amely Csehország felosztására irányul. A cseh-lengyel ellentétek régi természetűek. Emlékeznünk kell, hogy még a békeszerződés idejében egy tátrai hágó hovatartozandósága miatt késhegyig menő diplomáciai háborút folytattak. A területi konfliktust későbben szabályozták ugyan, de a cseh-lengyel ellentétek továbbra is fennmaradtak. Lengyel részről természetesen cáfolják, hogy egyezményt kötöttek volna a németekkel Csehország felosztására, csupán azt követelik, hogy Csehország tartsa tiszteletben a kisebbségi egyezményt és adja meg a lengyeleknek mindazokat a jogokat, amelyek őket megilletik. Főszereplők a legkiválóbb filmszínészek es pedig; Salvator (Orth János) ........ Karl Ludwig Diehl Mimi ................................... Gretl Theimer A csiszár .............................. Paul Otto Rudolf .................................... Paul Richter Az orosz követ ................... Paul Wegener A követ felesége .............. Ellen Richter A muzsikus ......................... Paul Hörbiger 111, hét. Március VQ— a5-lg. _____ 14. sz. szelvény A Keleti Újság minden olvasója 15 lejért kapja meg: > Jtássák t Angyalföld (357 oldal) vagv Wells: Egyelőre (408 oldal) című regényét, ha a márciusban megjelenő ilyen szelvényeinkből legalább 12*t (minden hétről 3—3-at) legkésőbb á: rilis 2-áig beküld a kiadóhivataloa, a regény 15 lejes árával együtt. (Vidékiek még 5 lej portóköltséget is küldenek.) — Az Összeg levélbélyegekben is beküldhető. Fegyvercsempészés Svájcon keresetül a francia munkásságnak (Páris, március 20.) A francia munkásság állítólagos fegyverkezési kísérlete mind nagyobb nyugtalanságot ébreszt a francia közéletben. Feltűnést keltett, hogy egyik képviselő, aki Cbiappe sógora, bejelentést tett, hogy értesülése szerint Svájcon keresztül nagymennyiségű fegyvert csempésztek be a francia munkásságnak. A lapok szerint Bergey képviselő, aki nemrégiben kbveíett el öngyilkosságot, közvetítette a fegyverszál- litási tranzakciót. Leon Blum, a francia szocialista párt elnöke cikket irt, amelyben tiltakozik a fegyverkezés vádja ellen, azonban beismeri, hogy a francia szocialista párt tényleg állított fel rendészeti szerveket, amelyeknek azonban nincs más hivatása, minthogy a jobboldali tüntetők ellen megvédje a szocialista népgyülések résztvevőit. Rosszul végződött éjjelizene Rendőrőrsaester a vádlottak padján (Cluj, március 20.) Annakidején nagy feltűnést keltett az az eset a városban, amelynek főszereplői egy- résziői Jucan Joan rendörőrmester és két közrendőr, másrészről pedig egy csoport, az egyetemen tanuló baeszarábiai orosz diák volt. A két csoport között 1931 november 17-én éjszaka nézeteltérés támadt a Moţilor utón, aminek az lett a következménye, hogy Jucan őrmester revolverével belelött az egyik diák, Modvalow Áriatoknak a lábába. Az éjszakai lövöldözésből két bünper keletkezett. Az egyik per vádlottjai a diákok, a másiké a rendőrök voltak. Az első pert néhány héttel ezelőtt tárgyalta a helyi törvényszék s a diákokat felmentette. Ezekután került sor kedden a törvényszék III. szekciójának Dunoa tanácsa előtt az ellenperre, amelyben megfordultak a szerepek, a nemrég még vádló rendőrök, vád- loti.akká váltak. A tárgyaláson Jucan őrmester két társával egyöntetűen adta elő védekezését. Szerintük a diákok agresszív fellépése kényszeritette az őrmestert arra, hogy fegyverét használja. A diákok éjjelizenét adtak a Moţilor utón s mikor a rendörörszem figyelmeztette őket, hogy ezt engedély nélkül nem tehetik, szidalmazni kezdték. A rendőr segítségért sípolt s éppen ekkor jött arra autón Jucan őrmester, aki kiugorva a gépből a szorongatott helyzetben levő rendőrlegény segítségére sietett. — A diákok ekkor nekem jöttek — mondta az őrmester — Modvalow olyan energikusan közeledett felém, hogy önvédelemből elsütöttem a fegyvert. Modvalow Anatol, akinek a térde felett hatolt te a golyó, egészen máskép mondja el a történteket. — Mikor a rendörörszem felszólított, hogy hagyiuk abba az éjjelizenét, nyugodtan haza akartunk menni. Ekkor érkezett az autón az őrmester. Jucan őrmester revolverrel a kezében lépett ki a kocsiból s ránk kiáltott, hogy álljunk meg. Megálltunk, de néhány pillanat múlva azt mondta, hogy mehetünk. Meg Is indultunk, de megismétlődött az előbbi eset, ismét állj—t vezényelt, majd újból útnak bocsájtott. Ekkor át akartam vágni az uccán közellevő lakásom felé. Az őrmester utánam eredt: „Álljon meg, vagy lövök.“ — Nem szégyen» magát rálőni egy diákra? — mondtam, — de a következő pillanatban már összeestem, mert elsütötte a fegyvert s a golyó a lábamba hatolt. A törvényszék a tárgyaié« folytatását csütörtökre halasztotta.
