Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-21 / 65. szám
ţ «*• una BUDAPEST V. «wt& pt*ta» puwna Ä fcuwei'gr Wo. 94.35$—MZTSzerda, 1984, március 21. — Ära 3 ?pí lafiftMittien ft?»* >etföldön: Égess évre 800, f«évre 400 Rctyedévre 260. 0(7 bóra 70 tej. Magjraxorsaágon: Egy évre HL ifiért Oă, negyedén« 12.50, egy hónapra 6JJ8 petigCi. r- Beyer fx&cek az Ibnaz elárusító kioszkjaiba» ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 65. SZÁM. felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDBí. Szerkesatoség, kiadóhivatal cs nyomda: ClnJ, 3a»o» 12 J?cp ucoa 5. szám. — Telefon: 5CS, — Levélcím: Cínj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek v*BB küld vissza és nem ia őriz meg a szerkesztőség. Magyar interpellációk a parlamentben i/. II■ Az állampolffársághól kitagadottak i§a*ságát követelte a kamarában Szabó Béni — A vasút elvette 44 gazda földjét, de nem fizeti az árát Gyárfás Elemér a vasúti szabad jegy ékről (Bucureşti, március 20.) A szenátus mai ülésen napirend előtt Gyárfás Elemér szólalt fel. Távollétében a legutóbbi ülésen Ples szenátor a kisebbségi újságírók szabadjegyeit tette szóvá és névszerint sorolta fel azokat, akik ellen kifogásai vannak. Gyárfás megállá pit ja, hogy vannak a felsoroltak között olyanok, akiknek korrektségéért a legteljesebb politikai felelősséget vállalja, viszont vannak olyanok is, akikkel a magyarságnak és a Magyar Pártnak semmiféle kapcsolata nincsen. Meg kell állapítani, hogy 1927-ben történt meg először és utoljára, hogy a Magyar Párt véleményét megkérdezték a szabad jegyek kérdésében. A Magyar Párt ezért minden felelősséget elhárít magától a szabad- jegyek kiosztásánál. Meglepő, hogy a szigu- ranca véleménye helyeselte a történt elosztást Hangsúlyozza, hogy a magyar lakosság számarányához és a kisebbségi lapok, száma- hoz képest a magyar újságírók aránytalanul csekély számú szabadjegyet kapnak. A jegyeket sokkal méltányosabban kellene és lehetne elosztani és a Magyar Párt készséggel részt vállal az elosztás felelősségében. Szabó Béni két interpellációja. A kamara mai ülésén Szabó Béni két napirend előtti bejelentést tett Az elsőt a pénzügyminiszterhez intézte a következő kérdésben: Teliu trasóvmegyei község határában a CFR 1926-ban 44 teljesen szegény román és magyar kisgazdának földjét sajátította ki 1,092-456 lej értékben- A kisajátítás a braşovi törvényszék és tábla ítéletei alapján jogerőssé is vált. A szegény falusi lakosok azóta hiába keresik igazukat és kérik a kisajátításért járó pénz megtérítését, semmi eredményt, ti tn értek el. Ezért őfelségéhez is 'küldöttséget- mvij<tózteitek, mire 1933 december 22*éo azt az értesítést kapták, hogy a pénzügyminiszter kiutalja .a pénzt. Azóta is négy hónap, telt el és-semmi, sem történt, ami annál különösebb, mert 3 szomszédé:.' Prejmer község kisajátított gazdái egy éven belül megkapták a nekik járó összeget és más közeli falvak lakosait is már régen kielégítették."Sürgős intézkedést kért a pénzügy- minisztertől. Slavescu pénzügyminiszter Ígéri, hogy a legsürgősebben: ki fogja utaltatni a telim gazdák pénzét. Szabó Béni egy másik felszólalásában az igaz- . ság ügy miniszterhez fordul uz, állampolgársági (örvény alkalmazása, illetve sz 1932. decemberében kiadott rendelet sürgős végrehajtása tárgyában. Az állampolgár^ágbé] kitagadottak Igen sokan — mondotta Szabó Béni — benyújtották kérvényeiket állampolgárságuk utólagos elismerése végett, anélkül azonban, hogy ezeket elintéznék. Sokan közülök köztisztviselők, akiket az elbocsátás veszélye fenyeget, mások nősülni akarnak és nem tudnak. Különböző kátrányok sújtják tehát ezeket, akik pedig teljes jogú állampolgárok kellene legyenek, mert irataik rendben vaunak. Kéri az igazságügy minisztere, gondoskodjék a benyújtott kérvények sürgős elintézéséről. Ha megfelelő választ nem kap a minisztertől, részletes interpellációt, fog előterjeszteni. A cukor horribilis drágulása. A kamara ülésén Serdici meginterpellálja az ipari és kereskedelemügyi minisztert a cukor árának hirtelen emelkedésével kapcsolásán. Kijelenti, hogy néhány nap alatt a cukor kilogrammonkénti ára 21 lejről 29 lejre emelkedett. Kérdi, hogy ez a hirtelen emelkedés nincs-e összefüggésben azokkal a hírekkel,, amelyek a cukorkartell újjáalakításáról szólnak. Slavescu pénzügyminiszter kijelenti, hogy a kormány 2—3 napon beiül okvetlen rendet teremt ezen a téren, azonban a kormány szemben találja magát az ezelőtt két érvel megkötött szerződéssel. loan 'Popa A rgetoiauu-párti kéri," rendeljék el a kereskedők részére, hogy a régi, vagyis olcsón kapott cukrot a régi áron árusítsák ki. Robu a vasúti munkáspénztárnál, uralkodó visszaélések miatt interpellál. Vogtber igazgató elţâvoiiţâsât és letartóztatását követeli. Victor Anţoiieseu igazságügyminiszíer beterjeszti a sajtóamnesztiáról szóló törvény*,, javaslatot, majd a kamara megszavazta a fényűzés! és forgalmiadé javaslatokat. Áttértek az egyenesadó módosításáról szóló javaslat vitájára. Visszajöttek Parisból a delegátusok. Laze a n u pénzügyi államtitkár és Neagu, akik a Parisba kiküldött román delegáció tagjai, ma rtsszaérkeztek és jelentést tettek a pénzügyminiszternek. Közölték, bogy a szakértők csak ezelőtt három nappal adták át jelentésüket a hitele zöknek és ez a, jelentés odakonkludák hogy Románia, bár nehezen, de tud űzetni; A; két delegátus beszámolója alapján ma a pénzügy- miniszter. és a Banca Naţionala kormányzója hosszabb tanácskozást folytattak. A delegátusok még e héten visszautaznak Parisba. i Az északi fény kialszik Irta: Hegedűs Nándor Az északi fény! — igy no vezték a kisebbségi irodalomban Észtországot. Onnan jött a világosság a kisebbségi jogrendszer kietlen területére, amelyben tizenöt óv óta olyan botorkálva és elhagyatottan ta- pogatódzunk. Ah, hogy ennek az északi fénynek is ki kell aludnia! Rahullott a nemzeti szocializmus hamuesője és ma még talán pislákol a bágyadt tűz, de talán holnap az integrál nacionalizmus egy újabb lávatömege egészen el fogja bori tani. A hirek, amelyek Észtországból érkeznek, még homályosak. Integrál nemzeti mozgalomról van szó, amelynek rohamcsapatai a nemzeti állameszme nevében puccsot kíséreltek meg és ennek döntő jelszava az. volt, hogy semmiféle kisebbségi pártot nem törnek meg, amennyiben azok a nemzeti autonómia álláspontjára helyezkednek. A kormánynak egy- eiöre ágyutüzzel sikerült az államcsínyt leverni. De nem lehet tudni, mit hoz a holnap. És ha sikerül _ is valahogy ismét megszilárdítani az eddigi demokratikus uralmai, vájjon uem az lesz-e ennek az ára, amint arra bennünket a tapasztalatok megtanítottak, hogy a kormány a nemzeti kisebbségek rovására engedményeket tesz- Mi leszünk azok, akiket a fclzudult integrál nacionalista mínotaurusz torkába .fognak végül is dobni. Az külön lapra tartozik, hogy ezekben a törpe nemzeti államokban, amiket a Balti tenger partján a békeszerződések teremtettek, milyen szépen kisarjadzott a nemzeti türelmetlenség. Milyen hamar elfelejtették az orosz csizma talpszögeit és milyen gyorsan megtanulták nagyzási mániájukban a nemzeti gőg ós nagyzolás tempóit! De Észtország csillogott, mint ékes kivétel a nemzeti türelmetlenséggel telített apró balti államok seregében; szentjánosbogár, amelynek éjszakai fényét a nemzeti kisebbségek reménykedése néha fároszi szikrázássá élesztette fel. Aránylag tekintélyes területen, körülbelül annyin, amilyen a szorosabb értelemben vett Erdély, egymillió főnyi kulturnépnek nyújtotta át a békekonferencia a legdrágább kincsét: az önálló állami életet. Észtország nem is volt hálátlan. Már az alkotmánya gondoskodik a nemzeti kisebbségek egyenjogúsításáról. A Népszövetségi Tanács 1923 szeptemberében indokoltan állapította meg, hogy Észtországban a nemzeti kisebbségek helyzete milyen kielégítő- Az ászt állam képviselője: Pusta ur (mintha magyar nevet hallanánk), teljes joggal mondhatta ezeket az önérzetes szavakat a tanács előtt: Ha az észt nép, jelleménél fogva, habozik is, mielőtt valamely kötelezettséget elvállal, de számtalanszor bebizonyította, hogy minden körülmények között megtartja a szavát. És valóban az észt törvényhozás teremtette meg azt a két jogalkotást, amelyhez hasonló a gyakorlatban, egyetlen államban sincs: az egyik az észt kisebbségek kulturautonómiája, a második: a nemzeti kisebbséghez való tartó-, zás bevallásának büntetőjogi védelme. A kul- turautonómia minden kisebbségnek biztosítja, bizonyos feltételek mellett, hogy knlturügynit teljesen önmaga intézi, mint közjog kollektivitás- A másik kimondja, a büntetőtörvény keretein belül, hogy hat hónapig terjedő fogsággal büntetendő az, aki erőszak alkalmazásával, hatalmi visszaéléssel, fenyegetéssel, vagy gazdasági függőség kihasználásával befolyásol nagykora polgárt abban, hogy, maga, vagy,
