Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-11 / 33. szám

V 1 v L Qfcl St Z j A P Élőméiért árat belföldön: Egész évre 800, félévre 100, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 86, negyedévre 12.50. egy hónapra 850 pengő. — Etrycfc számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 33. SZÁM. l'elelös szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj. Baron L Pop ucca 5. szám. — Telefon: 508. — Levélc*m: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza ée nem őriz meg a szerkesztőség. A francia lázroham A közvélemény kezd tisztán látni a francia kérdésben — és mégsem lát tisztán. Kezdi észrevenni, hogs' a Franciaországban végbe­menő belpolitikai események, amelyek az uccai tüntetések most már egészen elvadult formait vették fel, alapjábanvéve nem forradalmi je­lentőségűek és nem kell tartani attól, hogy Franciaország követni fogja egyes jobboldali diktatúrákra berendezett szomszédainak példá­ját- Franciaországban nem olyan nagy a gaz­dasági nyomor, vagy munkanélküliség, hogy szociális tömegmegmozdulás indokolt lenne. A francia demokrácia is mélyebben bele van ágyazva a nép közérzésébe, semhogy eshetősége is fennforogna fasiszta, vagy kommunista államteoriák érvényesülésének- A francia nép egyszerűen lázong, mert a vesződségeknek olyan kezdő szakaszába jutott, amely mellett más államok angyali jól éreznék magukat. Egyszóval: Franciaország is kezdi megismerni, hogy nem fenékig tejfel a világ- De. _ hogy nyugtalankodik — ez is érthető. A francia nép. amely nem ismerkedett meg a lassú lemorzso­lódás folyamatával, a nyomornságok végtelen, soha meg nem szűnő nehézségeivel, a sorscsa­pások kétségbeejtő szériáival, már a recsegés- ropogás első jelére felhököl és mindent meg­próbál, hogy a dolgok ne romoljanak még tovább. Minő bajok vannak Franciaországban? A kereskedelmi élet pang. Franciaországot az a veszély fenyegeti, hogy elveszti piacainak egy- részét. A panamák következtében ismét sok­ezer kisember veszítette el a pénzét Van gaz­dasági válság, de ennél nagyobb az erkölcsi válság. A francia nép bizalmatlan, mert min­dennel és mindenütt panamáznak. Kisiklik a vasút, több száz ember ott hagyja fogát mert a vasúttársaságok visszaéléseket követtek el. A kispolgárok fizetik az életbiztosítási össze­geket, közben megbuknak a biztosítótársasá­gok. összekuporgatott aprópénzeiket a bankok­ban helyezik el, megbuknak a bankok. Meg­buknak, mert nem egy általános gazdasági válság szele csapta meg őket, de, mert mohó egyéni pénzkeresés csúnya panamái rágták meg a trezorokat. Egy szépen felépített pa­pirosdemokrácia kulisszáit tolták elibük, azzal a látszattal, hogy a törvényhozás, közigazgatás és igazságszolgáltatás szervei nagyszerűen mű ködnek és jön egy botrány: miniszteri bár­sonyszékekig csap föl a panamák bűnös mo­csarainak lehellete. Kisebb méretek között a Stavisky-botrány nap-nap után vidéken és lő városban is megismétlődik. Tegnap még tisz­teletreméltó személyiségek, ma már a vizsgá­lati fogság lakói- Senkiről sem tdni, hogy bű- nös-e vagy ártatlan. A rendszert azonban min­denesetre bűnösnek tartják és ezért lázon- ganak. És ha ma nincs meg a belső biztonság, holnap már a külső biztonság sincs meg. A francia közvélemény egy része igy gondolko­zik, bizonyos, hogy nagy eltulzásolíkal, mert ez felel meg a tömeg hangulatának. A nyug­talanság magvát földuzzasztják a zavarosban halászó szélsőségesek is. Az éjszakai fáklyák világánál egyszerre felfedezzük, hogy amire igazán senki sem számított, megnő a kommu­nistáknak és a royalistáknak is a hangja. Tisztán látjuk tehát, hogy mi megy végbe a mai Franciaországban és még sem látjuk tisztán. Mert indokolatlanok a hangos lárma, a barrikádharc. a csőcselék ostroma és az uccai tüntetések más kisérő jelenségei. Francia- ország minden ilyen lázroham ellenére is erős szervezet, egészséges és csak a vezetők lelki­ismeretességén múlik, hogy a tömeghisztéria szenvedélye elüljön a lelkek fölött­A fii mcenzura megszigorítását sürgette a kamarában Pop Jonel Vila eijY, a magyar parlamentben elhangzott beszéd miatt — Egy kormánypárti képv se!ő lse resell© a parlamentbe bekerült magyar képviselők számét (Bueureşt, február 10) A szenátus pénte­ken este befejezte az igazolási vitát- Az ösz- szes megyék mandátumait validálták és igy ma sor kerül a szenátus tisztikarának meg­alakítására. Mindinkább valószínűnek látszik hogy néhány szenátor le fog mondani és ilyen módon juttatják be az ekenzék több tagját a parlamentbe. A kamarában nehezebben folyik az igazo "' lások vitája. Még két-!,. • megye szükséges ahhoz, hogy a mandátumoknak ötven száza­léka igazolva legyen és a házszabályok értel­mében a kamara megválaszthassa első tiszti­karát, illetve elnökét. Hogy a vita menetet gyorsítsák, a kamara ma délelőtt is ülést tart és igy lehetséges, hogy délután sor kerül itt is az elnökválasztásra. A pénzügyminiszter a királynál. Slavescu pénzügyminiszter pénteken ki­hallgatáson volt a királynál, akinek beszámolt a külföldi szakértők tárgyalásairól- A minisz­ter azután Zauceanuval és Roger Auboinnal tárgyalt, majd este Sassu ipar és kereskedelmi miniszterrel együtt látogatást tett a Banco Naţionalanal, ahol a kontingentálás kérdésé­ben folytatott megbeszéléseket. Ebben az ügy­ben ugyanis a kormány gazdasági bizottsága ma fog dönteni és megfelelően módosítani fogja a jelenlegi kontingentáiási rendszert. A magyar parlament egy fe szSlalásáról A kamara szombat délelőtti ülésén, na­pirend előtt S e i s a n u kormánypárti szó­lalt fel. Elmondotta, hogy a magyar paria mentben egy képviselő indítványt tett a trianoni bekeezerződés napjának nemzet gyásznappá nyilvánítására. A magyar kép viselő indítványának megindokolásara mon dott beszédében a romániai választásokká is foglalkozott s különböző vádakkal illette a választásban részt vett hatóságokat, arról beszélve, hogy a Magyar Párt milyen kevés számú mandátumhoz jutott. Sok közbeszólás után Seisanu rágalmak­nak minősiti a magyar képviselő állításait s tiltakozik az ellen, bogy a magyar parla­mentben Románia belügyeivel foglalkoz­zanak. Bacalbasa korelnök ezt mondotta: — Romániát egész Európa joggal te­kinti úgy, hogy a legtürelmesebben bánik a kisebbségeivel. Ami Magyarországon törté­nik. az nem érdekelhet bennünket most és éppen ezért mi napirendre térünk az ügy fölött. A kamara ezután folytatta az igazolási vitát. Botosanimegye mandátumait Petre Irimescu ellenzéki és Ráutu kormánypárti felszólalásai után igazolták. Ezután Turdamegye került sorra, amelyre vonatkozó kontesztációt Pop Jonel képviselő terjesztette elő. A petíciót lesza­vazták. Pop Jonel szólalt fel ezután: — Nagyon örülök, hogy Seisanu képvi­seli beszámolt arról a beszédről, mely a bu­dapesti képviselőházban elhangzott. Mélyen sajnálom azonban, hogy erre a beszédre a kamara nem adott olyan választ, amilyent ez az ügy megérdemelt volna. Azok a kérdé­sek, amelyekről Seisanu képviselő beszélt, rendkívül nagy jelentőséggel birnak. Nem most fordul elő először, hogy a magyar par­lamentben olyan beszédek hangzanak el, melyek a mi részünkről errélyes választ kö­vetéinek. Súlyos hibát követtünk el akkor, amikor a magyar parlament gondolkozásá­nak és terveinek iljen megnyilvánulásaira erélyesen nem reagáltunk. Budapestnek ter­mészetesen érdeke, hogy a külföld figyelmét ebben az irányban mindig ébren tartsa. Az ilyen vitás ügyeket ma nem lehet fegyverek által elintézni és igy diplomáciai eljárásokra van szükség. Okvetlenül szükségünk van arra, bogy a Budapest által sajátmaga ré­szére kreált kedvező atmoszférát kellőkép­pen ellensúlyozzuk. Ezt a kérdést okvetle­nül más módon kell elintézni, nem lehet par­lamenti viták utján napirendre térni fö­lötte. Pop Jonel a magyar filmek ellen. Bucurestiben manapság gyakran magyar propaganda filmeket adnak elő, Én magam is végignéztem két képviselővel egy ilyen filmet és valósággal fizikailag szenvedtem, mert nem láttam mást az egész előadás alatt, miit rendkívüli ügyességgel megrendezve a magyar huszár eré­nyeit. Lapedatu bejelenti a filmcenzuru megszigorítását. Ezután Lepadatu miniszter beielenti, hogv a minisztertanács a napokban fog döiteni ebbei az ügyben és okvetlenül megszigorítja a filmcen'i- rát- Ami a Jonel Pop által felhozott ügyeket iln.i, a kormány a legnagyobb figyelemmel van .ráu- tuk, de tekintettel arra, hogy még csak két és fél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom