Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-11 / 33. szám

2

KFlETrüfSXG

Vasárnap, J934. február fi.

hónapos az uj rezsim, nem állt módjábna a szükségnek megfelelően intézkedni.

A délutáni ülésen az igazoló vita során d" Lupu elmondja, hogy Sandominicon a választások alkalmával gyűlést akart tartani. Kétezer főnyi hallgatóság gyűlt össze, azonban a község birája és jegyzője nem engedte át a községházát Lu púnak. Így az előadást nem lehetett megtartani.

Dinu Bratianu teája.

Dinu Bratianu, a liberális párt elnöke tegnap este teát adott, amelyen ötven kormánypárti képviselő és szenátor vett részt. E teáknak a célja a kormánypárt parlamenti tagjai között szorosabb baráti kapcsolatot létesíteni és lehetővé tenni, hogy áz egyes országrészek ügyes-bajos dolgait az illetékesek könuyebben megismerjék és elintézhessékA bankok képviselői Dumitreseu bankkormányzónál.

Dumitrescu, a Banca Naţionala kormányzója pénteken fogadta a nagybankok képviselőit, akikkel az összes napirenden levő problémákról, elsősorbau a hitelélet feltámasz fásáról és a konverzióról tanácskozott. A nagybankok képviselői rámutattak arra, hogy a konverziós törvény elkészítésénél a hite

1 szempontjait is igénybe kell venni és kérik a kormányzó intervencióját, hogy a konverzió? bizottság meghallgassa az ő véleményüket is.

Lapedatu lemond cluji mandátumáról

Lapedatu miniszter jogszerinti szenátorsá gát- tartja még és igy Cluj megyei mandátuma' Ilié Torna kapja. Braşovban a miniszter helyet* Fritz Konnertb. Tárnava-Maren pedig Savu lett képviselő.

Tegnap jogszerinti szenátorokká deklarál ták dr. Luput, Iuniant, Leonte Moldoveanut Gheorghe Ghítescut, Puicareanut. Cuzának a kérését ellenben elutasították, mert csak r ciklusou át volt képviselő.

“““ S. O. S. JÉGHEGY

Az Északi sarkon késztht rendkívül érdé es felvételű izgalnas Î lm.

Főszerepekben: LEESS RSEFEHSTAHi, GUSTAV OI-SEL, ERNST UDE F 8

Következő műsor:

ií'i H w w .1 ODdlAI/ közismert művész legújabb 1 ;lll w üli BÜ BTÜSlPüy ü izgalmas kalandoríilmje;

Egy világváros éjszakája.

Ifjúsági ankétünk

Miért ne lehetne a magyar ember kereskedő ?

Gróf Bethlen László a szövetkezeti kérdés és az ifjúsági probléma Összefüggéséről

(A Keleti ZJjság munkatársától-) A szövetkezeti kérdés egyik kiváló szakértőjét, dr- gróf Bethlen Lászlót, a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetségének igazgatóját szólaltatjuk meg ezúttal. Gr- Bethlen a következő nagyérdekü kijelentéseket tette:

— Elismerem, hogy a magyar ifjak jól képzett emberek, de felkészültségük nem olyan irányú, hogy gyakorlati gazdasági kérdéseket is megoldhassanak.

— Nem vitás, hogy a szövetkezeti élet tág lehetőségeket nyújt, de hogy valaki ezen a ‘é- ren érvényesüljön, megkívánt egyéni adottságokra is szükség van, elsősorban a szövetkezeti kérdés elméleti és gyakorlati, alapos és átfogó megismerésére, kezdeményező és szervező képességre.

— Nézzük a gyakorlati oldaláról a kérdést. Az ifjú kimegy a faluba. A lakosság bizalmatlanul fogadja, mert a falusiaknál a bizalmatlanság szinte beteges tünet.

— Mi itt a teendőfMeggyőzni és megértetni nyelük, hogy miről van szó- Mikor pedig látja, hogy munkatársakra talált, akkor kell megvetni a szövetkezet alapjait, amelynek aztán nemcsak megteremtője, de vezetője is lehet- Ismétlem azonban, hogy csak megfelelő felkészültséggel szabad hozzálátni a munkához, mert ellenkező esetben, biztos a fiaskó— Óriási tévedés azt hinni, mintha csak a falvakon lehetne szövetkezeteket teremteni- Egy olyan nagy városban, mint nálunk, nyugodtan állíthatom, hogy még hét-nyolc szövetkezet is kitünően működhetne— Igen, de kik legyenek a kezdeményezők! A jól képzett szövetkezeti emberek, mind g! tudtak helyezkedni, tehát itt tág tér nyílik a kezdeményezésre Ehhez azonban a mesterséget is jól kell tudni.

— Nem szabad elhallgatnunk, hogy a magyar emberből hiányzik a kereskedelmi érzék és éppen ezért idegenkedik az elhelyezkedések elöl- At kell nézni például a kereskedelmi és mezőgazdasági akadémia hallgatók névsorát j és csak elvétve találnak köztük magyarokat, j De még ha kereskedelmi pályára gondolnak, |

akkor is csak bankok szolgálatába akarnak állam.

—- Abban igazuk van, hogy a múltban rz volt a legjobb elhelyezkedési lehetőség, de ki merné napjainkban ezt állítani?

— Téljes mértékben igazat adhatok azoknak, akik azt állítják, hogy az irányított gazdasági rendszer mellett irányítani kell az ifjúság nevelését is- A szülőkre hárul az a kötelezettség, hogy gyermekeiket el is helyezzék- Éppen ezért nem szabad idegenkedni a kereskedelmi és gazdasági pályáktól, amelyek még nyújtanak valami elhelyezkedési lehetőséget.

Az erdélyi szövetkezetek jelenlegi helyzetéről dr- gróf Bethlen László a következőket mondotta:

— Addig, amig a konverzió érvényben marad, minden szövetkezeti törekvés leküzdhetetlen akadályokba ütközik- De még súlyosabb akadály a bizalmatlanság.

Állítását tanulságos példával bizonyítja gróf Bethlen:

— A Bánátot járva, sok tanulsággal lettem gazdagabb. A tavaly, amikor a gabonáért nevetséges összegeket ajánlottak, a svábok nem dobták oda termékeiket potom áron, hanem értékesítő szövetkezetük révén elraktározták« hozzá garancia nélkül, hiszen megbíztak a mozgalom vezetőjében. Az eredmény! Hétszáz vagon búzát exportáltak Pozsonyba és még a szállítást is úgy intézték, hogy csak a gabona kifizetése után rendezték a költségeket. Igaz, hogy csak két hónappal később jutott a gazda pénzéhez, de akkor a gabona mázsájáért nem 18Ö, hanem 325 lejt kaptak— Próbálnánk csak meg felvetni ezt az értékesítési tervet s azt tapasztalnánk, hogy bizony a magyar termelő félne két hónapig hitelbe adni gabonáját.

— Végül ismét hangsúlyoznom kell, hogy a szövetkezeti mozgalomnak éppen úgy, mint a gazdasági fellendülésnek, egyik legsúlyosabb feltétele a bizalom. Az fog érvényesülni, aki megteremti önmaga és gazdasági akcfója számára, a bizalmatD. B.

Meghalt Goldis László

az albaiuliai határozatok szövegezője

(Arad, február 10.) Aradon 71 éves korában meghalt a régi erdélyi román politika egyik volt vezetőalakja, Goldis László. A magyar impérium alatti román politikai törekvéseknek harcos egyénisége volt s tevékenysége lázasabb, mint a pár héttel ezelőtt eltemetett Mihali Tivadaré, kit most követ az elmúlásban.

Goldis László igen képzett ember volt már fiatalságának éveiben is s politikai, szociológiái

felkészültsége ismeretes lett akkor, amikor a magyar parlamentbe bekerült. Azelőtt már élénken részt vett abban a vitában, mely a román nemzeti párt aktivitásának kérdését döntötte el- Éppen az ő indítványára mondották ki, hogy szakitanak az addigi passzív magatartással és jelölteket állítottak az általános képviselőválasztáson. Goldis 1906-ban került be. mint az egyik aradmegyei kerület képviselője a parlamentbe s beválasztották a következő ciklusra is, 1910-ben. A háború alatt nem kerülhetett sor uj választásra, már csak azért sem, mert a választók katonák voltak, a ciklust meghosszabbították s igy a többi képviselővel együtt, megmaradt a Goldis mandátuma is a háború végéig.

Nem volt jogászember, hanem mint tanár kezdte meg pályáját. Az aradmegyei Teleus- ban született, apja görögkeleti pap volt- Aradon, a római katkolikus magyar gimnáziumban tanult, majd a budapesti egyetemen volt két évig tanárjelölt, két évig pedig Bécsben. Budapesten szerzett tanári oklevelet s hogy mindjárt állásba menjen elvállalta egy görög- katholikus elemi iskola tanítói állását. De nemsokára a braşovi Saguna-ginináziúm tanára lett s tizenkét évig tanárkodott e román gimnáziumban. Akkor az aradi görögkatholikus püspökség titkárává választották és ezután lett aktiv politikus.

A román nemzeti párt kebelében az 1910-es választás után erős viták keletkeztek, amelyek a pártot két részre vágták. Goldis a régi vezetés ellenj elégedetleneknek volt vezetője s a régi párt lappal, Tribuna-val szemben alapította a Romanul cimü lapot, amelynek igazgatója, lapvezére lett. így Aradon két nagy román napilap jelent meg. A háború alatt Goldis azokhoz tartozott, akik a parlamenti román pártnak a passzivitásba vonulását kívánták s ilyen ma®atarfásával elkerülte, hogy hűségnyilatkozatot tegyen.

Az összeomlás utánj alba-iuliai gyűlésnek egyik előkészítője volt- sőt ő irta meg a hires határozatoknak javaslatszövegét. Sok évvel ezután vita merült fel akörül, hogy az ő eredeti szövege milyen változásokon ment keresztül. Tény, hogy a javaslatot ő adta elő. Az impériumváltozás után bekerült az első koncentrikus kormányba, mint tárcanélküli miniszter. Az Astra 1928-ban elnökévé választotta. A román nemzet; párt kötelékében állott a politikai tevékenység terén, azonban a második Averescu-kormányba miniszteri tárcát kínált fel neki Goga Octavián és Goldis elfogadta. Vele együtt többen léptek át akkor az Averescu-pártba, köztük két erdélyi egyetemi tanár is, kik miniszterek lettek. Ezzel megszakadt minden kötelék közte és a régi erdélyi román nemzeti párt más vezetői között. Az Astra elnökségéből is kiválasztották 1931- ben. Elég nagy haraggal vették tudomásul a pártból való kilépését és fripturistának mondották. Amikor az Averescu-párt kétfelé szakadt, ő Gogával tartott.

Már régóta betegeskedett és betegsége súlyos volt. Hónapok óta úgyszólván egyáltalában nem aludt, mert asztmatikus rohamai nem engedték. Súlyos szenvedéseit a halál szüntette meg, szombaton délelőtt. Aradon nagy részvétet keltett halálhíre. Gyászlobogók jelentek meg a középületeken. Tatarescu miniszterelnök táviratban küldötte a kormány részvétét^ A kormány a nemzet halottjának tekinti s így temetik el. Temetése valószínűleg hétfőn lesz, a .kormányt hír szerint Lapedatu miniszter képviseli.

— Meghalt egy volt államtitkár. Budapestről jelentik: Gröbel Béla, volt államtitkár, aki fiatalabb korában városunk postájának is egyik igazgatója volt, Budapesten, 83 éves korában elhunyt