Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-06 / 28. szám

IO KnmOtsm Kedd,, 1934. február 6. A Székelyföld és iparkamarája élni és dolgozni akar A legutóbbi rendkívüli közgyűlésen érthető megdöbbenéssel tárgyaltak a meg« szüntetés tervéről és impozáns eg <önietüséggel nyilatkoztak m?g az ipirkamara további fenntartása mellett — Hatvanhét sz <badérdekképviselet és tízezernél több aláíró nevében küld a kamara igazga ótanácsa nagy crjedelmü tiltakozó memorandumot a kereskedelmi miniszternek (Saját tudósitónktól.) Alighogy napvilágot látott a szakkamarák létszámcsökkentésére irá­nyuló törvényjavaslat, mint egy varázsütésre, úgy kerekedtek föl és gyűltek össze renkivülj közgyűlésre a Székelyföld kereskedelmének és iparának reprezentánsai- A négy székely vár­megye szive összedobbant a január 24-i köz­gyűlésen és az élniakarás komoly elszántságá­val tiltakozott minden olyan terv ellen, mely a székelységnek ezt a nagyszerűen megszerve­zett és mintaszerűen dolgozó közgazdasági szervét feloszlatni, megszüntetni akarná­3íercurca-Ciuc-ból Nuridsány Márton, Filó Árpád, Gbeorgheni-ből Csiky János, Odorheiu- ről Becsek Aladár, Gheajae Titü, Maftei Ilié, Gsiki Albert, Reghin-ból Méra Viktor, Popescu loan, Böck Adolf, lacobb Iosif, Ckereches Gav- ril, Târgu-Mureş-rol Bustya Béla, dr- Lakatos. Sándor, Mestitz Albert, dr. Sámson Lajos mint a târgumureşi iparkamara területéhez tartozó vármegyék reprezentánsai egyhangú­lag tiltakoztak a kamara megszüntetése ellen. Különösképpen a tréis’caunei megyei kereske­dők és iparosok képviseletében megjelenő dr- Barabás Andor, Dávid Dezső, valamint Mágori Lázár és Gecse Ferenc juttattál! erőteljesebben kifejezésre azt az óhajtást, hogy a treiscaunei megyei kereskedők és iparosok nem kívánnak Braşov-hoz, még kevésbé Cluj-hoz tartozni, mi­vél az ő természetes kamarájuk a tárgumu- reşi iparkamara. Az igazgatótanács ezen felszólalások után egyhangúlag és határozati javaslat formájá­ban mondotta ki, hogy törhetetlenül ragaszko­dik a közgyűlés az eddigi kamarai összetételé­hez és ahhoz, hogy a kamara székhelye ezentúl îs Tg.-Mureşen lesvén- Kimondotta továbbá azt is, hogy ezt a határozati javaslatot egy jól megindokolt és adatokkal alátámasztott memo­randum^ kíséretében felterjeszti a kereskedel­mi miniszterhez. Támogatás céljából másola­tilag megküldi a memorandumot és a tiltakozó nagygyűlés jegyzőkönyvi kivonatát a bucu­reşti Kamarák Szövetségének is, valamint mindenik számításba vehető illetékes hatóság­nak és faktornak­Milyen okok hivták életre 1890-ben a târgumureşi kamarát? Az iparkamara a rendkívüli közgyűlés határozatá­nak megfelelően már össze Is állított egy nagytér ie- delmü memorandumot és négy fejezetre osztva föl mondanivalóit, igyekezett kimutatni azokban, hogy a törvénytervezetnek a tárgumuresi kamara megszünte­tésére vonatkozó intézkedése teljesen tarthatatlan. Az első fejezetben összefoglalt előterjesztéseknek a kamara a. kövtkezö cimet adta: Milyen okok hivták életre 1800-ben a tárgumuresi iparkamarát? Az 1880. évben uralmon levő kormány a minden oldalról megnyilvánuló óhajtásoknak tett eleget akkor, amikor a kamarai intézmény áldásait a négy székely vármegyére is kiterjesztette, ahol addig ilyennek a létezéséről egyáltalában semmit, vagy legalább csalt annyit tudtak a kereskedők és iparosok, hogy volük is megfizettették a kamarai illetéket. Ez volt a b:!y- zet a cluji kamarához tartozó Mures megyében, de nem különb a brasovi kamarához tartozó Cluc, Odor- heiu és Trelscaune megyékben sem. Ennek a négy vármegyének kereskedői és iparosai ugyanis nem «vu. pán nyelvi sajátosságban különültek el a masmogye- beitektől, hanem a magyar államhatalom alatt is spe­ciális körülmények között éltek és erre való tekintette! különleges bánásmódot és különleges érintkezési mó­dot is igényeltek a maguk számára. Ez pedig az . imént említett, előző beosztottságukban részükre nem volt megadva, ami szinte magától értetődik is. Hiszen a nagy területre kiterjeszkedö kamaráik közgyűlésein: méltó képviselettel nem rendelkeztek, amely körül­mény lehetetlenné tette, hogy nézeteiket kifejthessék o.s legelemibb érdekeik képviseletét kellőleg biztosít­hassák. Az akkori közlekedési viszonyok ezenkívül' le­hetetlenné, tették azt is, hogy az iparkamaráik székhe­lyein tartan: szokott gyűléseken megjelenhessenek. Milyen okok teszik szükségessé a székelyföldi kamara további fenn­tartását? A târgumureşi kamarának további fenn­tartását még nyomatékosabban kidomborítják és még. parancsolóbban teszik szükségessé az alábbi tények és körülmények: 1- A székelyföldi iparkamarát .a Romániá­ban létező 49 iparkanmt'á közül sorrendben a tizenkettedik hely illeti meg a jövedelmei után- Önként következik tehát, hogy. a kamarák le­apasztott létszáma mellett is. a megtartani tervezett 12 kamara között ennék a kamarának már helyet kellett volna foglalnia. 2. A kamarának anyagikig teljesen konszo­lidált a helyzete' és közérdekű segélyezési ak­ciói az ország összes kamarái között aránylag a legszélesebb kéretek között mozognak­3. A târgumureşi kamarai kerületnek a cluji kamarához való besörozása a Székelyföld kereskedőit és iparosait is osztályosává tenné a köztudomásúlag ross? anyagi körülmények között vergődő cluji kamara nehéz helyzetének. 4- A székelyföldi kamara ellen,.mely állan­dóan rendes, választott tanáccsal dolgozott, sohasem volt senkinek panasza­5- A négy székely vármegye érdekeltjeinek megnyilatkozásai, a több, mint tízezerre menő saját kezű aláírások, valamint az érdekelt me­gyék prefektusaihoz felvonuló küldöttségek mind azt bizonyítják, hogy a négy székely vár- rnegye érdekeltjei ragaszkodnak a kamarához­6. Különleges helyzeténél fogva számtalan, hasznos szolgálatot tett: a kamara a román­magyar gazdasági közeledés ólősegitése érde­kében úgy a kereskedelmi miniszternek, mint a Kamarák Szövetségének a kívánságára. 7. Saját tulajdonát képező, kényelmesen be­rendezett és 1912-ben épített székhaza van és többmillió lej értéket képviselő A ruraktárnak felerészben tulajdonosa­8. 67 szabadérdekképviselettel, 4 vármegye ipar- és kereskedőtársulatával tartja fenn az összeköttetést közvetlen eszközökkel és módon­9- A Mureş völgyében lévő fűrészek, közel- fekvö kamarát kívánnak, mert exportkereske- delmük lebonyolításánál sürgősen van szük­ségük különböző kamarai akciókra, mint a céghivatali ügyek, származási és más bizo­nyítványok­A kamara működése az impérium- változás előtt és most. A memorandumhoz csatolt s az utolsó 3 esz­tendőről beszámoló évi jelentés szerint a szé­kelyföldi kamarának élete eseményekben és akciókban tulgazdag volt. Az ipari szakoktatás,, ipartestületi, társu­lati intézmények kiépítése, munkásoknak és tanoucoknak bel- és külföldi gyárakban való elhelyezése, anyagi támogatása, az iparosta­noncképzés felkarolása, gép-, szerszám- és pénzsególyezések mellett az utolsó évek mun­kássága mennyiségileg és 'minőségileg lénye­gesen túlhaladta a régebbi munkálkodást. A târgumureşi kamara 1922-ben, az első romániai kamarákközi kongresszusán, a szállí­tásnak úgy vasúton, mint vizen, az egész or­szágra leendő megszervezését illetőleg olyan tanulmányt terjesztett elő. melyet a későbbi szakminisztériumoknak' hasonló természetű munkálkodásainál sokszor vettek figyelembe. A szállítás megszervezésére vonatkozó tanul­mány szóvá tette a Mureş folyó hajózhatóvá tételét is Tg-*Mureşt0l kezdve- A vasúti szállí­tást illetőleg Romániában először ez alkalom­mal vetetté fel a: kamara az általa már 1917- ben elfoglalt azt áz álláspontot, hogy Erdély­nek a természetes kikötője nein Trieszt, hanem a Fekete-tenger'. Ezt az eszmét Sassu miniszter elnöksége alatt lefolyt 3 napos kongresszus helyesléssel fogadta. Kiemelkedő tény a kamarának annak a romániai első hivatalos kirándulásnak a meg­szervezése is, mely a budapesti mintavásárt látogatta meg- Ennek a kirándulásnak volt a következménye aztán a târgumureşi kamara által megszervezett román-magyar kamara létrehozása. A kamara megszüntetésének káros következményei A kamara megszüntetésével a négy székely vármegye érdekeltségeinek segélyezési és an­nak tempói minden bizonnyal megcsappanná­nak, vagy teljesen megszűnnének- Az a kis pénzállomány — mely fölött most rendelkezik a târgumureşi kamara — hamarosan felemész­tődnék a cluji kamara óriási adósságai miatt- Nagyon meggyengülne a négy vármegye ke­reskedelmi és ipari életének a köz szempont­jából való hasznosíthatósága- Nem valószínű, hogy figyelmet fordítanának ezen területek -meggyökeresedett nyelvi és életmódi sajátos­ságaira és a lakosságnak évszázadokon keresz­tül szokásokban is kialakult közös vonat­kozásaiig. Ha 1890-ben indokolt volt a târgumureşi kamarát életrehivö miniszteri intézkedés, ma sokkal, szinte paranesolólag indokoltabb a fenntartása. önkéntelenül felmerül az a kérdés, vájjon helyes-e, soha kinemtörölhetö lelkibántódást provokálni a târgumureşi kamara területén, kompakt tömegben élő székely lakossággal szemben azzal, hogy a kamaráját megszün­tetik? Tagadhatatlan, hogy a kamara jól műkö­dött és gazdálkodott.' De vájjon ugyanezt el­mondhatják-e magukról azok a kamarák, ame­lyekhez a târgumureşi kamara beolvasztását szervezik? Nem lenne-e ez az elcsatolás nyil­vános arculcsapása, annak az erkölcsi elv­nek, mely azt parancsolja, hogy a fegyelmezett­séget, becsületességet, rendet és lojalitást jutal­mazni kell és nem büntetni. Vétek lenne a rendhez hozzászokott társadalmi réteget olyan helyzetbe hozni, ahol megrendül esetleg benne a kereskedelmi és iparkamarai intézménybe vetett hite. A székelyföldi kereskedelem és ipar tovább­fejlődésének conditio sine qua non-ja a tárgn- mureşi iparkamara további fennmaradása, mert ez a kamara élni és működni akar és tud. Tódor József. APROHIRDETESEK ÁHáatkeresökneW «zavankint l*— lei. Ă legkisebb 13 lei* TFssEK Szavanként .. 3 lei. A legkisebb apró- hirdetés éra 20 lel­10ro szőnél 25 nál ra 250 É rtesítőt. Kériüv az érdekelt cé e'crt, '•oetv ad an k be hoz­zánk rzonnal ajánlató' autobu karót s ■'rál-ra. Az a áriját ’artalmazni topja i z árat ’izet si ’Gt t leket, k its p zé mltást és n-jz^k RAP D Ind atul Proprietari­lor de Autobuze Cuj. Fai. Moreo hal Foch No. 99. Teleloa No. 10-29. G 518 Cili #' vsfréq< és ‘ ^ OP ébblltorda • ©1c el\dek. Calea Moţi’ 25, ajtó ". G 5.7 B lII rdoV és bHárd kell kak, pumm-df" kó lepo csó ban bősze" re7het k B n ze J zsef- nél v.luj, láncú u ca 17- K 23 jlííAííTKFRES I d <■ se ’ b orir,ő házt1 r- tá-t v Ha. na köry- nye b ta 1 en, német é< lrai cia oye’v t birja. — Mull r, T . Mureş, Biro­ul de Ziar. K 25 KTADÓLAKÁS K OI n&ejáratu rct szobát keiesek a belváros kizeiében. Ci­met a kiadóba kérek le- d i. G 514 Olcsóbb lett a Dr.SzentnéteHné .Az én eznkáesksnwarn“ c. szskácsművészeti könyv (IV-ik kiadás). 1000 ol. dal terjedelemben. — A leenaeyobb és lépteké« letesebb szakácsművé. szett könyv. 1000 darab recepten közli a modora szakácsművészet termé­keinek leírását: Leve­sek, sültek, té«zták, he. főttek stb. készit°s4L Ara tíiszkötésben 125 lej. iuzve 100 ej. Kaoható Füssy József (Turda) könwkereskedöiél és minden könyvkera*ke- .dr shen G 819 Nyomatat a IfipJmdótulajdonos LAPKIADÓ H.-T, nyomdájában, —--------e—— S*S*A*.**JÉ*%'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom