Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-07 / 29. szám
Képvisel őháa BUDAPEST V. „ ................ B femmnr J»t 54 9W~7«T. ' - v Szerda, 1934, február 7. — iro 3 W KejetiUjskg ■- 1 ______■: > . . •-! ______■ ■ j ú. ____ • ‘Vílv '•> Szerda, 1934, február 7. — Jlr« 3 ^ EUteetM in* belföldön: Lgés* érre 80«, félévre JWO. Oesyedévre 100, egy höra 70 lej. Magyarországon: Egy évi« 10, féléire 86, negyedévre 12.50. egy hónapra 6.50 oengé v Krv» számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban áHméáxORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 29. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal ée nyomda: Cluj. 'Sáron L. Pop ucca ö. szám. — Telefon: 608. — Levélcím: Cluj, postaflök 101. szám. Kéziratokat senkinek sent küld vissza és nem őriz meg a szerkesztőség, A magyar petíció A parlamentben elhangzott a Bethlen György. magyarpárti elnök tiltakozó beszéde, amely kifejezést adott'annak az elkeseredésnek, qrnit a választási eljárás, a magyar polgárság elszenvedett rengeteg sérelme a nép körében keltettek- A magyar pártelnök tényeket szögezett le és sorolt , fel. Adatai számszerű ridegséggel, de kétségbevonhatatlanul bizonyítják, mi történt a magyar nép akaratával ezen a Felédhetetlen választáson. Ha a törvény sérthetetlensége, az állam tekintélye szempontjából illetékesek korrigálni valót találnak az igy teremtett helyzetben, a mód és alkalom meg van a jóvátételre; Ha azt gondolják a hatalmon levők,-bogy nincsen szükség korrigálásra, tévednek amikor azt hiszik, hogy minden jól vgn úgy ahogyan vanAz ellenzéki román pártok nem az általános tiltakozási eszközével éltek, mint a Magyar Párt, hanem úgynevezett formális petíciókat kezdettek előterjeszteni- Ezt a módszert a. választási visszásságok sérelmezésére, annak idején, amikor mec volt rá a törvényben előirt lehetőségünk is, igyekeztünk mi is kimeríteni. A parlamentben bejelentik, hogy ez és ez ellen a megyei választás ellen petíciót adtak be. Aztán a többség nyomban szavaz felette- A .többség nem szokta a saját mandátumait,! választási módszereit. leszavazni-’ így történt ] most is az ellenzéki petíciókkal- Nincsen értei j me, mert a döntés csak lerontja a sérelem su- } lyos, hangját. Atnig nem akad olyan korhű;: ( amely a választójogi törvénynek a tarthatatlanságait eltüntesse s arnig ezek között petíció feletti döntés jogát ki nem veszik azoknak a kezéből, akiket legkevésbé illet meg, addig az ilyen parlamenti petícióknak nincsen kilátása, sem jelentősége, de még értelme sincs- A kivizsgálás és döntés joga csak pártatlan bíróságot illethet meg, de semmi esetre sem azt a csoportot, amely a legérdekeltebb emberekből áll- Nagyobb jogi abszurdumot nem lehet még csak elképzelni sem, mint amit ebben a fontos kérdésben a választási rendszerünk intézményesít. Olyan .ez, mintha vagyoni perben a felperesek döntetének az alperesek keresete felett. A kár okozók a károsultak panasza felett- Olyan mintha büntető pörben a vádlottak hoznának Ítéletet saját cselekedeteikről. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a petíciók sorai fölött sürü szavazással olyan köny- nyen napirendre tértek. Nem is uj dolog ez- Eddig is igy volt- A nemzeti-parasztpártnak módjában lett volna megreformálni a választó- jogi törvényt. Nem tette, hanem kiélvezte eze két a jogtalan előnyeit. Élt vele. A nagy mulasztás, ami ezt a pártot terheli, magyarázza azt is, hogy miért nem feküdt bele az igazolási vitába s miért nem indult érvényt szerezni teljes erővel az annyit hangoztatott panaszának- így kialakul az a gondolat körükben, hogy nerp baj. majd ők is igy tesznek és a kölcsönt visszaadják, ha eljön az ideje mégegyszer a ielvetödésüknek- Ki tudja mikor lesz? Ki tudja az idő mit hogyan morzsol fel addig? Az ilyen rezsimbiztositó intézkedés, amilyeneket a választójogi rendszerünk tartalmaz, naf yon alkamas a mások felmorzsolására, lehen- erelésére. A pártok sűrűn váltogatják egymást a kormányon, kezükbe kerül a henger s egymást morzsolják Az egész belpolitikai -életein alaposan látszik ennek a következménye Legkevésbé hasznos ez az országra, a polgárok összességére. A petíciókat elintézték, leszavazták, azonban nem nyert elintézést annak az ünnepélyes tiltakozásnak sem a hangja, sem egyetlen állítása- Bethlen György gróf a nyílt sebeket tárta fel, a sérelmek fájdalmait adta elő. A válasz, erre csak orvoslás lehet s addig váA Magyar Párt elnöke a miniszterelnöknél Tatarescu miniszterelnök a magyar sérelmek orvoslására tett Ígéretet s beható tárgyalásokat helyezett kilátásba. Szenikeresztliy képviselő az iparosok kibirhatatlan muu» káspénztári illetékei miatt jár a minisztereknél (A Keleti TJjság tétefonjelentése.) Bethlen György gróf, a Magyar Párt elnöke Wilier József dr. főtitkárral hétfőn délelőtt megjelent Tatarescu minisztrreluoknél, akivel a két politikus hosszabb folytatott. Az uj kormány kinevezése óta <jz volt az első találkozása a Magyar Párt ölökének Tatarescu miniszterelnökkel. Gr. Bethlen előterjesztette, a magyar kisebbség legfontosabb panaszait. Előadta a választási sérelmeket -is és az általános kisebbségi kérdésre vonatkozólag tett előterjesztést, választ kérve a miniszterelnöktől. Tatarescu részletes nyilatkozatokat tett úgy a választási sérelmekre, mint az általános kisebbségi kérdésekre vonatkozólag s kijelentette, hogy mindkét kérdést a legalaposabb tanulmány tárgyává kívánja tenni s ennek érdekében a Magyar Pártnak az elnökével és Wilier dr.-rat a parlamenti csoport főtitkárával, — akihez mint mondotta, régi barátság fűzi — több alkalommal óhajt beható tanácskozást folytatni E tanácskozások során az egész kérdést és az összes panaszokat pnntról-pontra akarja letárgyalni. Az ő törekvése, — mondotta — hogy elmenjen a jóindulatnak a legvégső határáig ebben a kérdésben, mert csak az a helyes kormánypoM tika, amely a kisebbségek számára az ország határain belül való nyugodt életet kívánja biztosítani s amely arra törekszik, hogy a kisebbségek itt jól érezzék magukat. Az egyes panaszok felsorolásánál többizben tett határozott szóbeli Ígéretet és a panaszokat nagy érdeklődéssel, néha pedig megdöbbenés kifejezésével fogadta. Egyes kérdésekben részletes felvilágosításokat kért s igy ez a tárgyalás hosszú ideig elhúzódott. Részleteiről azonban a Magyar Párt elnöke a köteles diszkréció . miatt nem nyilatkozhatott a Keleti Újság munkatársának. Hogy mi várható a miniszterelnöknek ilyen kijelentései után 6 hogy tényleg kerül-e sor közelebbről olyan tárgyalásra, ami lényeget ölelne fel, azt még nem tudhatjuk. A belügyminiszternél. Szent kereszthy Béla br. magyarpárti képviselő hétfőn délelőtt 11 órakor Inculet belügyminiszternél jeílent meg és a magyarság sok politikai, valamint közigazgatási sérelmeit adta elő s választási visszaéléseket tett szóvá. A (reiscannei munkáspénztár. Ssentkereszthy Béla br. ezután Chirculescu betegségéiyzöbizottságj elnöknél jelent meg, akinek memorandumot adott át, melyben Creiscaunemegye lakossága nevében kéri az onnan elhelyezett munkásbiztosi tó pénztár visszahelyezését. Chirculescu elnök kijelentette, hogy az egész társadalombiztosító intézmény átszervezés alá kerül, több mint bizonyosnak véli a (reiscau- nei pénztár visszahelyezését, mert a kormánynak célja a legutolsó törvény előtti állapotok visszaállítása s az áthelyezés annak a törvénynek végrehajtása során történt, amit e kormány nem akar megtartani. A betegsegélyző kibirhatatlan dijai. Ssentkereszthy Béla br. előadta továbbá a társadalombiztosító túl magas dijai elleni panaszokat. A magas dijak az egész népet sújtják. a mezőgazdasági munkáltatókat, de különösen a kisipart teszik tönkre, E dijak miatt a kisiparosok egy nagy részének lehetetlenné válik a megélhetése. Példákkal és adatokkal igyekezett igazolni, hogy a kisiparosoknál a társadalombiztosító járulékai nagyon sokszor elérik az állami adó színvonalát, de nem ritka az az eset, amelyben e színvonalon felül is emelkedik. Chirculescu elnök ígéreteket tett, Szent- kereszthy Béla br. pedig Tatarescu miniszterelnököt fogja most ez ügyben felkeresni, azután pedig Dumitriu munkaügyi miniszternél fog megjelenni. runk, addig tartjuk a panaszt elintézetenül, ameddig a gyógyulást érezzük. Tatarescu kor- mányenök a miniszterelnöki szobában kijelentette a Magyar Párt enöke előtt, hogy csak az a helyes kormánypolitika, amely nyugodt életet a*kar biztosítani a kisebbségeknek- Úgy . mondta: hogy jó! érezzék a kisebbségek itt magukat. Tatarescu tudja, hogyan keLl beszélni- Azt szeretnők látni, hogyan akar és hogyan tud cselekedni. A' Bethlen György parlament? beszédére is a tényekben lehet csak választ adui.
