Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-17 / 38. szám
4 Kviiríűtsm Ztambat, mi február ífc Mit mond az Ön gyomra? Ha az ön gyomra „irrncT valamit, ez azt jelenti, hogy többé-kevésbé el van rontva, mert nem szabid „éreznie“, hogy van gyomra. Ha az alant felsorolt valamely szimptorna által azt érzi, hogy van gyomra, akkor feltétlen ül szüksége van Magnesia isurata-ra. A savanyú szájíz, gázok, fetböíögés, kellemetlen le= helet, migrén, álmatlanság, mindezek a köny- nyü szimptomák, amelyek néht-néha eltűnnek, de azután ism t visszatérnek, ha elha nyagoljuk őket, krónikussá válhatnak és hosszas kéz lést igényeik tnek. Egv félkanái- ka Magnesia Bisuraía, amelyet bevesz egy kevés vízben, azonnal m gköanyebbülést hoz meggyógyítja és lehetővé teszi, hogy mindent egyék, ami jól es'k, anélkül, hogy emésztési fájdalmakról kelljen tar;ama. Kapható minden gyógyszer árban és drogériában, kis csomagolás 75 lej, gazdaságosabb, nagjtobb csomagolás ára 110 ej. Mit remélhetünk a székelyszőttes-mozgalomtól ? (Gheorgheni. február 16.) A Keleti Újság f. hú 3-iki 26-ík számában „Mi van a székely szőttes mozgalommal“ cím alatt cikkem jelent meg, melyben azt a kérdést vetettem fel, hogy az eddig oly szép eredményekkel kecsegtető székelyszőttes mozgalom miért torpant meg! Sikerült-e ennek a mozgalomnak népünknek vérévé válnia, vagy talán csak divatszeszély volt az egész és az első felílobbanás után elenyészik, mint az első tavaszi napsugárra a tavalyi hó? Cikkem élénk visszhangot keltett azokban a körökben, melyek szivükön viselik székely népünk minden életmegnyilvánulását, amelynek valósággal szívügyükké vált a székely szőttes-mozgalom. Levelet kaptam ma „Dombria“ háziszővé- szet tulajdonosnójétől, aki már több mint 30 éve foglalkozik háziszővészettel, aki egész élete munkásságát ennek szentelte s aki ennélfogva valódi szaktekintély is ebben az ügyben. De most hadd szóljon maga a levél: „30 évvel ezelőtt elsőrangú szaktekintélyek megállapítottuk, hogy a házisző vés csak abban az esetben veheti fel a versenyt a gyáriparral, ha az iskolákban a háziszővészet elsőrangú tantárgya lesz a tananyagnak, különösen falun, ahol a háziszőtíes időtlen időkig fenn kell, hogy maradjon saját használatuk céljából is. A gyáriparnak reklámjául szolgált a parasztszővés nemcsak régebben, hanem szolgál ma is s a sok olcsó utánzatoktól, ami 95 százalékút tette ki a valódinak, nem tudott a kultivált háziszővés élethez jutni. Csak kirakatok részére veszik, (tisztelet a viselőinek): egy valódival eladnak száz utánzatot még a szövésre berendezett falusiaknak is igen nagy kárt okoznak ezzel nemcsak magának a népnek, hanem azoknak is, akik ideális lélekkel népük iránt érzett rajongó szeretettel foglalkoznak háziszővészettel. 160 háziszővészeti munkásomból csak kettő maradt, újakat nem lehetett kiképezni, mert az iskola más irányú luxuscikkeket tanított s erre képezte ki tanítóit is.“ Eddig a levél, amelynek minden egyes szava és megállapítása: élénk, fényt vett arra, hogy miért nem tudta a háziszővészet elfoglalni népünk életében azt a pozíciót, amelyet méltán megérdemel. Ez a levél azonban nemcsak megállapításokat foglal magában, hanem útmutatásokat is, célkitűzéseket, amelyeket szem előtt tartva, biztos reményünk lehet arra, hogy a székely szőttes mozgalom meg fogja találni a maga helyes útját. Ennek a helyes útnak a kezdete nem lehet más, mint az, hogy elsősorban iskoláink, nevezetesen felekezeti iskoláink elsőrangú tantárggyá tegyék házisző vészetünket; azután pedig felekezeti leányegyleteink, klubjaink tegyék programjukká a háziszővészet- nek szakavatott irányítás melletti kultiválását. I Mindezekhez még egy megjegyzést kívánok hozzáfűzni és pedig azt, hogy mindaddig, míg székely leányaink, különösen gazdaleányaink, bármilyen nyilvános alkalomra falvakról, vagy barátnőiktől kérik „kölcsön“ a székely» szőttes ruhát, amíg nem érzik nemzeti kötelességüknek asszonyaink és leányaink azt, hogy minden egyszerű és úri házban meg kell lennie a székely szőttes ruhának, addig a szőttes mozgalomnak nincsen meg az igazi erkölcsi és népi alapja; addig a székely - szőttes csak jelmez, kikölcsönzött báli ruha és nem népünk vérévé vált igazi népimegmoz- dulása. Dr. Csiby Andor. mm a »* >< t»» »■» wwtwwwww Szabäd-e a rendőrkvesztornak „piszkosnak“ és „arcátlannak“ nevezni a vádlottat ? A semmitőszék megsemmisítette a Szász Endre ügyiben kozott táblai ítéletet s az íí^yet a tábla újra letárgyal.a — Kövér Gusztáv és Reu volt rendőrkvesztor harca egy sajtópör tükrében (Cluj, február 16.) Másodszor került az ítélőtábla elé az a rágalmazási por, amelyet Reu Illés, volt oradeai rendőrkvesztor és Árama őrnagy, volt hadbirósági ügyész indítottak Szász Endre, a Keleti Újság felelős szerkesztője ellen. Az ügyet letárgyalta a törvényszék, majd az Ítélőtábla, felkerült a sem- mitőszékhez, itt azonban nem látták elég megalapozottnak a marasztaló Ítéletet és azzal küldték vissza a táblához, hogy uj tárgyalást tartson. így aztán a helyi Ítélőtábla Radulescu- tanácsa ujbó’. tárgyalás alá vette a sajtópert. Az ügy előzményei még 1930-ra nyúlnak vissza. Akkoriban történt, hogy Kövér Gusztáv bihormegyei földbirtokos és lapszerkesztő összeütközésbe jutott az oradeai hatóságokkal, amelyek megtagadták annak a kérésének teljesítését, hogy uj útlevelet állítsanak ki, illetve arra utasították a határrendörsegi közegeket, hogy Kövért ne engedjék ki az országból. Kövér Gusztáv erre egyszerűen felült a vonatra és anélkül utazott ki Magyarországba, hogy a határállomás áll.imbiztonsági tisztviselői lát- tamozíák. volna útlevelét. Később aztán, amikor visszatért az országba, a határon letartóztatták és hadbiróság elé állították. Az ellene megindított eljárás folyamán Reu akkori rendőrkvesztor átiratot intézett Arama hadbirósági ügyészhez és ebben súlyos sértések özönével halmozta el Kövért. akit többek között kémkedéssel vádolt, „piszkosnak és arcátlannak“ nevezett. Ezt a rendőrségi átiratot kritizálta meg Szász Endre cikkében, a továbbiakban pedig azt is kifogásolta, hogy Arama ügyész Reu rendőrkvesztor memoranduma alapján mint kalandort és csirkefogót aposztrofálta vádbeszédében Kövér Gusztávot. A cikkíró a hadügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez intézett kérdést, hogy szabad-e a vádlottal szemben, ha az egyébként kifogástalan, úriember, még ha politikailag exponált is, ilyen hangot használni? , Árama őrnagy és Reu vöt rendőrkvesztor följelentésére a törvényszék 1931 decemberéhén tárgyalta az ügyet s a tárgyaláson Col- fcscii ügyész arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyenesén vakmerőség a vádlott részéről a .bizonyítási eljárás kiterjesztését és az ügy aktáinak beszerzését kérni. Colfescu öt évi börtönt kórt Szász Endrére, a törvényszék azonban rágalmazás vétségében marasztalta el, 8 napi fogházra és 3000 lej mellékbüntetésre Ítélte. Fellebbezés folytán a tábla elé került az ügy, amely háromezer lej összbiintetést szabott ki. A semmltőszék ezt az ítéletet megsemmisítette, mert az ítélet indokolásából nem tudta megállapítani a bűnösséget és uj tárgyalóéra utasította a táblát. A mai tárgyaláson Radulescu tanácselnök ismertette az ügy előzményeit, Camarasescu táblai ügyész fentartotta a vádat, majd Szeghö Imre dr. tartotta meg nagyhatású védőbeszédét. Kifejtette, hogy való állítások felsorakoztatása rágalmazás nem lehet; Márpedig azt, hogy Szász Endre igazat irt és hűen reprodukálta a magánvád képviselőinek szájába adott kifejezéseket, azt a tábla által kikért hivatalos akták bizonyítják. Hivatkozott a cikk teljesen higgadt és nyugateurópai hangjára s azzal végezte beszédét, hogy Szásznak, mint kisebbségi újságírónak, egyenesen kötelessége volt a közérdek védelmében cikkét megírni. Amikor a táblai tanácsi visszovannlt, Radulescu elnök megkérdezte Szász Endrétől, hogy ismeri-e vádlóit? — Egyiket sem ismerem és semmiféle összeütközésem nem volt velük, — hangzott a válasz. — A volt az intenciója, hogy megsértse őket? —' — Egyáltalában nem. Én csak a minisztériumok figyelmébe ajánlottam az ügyet és annak elbírálását kértem tőlük. A bíróság ezután visszavonult, majd közölte, hogy február 22-én hirdeti ki Ítéletét. * Megjelent az országszerte népszerű, színpadi és regényalkotásaiból egyaránt jólismart kitűnő iró Bibó Lajos: A halott szerető című uj regénye a Magyar irók néven meginduló uj sorozat első köteteként. A díszes kiállítású regény ára fűzve 78 lej. Kaphatók a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Str. Baron L. Pop 5. Vidékieknek a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjukESS» m HANEM Apróhirdetéseink ára: Egy sz.ó 2 lej, vastag- betűvel 4 lel. — lllást- keresőkuck 50°/e enged- 8 mény. A legkisebb hirdetés 10 8ZÓ. TÖRJE A FEJÉT, hogy kinek adja ki üres lakását! FUTKOSSON hétszámra lakás után! PRÉDÁLJOM el eladó holmit áron alól! VÁSÁROLJON meggondolatlanul! "SFSJTIS; APRÓHIRDETÉST és HOLNAP vagy holnapután -ááSlilV már meg is lesz az W Apróhirdetéseket felvesz a kiadóhivatal; Baron L. Pop ucca 5 szám (Az Unitárius Kollégium hátamögött, a „Minerva“ Könyvnyomda Részv.-Társ. székhaza, a második udvarban) délelőtt fél 9 órától este 6 óráig. Nagyobb mennyiségű apróhirdetés lekötésénél árengedmény
