Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-06 / 4. szám
Szombat, 1934. 'január 6. KiunUjswn Az akarata haláltmegvető bátorság és az emberi szolidaritás példamutatása egy német filmszinésznő megkapó életregénye Leni RiefenstahL kalandjai a táncosnő pódiumától az örök jég és hó birodalmáig Irta: Teleki Ralph I. Egy könyvböngtésző délutánon a könyvesbolt nak legújabb irodalmi csemegéktől roskadó asz tálához messziről odavonzott egy könyvborítókon tüzelő lelkes szempár. A finom metszésül de komoly és elszánt leány- arc* alatt ez a felírás állott: ,,Leni Riefenstahl, Kampf in Schnee und Eis." Ez az are és ez a rövid cím már-sejteni engedte a rendkívülit, de a természetnek vad fensége és az embernek vakmerő bátorsága, ami a mélynyomást! képek özönéből elém tárult, minden várakozásomat félül-' múlta. A művészetnek, a hősiességnek s a természet örck nagyságának felemelő és éltető ereje- csapott szemközt- amint e csodálatos könyvet első izgalmamban lapozni kezdtem s mikor a megszerzett kinccsel Inizr.rohantam, hogy szobám négy fala közé zárkózva, egészen a rám váró gyönyörűség nek adhassam át magamat, eltöltött az a boldogító érzés, mely csak olyankor ér bennünket, mikor, valami nagyon nagyon szép és jó lelki- ajándékban van részünk. Rövid pár hét óta ép harmadszor olvastam el a, könyvet és még most sem dönthettem eb négy a zord havasokból a könyvbe plántált felséges hangulat és üde levegő, a művészi lelkesedés, avagy a üalálmegvető bátorság, kötelességtel jesrtés . és emberi .-szolidaritás- nagyszerű példa ragadtak-e jobban magukkal a csodás erővel, egyszerűséggel és minden póz vagy dicsekvés nélkül mégirt remek könyv lapjain. Egy sikerei kezdetén álló szép fiatal táncosnői egy napon egy szentimentális fümplakát láttára megszáli az előtte ismeretlen hegyóriások vi lágának bűvölete s megbabonázva követi osztó nos vágyát a gleccserek és lavinák birodalmába hol nagyszerű íilmregisseurjének kemény iskolájában éli át a hegyi filmezés szörnyű szenvedése t ős megrázóan szép élményeit. Dr. Fanele Arnold filmjeinél az az elv, hogy úgy a művészi, mint a technikai részek minden mozzanata legmagasabb teljesítmény legyen. Ezc.t aztán egy szép felhőalakulatra, egy a bravúros skijelenet szinterének alkalmas havas tájra, me seszérü jégcsapra, vagy egy csodálatosan szép vi lágitási effektusra néha betekig kellett fagyban hóban lesniök az elszánt fiimezőknek- A Fanely féi.e filmek szövegkönyve is természethüség, dra mai hatás és elsősorban és mindig művésziességben szintén a legmagasabb színvonalra törekszik s ezért, ha épen szükséges, könyörtelenül írja. elő a leghajmeresztőbb helyzeteket, melyek a szereplő két emberfeletti teljesítményekre kényszerítik, miközben folyton az életüket és egészségüket kockáz tátják. Az örök hő világában. Nem könnyű az örök hó világában 30 foko éjszakákon keresztül a szövegkönyv által előír1- néha könnyű öltözetben, övig hóban játszani kellő lendülettel a szerepet, mikor a pusztító hidegben már a holt gépek» a filmező készülékek is nem egyszer felmondják a szolgálatot. Feneketlen jég- szakadékok fölött vad. iramban siklani tova skin a fagyos hóval borított gleccserek tetején. A ju iiusi nap hevétől dörögve leomló hótorlaszok pusz bitó lavinái között játszani és filmezni oly uyu godtan és annyi koncentrációval, mint a müte rexnben. A Dolomitok égbemeredő függőleges szik lafaiain 3 _400 méteres szédito mélységek fölött mezítláb kapaszkodni fölfelé, vagy a Mont-Blanc fölött kavargó jeges légáramlatokkal küzdő repülő gépet egy másik gépen követni s képben még soha meg nem rögzített fenséges háttér előtt filmezni, miközben a két gép pajzánul kergetőzve bukfencezik, csapóiig a szédito magasban, hogy a következő pillanatban egy légritkulásban hulló kőként zuhanjon a felhőkön keresztül az alattuk kóborló, jeges sziklaormok felé- Ilyen szerepek vártak az egykori kényes táncosnőre, kinek eleinte meg is mondották» hogy finom kisasszonyok nem valók a hegyelvbe, mert- ott mászni is kell tudni. Karrierje kezdetén félévi tumézás hetven izgalmas forró levegőjű táncestéinek tapsoló közönsége elől, a siker boldogító -mámorából ment fel 'Leni Riefenstahl a jégvilág szörnyűségesen kristálytiszta levegőjébe, hogy ott is tüzes leiké .nek odaadásával éljen egy eszménynek, hogy vas- akarat ta! küzdve le félelmét,, tűrve szenvedést és nélkülözést,- a • halál veszedelmek között is a szép szolgálatában élje ki művészi lényét. sportoló színészek után rendezett kétségbeesett hajtóvadászatot, addig Leni Riefenstahl merész vállalkozásba fogott és a regisseur tudta nélkül- de az ő nevében kikutatta Sepp Rist nürnbergi rendőrtávifdász címét,' kinek feledésbe merült nevét is kierőszakolta emlékezetéből. Majd megtudva, hogy emberének ép 10 napi szabadságra Ha tánesikereiről a könyvében alig mond valamit, azért érezzük, hogy Leni Riefenstahl 3 dobogón sem átlaglelkü jelenség lehetett, nem sablonos rutinnal kereste a kenyerét, a táncával. Rajongás, hit .és az alkotni vágyás tüze lobog benne és a hütlenül elhagyott hivatása után bizony uem egyszer kínzó vágyakozás és önvád marcangolja leikét odafönt a sziklák között. Vissza a pódiumra. A filmezés ama időszakában, mikor a berlini műteremben az összegyűjtött anyag feldolgozásán működött közre nagy lelkesen, vasakarattal es pempás fizikuma végső megfeszítésével, a tánchoz is visszatér s alapos trenirozás után uj sikerek kőrútjára indul. De a taps nem téveszti meg s a tömegek hódolata mellett is keserűséggel érzi, hogyha el is érte művészetének egykori színvonalát, nem haladt előbbre. S ekkor még jobban nekife- szül és egy pár tomboló sikerű táncestélyen újból a tökéletes művészi kiteljesülés boldogságát éli át. De újból a hegyekbe kell mennie» mert hívja a szerződése, de hivja a hősi életben kipróbált derék bajátársak iránti szolidaritása és hivja a fenséges természet varázsa is. Érzi, hogy egész életére elkötelezte magát a hegyeknek- Uj gyönyörűségek és uj gyötrelmek következnek számára. Olt- hatatlan tudásvágyával veti magát a szenzációs felvételezések és kimondhatatlan fáradalmak' közepette a filmezés technikájának mlég tökéletesebb eisajátitására, úgy, hogy a Fanck vezérkarának nélkülözhetetlen oszlopa lesz, és a közös célért érzett felelősséggel, kiváltságos intelligenciá jával, lelkességével és intuitiv érzékével nem egy kritikus helyzetben menti meg a film sorsát Filmszinésznőből filmvállalkozó Még az első filmje» a „Szent hegy" felvéte leinek viszontagságai között történt, hogy a szám talan .baleset‘és kedvezőtlen időjárás által már a második esztendejébe fordult filmezésének további nnancirozását beszüntette a berlini Ufa cég és Fanck regisseurt Interlákenböl, hol épen a tavaszi virág-pompájukban levő. gyümölcsfákat filmezték, magához rendelte. Leni Riefenstah az elmúló virágzás láttára nem sokáig birta a reménytelen várakozás unalmát. Zálogházba csapva ékszereit, az egész társasággal fölkerekedett és a regie vezetését is magára vállalva, a Glion fölötti nárciss mezőkön fényképezte fel társaival a még náluk levő pár ezer méter filmszalagot. Amit sem sejtő Fanck ámutva nlézte az előhívásra Berlinbe küldött csodaszép képeket és az elkedvetlenedett Ufa is uj bizalmat merített a filmhez és rögtön megkezdte újra a kifizetéseket, úgy, hogy a kis szálló ctájában nyakig eladósodott társaság is kiválthatta magát.. A „Vihar a Mont-Blanc fölött“ borzalma san szép film előkészületei közben szinte leküzdhetetlen nehézségeket okozott a főszerep betöltése, mert halálos veszedelmekre kész, bátor, edzett sportembert, elsőrendű skizőmestert és egyben nagy színészt is követelt a szerep a megszemélyc- sitőjétől. Amellett úgy alakra, mint arcvonásaiban jellegzetes sport típus. Hosszas keresgéléssel múltak a filmezésre alkalmas drága hetek és Fanck már egy berlini nagy színházhoz fordult elkeseredésében, pedig alig remélhette, hogy a sport követelményeknek is megfelelő színészt találhasson- Leni RiefenstahL aki legalább is annyira magáévá tette a film sorsát, mint maga Fanck és égett a vágytól, hogy már Európa legmagasabb hegyének hómezőin munkálkodhassanak, minden idegével résztvett, a Fanck töprengéseiben és ő is megfeszített akarattal kereste az emlékében e szerep betöltésére hivatott fehér hollót, ösztönös megérzéssel szemelt la egy előtte is teljesen ismeretlen szikráid1. cd ás amne •«NKI fényképét pár hónappal azelőtt látta és akiről csak annyit tudott, hogy jó skiző, de már a nevére sem emlékezett. Mig Fanck van kilátása és, hogy a téli filmezés a Mont- Blanc-on Ínyére van, sok teketóriría nélkül a Fanck nevében egyszerűen odasürgönyözte, any nyira bízott vakmerő kalandjának sikerében. Erezte, hogy a Mont-Blanc filmnek ép erre az emberre van szüksége. Fanck szeretett volna a merész csíny miatt illő módon haragudni és erre a veszedelmes szerepre egy hivatalnok alkalmazása sem nagyon tetszett neki, de amint meglátta Sepp Rist nagyszerű íenevadszerüen harmonikus mozgását» és mikor a rendőrtávirdász stilszerü sportférfi öltözetben jelent meg előtte, vége volt % haragnak s el kellett ismernie, hogy jobb fogást nem csinálhatott volna. Nemcsak a csodaszép Mont Biane filmnek lett Sepp Rist ideális hőse _ és pedig hőse a szó valódi értelmében _ de Fanck oly nagyra becsülte páratlan ügyességét, önfeláldozó bátorságát, és kiváló játékát, hogy egy későbbi egyetlenül szép filmjét az S. 0. S- Jéghegyet már el sem tudta képzelni nélküle s valóban alig hihető, hogy mindarra, amit a távirdász hivatalnok lelkes jókedvvel teljesitett» még egy ember is vállalkozott volna. (Befejező közlemény következik.) — A magyar könyvki adds uj szenzációit Muther: A festőművészet története (félbőrkötés, lexikonalak, 600 oldal, 240 műmelléklet) 255 lej. Reinach: A művészet kis tükre (vászonkötés, kitűnő papír, 600 kép) 120 lej. Farkas Gyula: A magyar irodalom története (vászonkötésben) 90 lej. Lagerlöfí Zelma; Krisztus-legendák, fűzve 60. vászonkötésben 80 lej. — Zweig Stefan: Az érzések zűrzavara, fűzve 60, vászonkötésben 80 lej. Lepagenél Cluj-Kvár. Kérjen ingyen jegyzéket.
